Szeretni a folyton változó Budapestet

5 perc szünet Forrai Ferenccel

Kormos Lili | 2022.01.28. 11:38

Olvasási idő kb. 6 perc

Forrai Ferenc grafikus Négyszöglet-Budapest című kiállításában szín és forma, kép és szöveg, város és városlakók találkoznak egymással. Alapszínekből, és alapvető geometriai formákból komponált rajzok, kortárs és klasszikus szerzők műveiből, amelyek néha nagyon jellegzetesek, néha váratlanul hétköznapiak, de mindenképp hatnak a közönségükre. Budapest-élmény, felhőjáték és aláhúzott idézetek is szóba kerülnek az alkotóval készített interjúban.

Az egyik képedhez sikerült kiválasztanod a tökéletes nyitókérdést: “Minden városnak van titka, Budapesté mi?”*

Még nem fejtettem meg, de lehet, nem is kell megfejtenem. Jó így. Az általad említett rajz egyébként az egyik legfontosabb számomra ebben a sorozatban, olyannyira, hogy tér-objektként is megjelenítettem, de visszatérve a kérdéshez: huszonegy éve élek itt, és ezalatt nyilván változtam én is és változott a város is. Az évek során Szekszárdtól, a szülővárosomtól távolabb kerültem, Budapestre pedig még nem érkeztem meg igazán. Talán úgy vagyok vele, mint egy hosszú utazás során, átszállás közben. Megálló, ahol sokat kell várakozni a csatlakozásra, de közben jól érzed magad, majd az ott eltöltött idő megváltoztatja benned az útirányodat és az indulásod időpontját is. Szeretem a várost, mert képes váratlan és új helyzeteket teremteni számomra. Talán ez határozza meg leginkább a kapcsolódásomat Budapesthez. A Négyszöglet-sorozat is ezt fogalmazza meg a rajzaimon keresztül.

Mi alapján, hogy dolgozod fel őket?

Van, hogy olvasás közben ér valami nagyon konkrét élmény, ami összeköt azzal a szöveggel, s olyankor azon keresztül dolgozom föl, máskor meg egyszerűen az a szűrő, hogy én mit gondolok arról, amit az adott szerző megfogalmazott.

Kép és szöveg kapcsolatának van egzakt értelmezése vagy az szubjektív, hogy kiben miként áll össze, milyen lenyomatot hoz létre?

Akad, ahol teljesen egyértelmű a kapcsolódás, de más képeknél kevésbé. Nem az a célom, hogy megmondjam bárkinek, mit látok én egy-egy képben, hogy aztán azt lássa ő is. Ezek a képek olyanok, mint a versek, többféle értelmezés is lehetséges.

Ebben az az igazán izgalmas, hogy a kiválasztott idézetek között vannak egészen hétköznapi mondatok is, de csak addig egyszerűek és hétköznapiak, ameddig el nem olvasom, hogy melyik szerző mely művéből származik. Onnantól megtelnek tartalommal, és előhívnak egy sor másik gondolatot.

Ha csak önmagukban látjuk ezeket az idézeteket, érezhetjük úgy, hogy ez vagy az valójában teljesen általános, hétköznapi megállapítás is lehet. Miután összekötjük az idézetet, a szerzőt és a rajzon keresztül feldolgozott művet, a befogadás máris erőteljesebb hangsúllyal bír, amihez még hozzáadódhatnak az ismereteink és a saját emlékeink hatására felelevenedett érzelmek, amik még teljesebbé teszik a bennünket ért benyomást.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés