Jelen elemzés: továbbra is bizonytalan az uniós pénzek sorsa

Lakner Zoltán | 2022.09.27. 07:38

Olvasási idő kb. 10 perc

Nem lehet biztosan előrejelezni a jogállamisági eljárás végkimenetelét, elsősorban azért, mert ilyen eljárás még sosem zajlott. Nincs olyan előzmény, szokásjog, bejáratott politikai lejátszási útvonal, amelynek ismeretére a várakozásokat alapozhatnánk. Arra azonban kísérletet tehetünk, hogy az eljárásban érintett szereplők céljait megpróbáljuk megérteni, illetve hogy magának az eljárásnak a sajátos természetével minél inkább tisztába jöjjünk.

Ez utóbbival kezdve, a legfontosabb, hogy bár a köznyelvben jogállamisági eljárásnak nevezik, a hivatalos megnevezés pontosabb: kondicionalitási, vagyis feltételességi eljárás. Az Európai Bizottság ez esetben ugyanis nem általában vizsgálja egy adott tagállam jogállamiságának minőségét, és az Európai Tanácsnak sem ennek alapján kell döntést hoznia a Bizottság javaslatáról. A fókusz az uniós költségvetési pénzek elköltésén van, közelebbről azon, hogy e pénzek rendeltetésszerű felhasználását mennyiben hátráltatja a tagállamban tapasztalható korrupció, és hogy a korrupciógyanús esetekkel kapcsolatos eljárások lefolytatásra alkalmas-e a tagállam igazságszolgáltatása.

Ebből adódóan, habár a szeptember 18-i bizottsági javaslattétel szinte egybeesett az Európai Parlament újabb vitájával és elmarasztaló döntésével a „magyar ügyről”, a két eljárásnak elvileg semmi köze egymáshoz és a két megközelítés is eltérő. Az EP az egész jogállamisági kérdéskört monitorozta, ebből azonban közvetlenül semmilyen döntés nem fakad. Az EB viszont néhány témakörre fókuszál és a javaslata egy konkrét, minősített többséggel (tehát nem egyhangúsággal) hozott tanácsi döntést alapoz majd meg. Mindezt a feltételességi eljárást bevezető 2020-as, az állam- és kormányfők tanácsában született politikai döntés és az arra épülő uniós jogszabály határozza meg.

A döntési folyamatban résztvevők közül a magyar kormány érdeke az, hogy úgy juthasson hozzá az uniós támogatásokhoz, hogy a kormány által kiépített politikai rendszer alapjai ne sérüljenek. Mivel az intézményesített korrupció a rendszer egyik célja, a független intézmények felszámolása pedig e rendszercél elérésnek eszköze, az Orbán-rendszert érzékenyen érintette már az is, hogy egyáltalán létezik ilyen típusú eljárás. (Ezt 2020 végén az uniós költségvetéssel szemben emelt vétóval igyekezett meggátolni.)

Másfelől azonban a NER-nek és konkrétan Navracsics Tibornak – aki a NER kiépülésének éveiben miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter volt – hatalmas gyakorlata van abban, hogy az Európai Unió felé a jogi elvárások formális betartását demonstrálja, miközben önkényes gyakorlatokkal tölti meg a hivatkozott jogszabályokat.

A magyar kormány célja tehát ebben az eljárásban az, hogy minél inkább lokalizálja a problémát és a konkrét engedmények szintjét „belője”, kielégítve a bizottsági igényeket, de elkerülve a rendszerszintű változást.

Az Európai Bizottság nem ügyészség és nem büntetőbíróság, feladata nem a tagállamok megbüntetése. Inkább az, hogy az Unióban szokásos működési mechanizmusokat fenntartsa és helyreállítsa. Az EB ráadásul nem is politikai testület, hanem egy bürokratikus apparátus, habár a biztosok persze politikusok, és a bizottság elnökének politikai támogatottsága sokirányú alkalmazkodást követel. Mindebből következően az EB igyekezett megfelelni az elsősorban az Európai Parlament felől érkező politikai nyomásnak, hogy történjen végre valami eben az ügyben, de alapvetően abban volt érdekelt, hogy ne következzen be „szakítás” egy tagállammal – még ha az az orbáni Magyarország is. Közben viszont maradjon fenn az EB tekintélye, azaz fel tudjon mutatni valamit a testület, amit elérni volt képes az ügyben.

Martin József Péter: Az EU nem fogja megkajálni a látszatintézkedéseket

Maga a bizottsági javaslat az, hogy a közlekedési, a környezetvédelmi és a területfejlesztési operatív programok 65 százalékát függesszék fel Magyarország esetében. Ez a teljes Magyarországnak járó költségvetés egyharmada, tehát a büdzsé jelentős részét nem is érinti. A pénzmegvonást a magyar kormány azzal kerülheti el, ha elfogad és végrehajt a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos 17 törvényjavaslatot, illetve felállítja az e jogszabályokból következő új közpénztisztasági testületeket.

Ez a konstrukció erősen deal-szagú, azaz az EB és a magyar kormány közötti megegyezésnek tűnik. A magyar kormány aligha találomra terjeszti be éppen azokat a jogszabályokat, amelyek az alapítványi egyetemi kuratóriumokról meg az integritási hatóságról szólnak. A tárgyalások hónapjai alatt minden bizonnyal ezt alkudta ki a magyar fél a Bizottsággal.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés