A Föld gondnokai

Katona Klári | 2022.09.25. 10:48

Olvasási idő kb. 7 perc

Gyerekek. Gyerekeink. A jövő zálogai. Jövőnk zálogai. Azok lesznek? Azok lehetnek? Állhatna ennyi, egy szóval sem több az Áthallások cikksorozatnak az újságban fenntartott két oldala közül legalább az egyiken. Egy szóval sem több, csak ennyi, az üres oldalon. Akkor is lenne min elgondolkodnunk.

Ha az oldalpár jobb oldalára mégis kerülne valami, mondjuk tíz gyermek portréja, képeik fölött egy olyan kettősponttal végződő mondattal, mint mondjuk: „a világ legkiemelkedőbb aktivistái”, akkor szinte már túlbeszélt is lenne a felvetés. Úgyis, mint az igazság egy markáns, keményen az arcunkba néző, szembesítő szelete. Mert tekintetükkel találkozni végképp elég lenne az elgondolkodáshoz. A nézésükből áramló elkötelezettség, nyíltság, karizma, bátorság miatt.

Kik lehetnek a szüleik? Bármelyiküket látva, bármelyikükről bármit is tudva, ez az első gondolatom. Ezt tanultam én is. Pedig tudom, más a lényeg. Az, ami annyiszor felmerült már bennem a gyermekek kapcsán: ők a maguk jogán azok, akik. Tudjuk? Így gondolunk rájuk? Gondolunk így rájuk? A jövő zálogává hogyan válhatnának, ha nem? Ha nem mindig így gondolunk rájuk? Ha csak a hozzánk hasonlatossá válásuk érdekel bennünket. Ha felnőttségbe segítésük közben nem ahhoz akarunk adni, ami a hozzánk érkező gyermek sajátja, adottsága, érzékenysége, belső indíttatása. Mert mi más mozgatta Mozart képzeletét, aki ötévesen már kis zeneműveket komponált, ha nem a benne rejlő? Mi más tud manapság egy nyolcéves kislányt a Föld ivóvíz készleteinek védelmét illetően tudatossá tenni, ha nem az a bizonyos benne rejlő? Két testvérpár – mindkettőnél egyikük tíz, másikuk tizenkétéves –, a világ két különböző pontján, Balin és Londonban, a tenger műanyag hulladékoktól való hatékony megszabadításáért egészen a nemzetközi összefogásig jutva, mi tudta volna elősegíteni, ha nem az az említésre sosem kerülő belső tartalom? Mert a véletlenen ez nem múlhatott.

A véletlen ilyesmiket biztos nem intéz…

Ezek ők.

A látó, érzékelő, szándékkal élő, hangjukat hallató, felelősséget vállaló gyerekek.

Licypriya Kangujam hatévesen szólalt meg a nyilvánosság előtt először. A világszerte a legfiatalabb környezetvédő aktivistaként ismert indiai kislány azután, hogy egy hétre a Parlament Háza elé költözött tiltakozni Új Delhiben, hogy az államfő figyelmét felhívja országuk klímaváltozás miatti nehézségeire, a 2019-ben Madridban mondott beszédében már az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia világvezetőkből álló hallgatóságát szólította fel azonnali cselekvésre. Nem véletlenül. A helyzet sürgető. Az előtte járó gyerektársak közül, akik mögött az eredményekért már nyolc-tíz évnyi tiltakozóhadjáratok szervezése, szó szerinti munka áll, lassan többen is kilépnek tinédzser korukból. Találkozásuk a valós felnőttvilággal, a potens, döntési helyzeteteket uralókkal, fáradhatatlanságra tanítja őket. A látszólagossággal már nem érhetik be. Látják, mit jelent az ígéretek szintjén ragadni. Már tudják, abból változás sosem lesz. A rájuk csodálkozást keveslik. Kicsinek, nem eléggé tájékozottnak tekintik őket, az is belefér. Tovább mennek. Eredményeket akarnak. Jobb, élhetőbb világot. Ez gyerekes? Aligha. Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint a legkevésbé sem. A Greta Thunberg által kezdeményezett, a világszerte követésre talált iskolai sztrájkok jogossága kapcsán így beszélt: „Az én generációm elbukta a válaszadást az éghajlatváltozás drámai kihívásaira. S ez mélyen érinti a fiatal generációt. Nem csoda, hogy haragosak”.

