Akár megbékéléshez is vezethetett volna a taxisblokád

Egy letagadott áremelés politikatörténete

Lakner Zoltán | 2022.11.16. 13:31

Címkék:

történelem

Olvasási idő kb. 17 perc

A Blokád című újabb kurzusfilm ismét az érdeklődés középpontjába állította az 1990-es taxisblokádot és szereplőit. A rendszerváltás időszakának ez az eseménye billentette ki a leginkább az országot a hétköznapok megszokott rendjéből, nehéz vizsga elé állítva az akkori új kormányt, a még újabb önkormányzati vezetőket, az ellenzéki politikusokat és az érdekvédelmi szervezeteket egyaránt. Habár mindenkinek megvan a saját taxisblokád-sztorija, az események története távolról sem annyira titokzatos, mint sokan beállítják. A múltba nézve az is kiderül, hogy a taxisblokádból akár valami jót is tanulhatott volna a politikai elit és a társadalom.

„Mindent meg fogunk mondani, akkor is, hogyha belebukunk”, mondta a kórházból a parlamentbe érkező Antall József miniszterelnök, két nappal a taxisblokádot lezáró megegyezést követően.

Sosem tudjuk meg, kiváltott-e volna tiltakozást a benzináremelés, ha „megmondják”, azaz előre bejelentik, kiszivárog vagy kiszivárogtatják. Csak annyit tudunk, hogy az 1990. októberi eseményekhez vezető felháborodás egyik oka biztosan az volt, hogy a kormány nem csak – részben jó okkal – eltitkolta az intézkedést, de az utolsó pillanatig le is tagadta azt a nyilvánosság előtt.

Ahogyan az lenni szokott, a válság begyűrűzött Magyarországra, már 1990 nyarán, amikor Irak lerohanta Kuvaitot. Olajtermelő államok konfliktusáról lévén szó, az Öböl térségét fenyegető bizonytalanság és a kuvaiti kitermelés leállása következtében rohamosan emelkedtek a világpiaci olajárak. Ennek hatása az onnan távoli Közép-Európában is érződött, ahol Magyarország az amúgy sem elsöprő rendszerváltó eufóriát követően szép csendben megérkezett az új hétköznapokba. Mivel magát a rendszerváltás is részben a gazdaság krízise tette lehetővé és szükségessé, a tavasszal megválasztott parlament és az őszre már hanyatló népszerűségű MDF-FKGP-KDNP kormány a válságkezelés magasra tornyosuló nehézségeivel nézett szembe. A nagy államadósság és a negatív külkereskedelmi mérleg következtében alacsonyan állt a devizatartalék, ezért drámai nehézségekbe ütközött kifizetni a meredeken emelkedő olajárakat, miközben az ország olajtartalékai csak néhány napra voltak elegendőek és a szovjet szállítások is akadoztak. Ezért akarta a kormány megelőzni az áremelés kiszivárgását, hiszen a valószínű felvásárlás miatt könnyen kifogyhatott volna a benzinből az ország.

Ebben a helyzetben nagyon is észszerűnek tűnt szűkíteni a keresletet, aminek kézenfekvő módja a fogyasztói ár emelése, azonban a kormány ezt a lépést a kuvaiti válság kirobbanása után még heteken keresztül nem tette meg. Az Orbán-rezsim idején alapított Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet blokádról szóló filmjében László Balázs, akkori kormányszóvivő egyértelműen kimondja, hogy a kormány a közelgő önkormányzati választások miatt halogatta az áremelést. Így tehát a kormány, bár októberben jogosan hivatkozott a kedvezőtlen világpiaci folyamatokra, előzőleg saját maga keltette azt a benyomást a közvéleményben, hogy az áremelés a válság ellenére elkerülhető.

Október 21-ét írtak, amikor a kormány elhatározta magát, mégpedig egy rendkívüli, vasárnapi napon tartott kormányülésen. Minden visszaemlékezés egybehangzóan állítja, hogy az Antall-kormány ülései hosszan elnyúltak, akár a 12 órát is meghaladták, így a benzináremelés csak az egyik lényeges téma lehetett a napirendi pontok között. Abban már megoszlanak az emlékek, hogy nagy vita folyt-e a miniszterek között az áremelés-verziókról, vagy a fáradt kormánytagok némi figyelemvesztés közepette hozták meg ezt a fontos határozatot. Az áremelés jelentős volt, 65 százalékos, ami az akkori viszonyok között azt jelentette, hogy 1 liter benzin ára 34 forintról 56 forintra emelkedett. A kormány arról is döntött, hogy az intézkedés hatályba lépéséig, október 26-a 0 óráig – vagy legalábbis október 25-e, azaz csütörtök estig – nem jelentik be a döntést. Mendemondák terjedtek ugyan az áremelésről, amit a világhelyzet is indokolt, de például egy, az áremelés előtti napokban készült közszolgálati híradós beszámoló tanúskodik arról, hogy a kormány illetékesei konkrét kérdésre válaszolva sem ismerték el, mire készülnek. Ez azért lényeges, mert amikor a kormány immár a normál rend szerint csütörtökön, október 25-én ismét ülésezett – ekkor már a kórházban tartózkodó Antall József helyett Horváth Balázs belügyminiszter vezetésével –, a kormányszóvivő azt közölte, hogy az üzemanyagár-emelés nem szerepel a kabinet napirendjén. Ami igaz volt, csakhogy azért, mert a döntés már napokkal korábban megszületett.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés