Katona Klári Barbra Streisand / Ilyen nincs és mégis van

Hallgat Streisand-ot? – szólalt meg az épp elkészült felvétel visszahallgatása közben váratlanul, majd hatalmas kezével azonnal intett is, hogy nem most várja választ. Hallgassuk végig a dalt, majd aztán, üzente a mozdulatával. Hallgassuk, aztán újraénekelem – gondoltam egy kevésbé szépre sikerült, kitartott hangomat visszahallva, amelyről már a felvétel közben is tudtam, hogy azt ki szeretném javítani. Tudtam, ő is ezt tartja természetesnek, és azt gondolja: hisz ezért vagyunk itt. Mert sokakkal ellentétben ő így gondolta. Emiatt volt képes a létrehozásban bármivel, akár egy olyan kislánynak is segíteni, mint aki akkor én voltam. A Magyar Rádió 8-as stúdiójában, a ráéneklés folyamatát támogatta a stúdió használatára kiírt két órában, amelyben a felvétel elkészítéséhez kijelölt zenei rendező ő, Bágya András volt. A nálam jó negyven évvel idősebb, minden ízében zenész, méghozzá zseniális zenész.

Streisand-ot? Nem. Nem hallgatom. Ismerem, de nem hallgatom. Ő viszont hallgatta kéretlen érvelésem. Figyelmesen. Zenei önképzésemhez hangszeres zenét és csak férfiénekeseket hallgatok, azt remélve, hogy úton a saját hangom megtalálása közben, nem kezdek majd senkit másolni – magyaráztam. Értette. Majd elment, és hozott a szalagtárból egy Streisand-dalt. Egy olyat, amelyben volt egy kitartott hang. Egy olyan…

Mit kaptam tőle azon a csendes szombat délutánon? A létrehozás lényegének megértését szemben mindazzal, amit anélkül teszük. Felkérés, megrendelés miatt, mondjuk. A türelmet, ami az azt megelőző megfogalmazáshoz kell. A tanulásra való örök nyitottságot. Az elképzeléseink, elgondolásaink mellett létező, a mindig figyelembe vett szabad sáv szükségességét, amin keresztül bármi, bármikor, szabadon beáramolhat hozzánk. A műfajok iránti nyitottság kialakítását, megtartását. Mert az akkori első és második lemezén Streisand előadásában minden dal olyan volt, mint egy egyszemélyes musical. Ekként jellemezték őt dalaival. A korom miatt első hallásra könnyedén elutasíthattam volna. De ők ketten abban a pillanatban egyszerre és együtt tanítottak a készenlétre a mindenkori befogadáshoz. Hálám örök. Mindkettejükért.

Barbra Streisand a megszólítás minden módját megtalálta, gyakorolta, gyakorolja. Színpadi és filmszínésznőként, énekesnőként, zeneszerzőként, forgatókönyv­íróként, producerként, rendezőként. Aktivistaként. Életútja kivételes. Minden értelemben. Ez néha még őt is elcsodálkoztatja. Mert az a fajta energia, hajtóerő, ami a létrehozásaihoz elsegítette, még számára sem mindig tettenérhető. Szavakba csak nehezen önthető. Egyszerre természetes és magyarázhatatlan, megfogalmazhatatlan.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!