Luisa Neubauer, akit gyakran a német Greta Thunbergként emlegetnek, mára felnőtt. Még világosabb számára, hogy fogalmazásukban, az aktivista létükben is változtatásra van szükség. Olyan eredmény után is, amely világszerte megmozdulásokat hozott, mint amilyen például a Fridays for Future mozgalom, amely a Greta-hatás következményeként Manhattan utcáin egy kétszázötvenezres tömeg felvonulásához vezetett. A hatékonyság növelése miatt mégis változtatniuk kell. Mert az igazi, a Föld helyzetének szempontjából fontos döntések késnek. Mondhatni, elmaradtak. Luisa Neubauer ezért mondja: a kézfogás-aktivizmus ideje lejárt. Ha korábban eredménynek tűnt is, mára már régen kevés, hogy államfőkkel való találkozások fotóival járják be a világsajtót. Mert ha ők arról beszélnek, hogy másképp kell üzletelni, másképp kormányozni ahhoz, hogy lényegi változások szülessenek, akkor aktivistának is másképp kell lenni. Mert a helyzet tovább romlott.

A jövő zálogainak esélyeivel együtt – teszem hozzá.

„A gyerekeink gondjai a mi hibánk. Ezt a környezetet mi teremtettük, mi engedtük eltorzulásait” – Denzel Washington mondta ezt, valóban a helyzet lényegére tapintva. Épp amiatt, amit ő mond, csodálkozom magam is annyiszor azon, hogy honnan a magabiztosságunk, amikor „nevelünk”? Tényleg, honnan? Ha felnőttségünkben egyre kevesebb helyzetről hisszük el, hogy azzal kapcsolatban van, lenne ráhatásunk. Ha az óvásból a lehetetlenséget, a hiábavalóságot tanítjuk tovább. Ha a szóba hozott gyerekek bármelyike nagyobb bátorságról tesz tanúbizonyságot, mint sok szervezetten élő, a jog védelmében, szervezetek védettségében élő felnőtt?

Miközben Xiuhtezcatl Roske-Martinez Amerikában, Nyombi Morris Ugandában, Lesein Mutunke Kenyában, Autumn Peltier Mexikóban és Amerikában, Qiyun Woo Singapúrban, David Wicker Olaszországban, Ella and Caitlin McEwan Angliában, Francisco Javier Vera Manzanares Kolumbiában, Haven Coleman Amerikában, Livia Pinaso Brazíliában, Anjali Sharma Ausztráliában, Holly Gillibrand Skóciában, Tahsin Uddin Bangladeshben érti, érzékeli a helyzetünket, a helyzetet. Hát cselekednek. Nem forronganak, cselekszenek. Valamennyien.

A Föld gondnokai ők.

Nemcsak annak a szervezetnek neve ez, amit ­Xiuhtezcatl Roske-­Martinez édesanyja életre hívott, hogy tinédzser korában már a fiára bízza az ügyvezetését, hogy tiszta, még kötöttségektől, elkötelezettségektől és érdekektől mentes gondolkodása hassa át az alapszellemiséget, de közben valamennyiükre igaz lett ez az elnevezés. Elkötelezettségük, kitartásuk, következetességük megejtő.

Nincs blabla, mint amivel a világ úgynevezett vezetői a szavak tengerét duzzasztják. Amibe a jövő reménységeinek álmai, reményei könnyen belefulladhatnának. Erről beszélt Greta Thunberg 2021-ben a Youth4Climate konferencián Milánóban. „Nem hagyhatjuk, hogy a hatalmon lévők döntsék el, politikailag mi lehetséges és mi nem. Azt sem, hogy ők döntsenek arról, hogy mi a remény. Mert a remény nem passzív. A remény nem blabla. A remény az igazmondás. A remény az cselekvés. S a remény mindig az emberekben éled.”

Kontinenseken átívelő hatást okozott. Vele tartanak.

Figyelnünk kéne.

A jövő reménységei gyerekként a megmentésünkön munkálkodnak.

Épp most.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés