Kifárasztásos háborúra áll át Moszkva

Miklós Gábor | 2022.09.15. 11:17

Olvasási idő kb. 8 perc

Felgyorsultak a háborús események Ukrajnában. Sokan már a háború végét és ukrán győzelmet vizionálnak. Mások emiatt atomapokalipszist látnak közeledni, attól tartva, hogy a sarokba szorított orosz vezetés aránytalan válasszal reagál az ukrán sikerekre.

Ukrán támadás. Ukrajna szeptember első dekádjában végrehajtotta jó előre ígért ellencsapását. A trükk bevált. A műveletet délen kezdték, a herszoni területen. Pontos rakéta és csöve tüzérségi támadásokkal megakadályozták a térségben lévő orosz csapatok és hátországuk közötti kapcsolatot, járhatatlanná tették a Dnyeper hídjait – azonban nem itt támadtak, hanem Északkelet-Ukrajnában, a harkovi területen és rövid idő alatt sok várost, falut foglaltak vissza, s kijutottak az orosz-ukrán határhoz. Ezzel a művelettel részben elvágták a donyecki és luhanszki orosz erők utánpótlását. A támadásban az ukrán hadvezetésnek sikerült sokszoros erőfölényt koncentrálnia. Az oroszok felkészületlenek voltak, demoralizáltak és fegyvereiket odahagyva menekültek el. Ez minden bizonnyal nagy katonai siker, de még nem háborús győzelem. Az ukrán csapatok most nyilván arra törekednek, hogy megtartsák a területet, esetleg további műveleteket készítsenek elő a térségben. Felvetődik, megpróbálják-e kihasználni az orosz parancsnokság zavarodottságát és nyitnak-e újabb frontot, esetleg éppen Herszon irányába. A videókon látni, hogy az ukránok továbbra is elsősorban a szovjet-orosz mintájú harckocsikat, szállító harcjárműveket vetették be. Ezeknek is jó része azonban már külföldről jött – a támadáshoz használt tankok korábban a lengyel hadseregben szolgáltak, de – ahogy az Reznyikov védelmi miniszter köszönetnyilvánításából kitűnt – bevetették az ausztráloktól kapott Bushmaster páncélozott szállító harcjárműveket (pszh) is.

A hadművelet sikeréből az amerikaiak is részesedni akarnak. Szinte azonnal kiszivárogtatták, hogy a támadás előtt ukrán, amerikai és brit hadműveleti tervezők közösen dolgozták ki az akciót. Azt régóta tudja a világ, hogy az ukránok szinte valós időben kapják meg az amerikai és brit hírszerzési adatokat. Ez a tájékozottság hiányzik az orosz oldalon. Feltehetően a műholdas betekintésük sem annyira teljes, mint az Egyesült Államoké, s a korábban Ukrajnában és az ukrán fegyveres erőkben kiépített orosz ügynökhálózat sem működik. A támadás után az orosz médiában megjelent felháborodott háborúpárti kommentátorok azoknak a fejét követelték, akik nem vették komolyan, hogy mi készül az ukrán oldalon.

Orosz válasz. Az orosz hatalom először megpróbált úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. A frontvonalak átrendezéséről, csapatáthelyezésekről adott ki közleményeket a hadügy, de a médiában észlelhető volt, az orosz elit igen jól tudja, hogy a hadsereg nagy csatát veszített. Ez egyrészt az ukránellenes gyűlöletrohamokban és bosszúáriákban nyilvánult meg a tévé-műsorokban, de felfigyeltek egy katonai szakértő elejtett megjegyzésére is. Azt mondta, Ukrajnát nem lehet legyőzni. Az orosz politikusok és katonák úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna. Dmitrij Medvegyev volt államfő, a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese Ukrajna kapitulálását követelte, miközben az orosz katonák fejvesztve menekültek Izjumból. Oroszországnak a jelek szerint most nincs hová nyúlnia. Kifogyóban vannak a hadra fogható ember-tartalékai és még a lőszer is hiányzik. Ha hinni lehet az amerikai hírszerzésnek, úgy Észak-Koreából és afrikai, ázsiai országokból vásárolna vissza korábban oda exportált hadianyagot. Drónokat Irántól vásárolt, az ukránok már mutogatnak egy lelőtt iráni szerkezetet. Külföldi zsoldosok bevetéséről most nincs hír, egyelőre az orosz régiókban felállított népfelkelő zászlóaljak kiképzése folyik. Az elemzők egy tekintélyes része úgy látja, hogy a Kreml zsákutcába jutott. Létező tartalékjaival nem érheti el deklarált céljait.

