A modern Európában elsőként a liberalizmus kereste a válaszokat az egyén, az állam, a gazdaság és a társadalom kapcsolataival összefüggő kérdésekre. A 16. század elején kezdődött reformáció fontos szellemi előzménye volt a 17. századtól kibontakozó felvilágosodási folyamatnak. A felvilágosodás képviselői átvették Luther Márton tanításaiból azt a gondolatot, hogy az egyénnek joga és lehetősége van közvetlenül Istenhez fordulni, közvetítők nélkül. Ezt a gondolatot felhasználva fejlesztette tovább a politikai gondolkodást John Locke angol filozófus, aki – az egyén autonómiához való jogára hivatkozva – elutasította az abszolút hatalmat. Locke tanítása nyomán a nép jóváhagyásával való hatalomgyakorlás fokozatosan és széles körben vált elfogadottá. Ebből az elvből következik az állam kötelezettsége, hogy védje az egyének életét, szabadságát, vagyonát és biztosítsa a teljes jogegyenlőséget. A jog uralmát helyezze az ember uralma fölé. A kormányzással kapcsolatos alapvető követelmény a korlátozott hatalom, a megosztott kormányzás és a hatalom ellenőrzése.

Az egyénnel kapcsolatos liberális nézetek a későbbiekben tovább bővültek. A középkori tanításokkal ellentétben, amelyek az embert tökéletlennek, eredendő bűnnel terheltnek írták le, a liberalizmus az emberi természetet jónak tekintette, és alkalmasnak tartotta a fejlődésre. Elismerte, hogy az emberek önzők, a saját érdekeiket követik, ami sértheti mások érdekeit, de a kialakult érdekkonfliktusok racionális párbeszéddel kezelhetők. A liberális felfogás szerint az egyének képesek saját erejükre támaszkodva boldogulni, nincs szükségük az állam támogatására. A környezet folyamatosan változik, és mind az egyének, mind a társadalom képes az alkalmazkodásra és a fejlődésre. Ezeket az elveket először az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom után kezdték alkalmazni a két országban.

A liberalizmus lényeges gondolatokkal gazdagította a gazdasággal kapcsolatos felfogást. A 18. század végéig az uralkodó gazdasági elmélet a merkantilizmus volt, amely egy ország gazdagodása fő forrásának az export ösztönzését és az import korlátozását tekintette. Mivel minden állam elsősorban eladni akart, az így kialakult érdekkonfliktusok nem ritkán háborúhoz vezettek. Adam Smith liberális angol közgazdász elmélete, majd az annak nyomán bevezetett gazdaságpolitika elsőként Angliában hozott lényeges változást az állam és a gazdaság viszonyában. Smith elmélete szerint a gazdaságnak függetlennek kell lenni az állami beavatkozástól. A szabadpiacon a kereslet és kínálat törvénye következtében kialakul az egyensúly, amit az úgynevezett „láthatatlan kéz” irányít. Azonban a szabadpiaci elvek alapján csak akkor virágozhat egy társadalom, ha morális erők fékezik az egyéni önzést, ha érvényesülnek olyan elvek, mint egymás megbecsülése és a kölcsönös segítségnyújtás. Igazságos politikai rendszerre van szükség, amelyben nem érvényesül a sebek kölcsönös osztogatásának közösséget romboló gyakorlata. Adam Smith úgy vélte, hogy az általa javasolt elvek elfogadása esetén egy társadalomban kialakulhat az érdekek harmóniája. Az országok közötti kereskedelemnek akadálymentesnek kell lenni, mert ez biztosítja a nemzetek gazdagságát. Adam Smith elméletét több mint egy fél évszázaddal később kezdték alkalmazni Angliában, amikor a Parlament megszüntette a nemzetközi kereskedelmet gátló törvényeket.