A stratégiai célok. Putyin a szpecoperacija (különleges hadművelet) politikai feladatait a következőkben jelölte meg: Ukrajna nácitlanítása, demilitarizációja, semlegesítése, a Donyec-medence lakosságának megvédése. Lefordítva: ez Ukrajna kormányának felszámolását, a katonai potenciál szétzúzását, oroszbarát bábkormány létesítését jelenti, valamint a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását. Azon erők, amelyeket ennek a stratégiai célnak az elérésére kijelölt, elégtelenek voltak. Elégtelenek voltak, mert a Kreml rosszul mérte fel Ukrajna társadalmának honvédelmi elkötelezettségét, az államszerkezet állapotát, a politikai elit elszántságát és hadseregének képességeit. Ennyi nagy tévedés elegendő a stratégiai méretű kudarchoz. A villámháború már az elején befulladt. A másik nagy tévedése az volt, hogy alulértékelte a Nyugat elszántságát, az európai és amerikai társadalmak szolidaritásra való készségét. Talán túlértékelte eközben beépített ügynökeinek, megvásárolt embereinek a befolyását a nyugati szövetségekben.

Mozgósítás. Ha Putyin köre úgy értékeli, hogy a társadalom továbbra is támogatja az elnököt és katonai kalandját, akkor dönthetnek a lakosság és a gazdaság mozgósítása mellett. Ez a katonaköteles férfiak behívását, kiképzését és frontra küldését jelenti az egész országból. Most csak az önkéntes, szerződéses katonák halnak és sebesülnek meg – többnyire az ország legszegényebb régióinak lakosai. A hadiipari üzemek most is teljes gőzzel működnek, de az ipart még nem állították át háborús működésre, nem vezettek be jegyrendszert, csak korlátozottan érvényesül a különleges anyagok, alkatrészek központi gazdálkodása. Az eddigi nyugati szankciók is fájdalmasak – egy ilyen állapot esetén teljes kereskedelmi vasfüggöny ereszkedik le Oroszország körül. Kérdéses, hogy Kína, India hogyan cselekszik ilyen helyzetben. Én azt gondolom, hogy V. Putyin ezt a lépést nem kockáztatja meg, mert bizonytalan hazai hátországában.

Kifárasztás. Azok a sokszor ismételgetett állítások, miszerint a szpecoperacija a terv szerint halad, szerintem arra utalnak, hogy az állam létező erőforrásait és emberi tartalékait továbbra is az ukrán frontra adagolják, s megpróbálnak átállni a hosszú távú kifárasztó háborúra. Oroszország nagy, népes és sok olajdollárja van, megengedheti magának ezt a luxust – vélhetik. Közben a nyugatiak is megunják az ukránokat, elegük lesz az energiamizériából, a drágaságból, az EU-ban felülkerekedik Orbán és kiállnak Zelenszkij mögül. A háborús fáradtság végül tárgyalásokhoz vezet, amelyet Putyin győzelemként adhat el otthon.

A másik út az atomháború. Ez is része az aktuális orosz stratégiának. Oroszország deklarálta, hogy kész nukleáris eszközöket bevetni, ha az állam fennmaradását, területi épségét súlyos (nem atom) támadás fenyegeti. Mivel a Krímet annektálták, ha az ukránok megpróbálkoznak a félsziget visszaszerzésével – ahogy ezt deklarálták -, úgy az oroszok bevethetik az atombombájukat. Én azt érzékelem, hogy a legutóbbi ukrán katonai sikerek nyomán az orosz médiában egyre erősebb a hisztéria, egyre több felelőtlen, gyűlölködő, hazug hang hallatszik. Ez nyilván a politika zárt világának kiszűrődése, de egyúttal hatással is van arra. Február 24-e óta nem lehet kizárni az őrült lépések lehetőségét sem.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés