1930, Uruguay. Az egyetlen torna, amelyet nem előzött meg selejtező. Brazíliát csak riói, Jugoszláviát kizárólag szerb játékosok képviselték. Az utóbbiak közül tizenhárman belgrádiak, hárman franciaországi légiósok voltak, és minden idők legfiatalabb átlagéletkorú – 21 éves + 258 napos – vb-keretét alkották. Valamennyien a Marseille-ből induló, Florida elnevezésű postagőzhajón utaztak a világbajnokság összes mérkőzésének otthont adó Montevideóba, ahol Uruguay vb-arannyal ünnepelte függetlensége kivívásának centenáriumát.

1934, Olaszország. Jules Rimet, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség akkori elnöke azt mondta: a tornát nem a FIFA, hanem Benito Mussolini szervezi. A Duce az olasz–osztrák elődöntő (1:0) előtt Ivan Eklind svéd játékvezetővel vacsorázott. Utóbb a – házigazdák szempontjából – megbízható skandináv sporttárs dirigálta az olasz–csehszlovák döntőt (2:1) is. További tizennégy olasz származású labdarúgó tizenhét napig hajózott a tizennyolc tagú argentin keret tagjaként Itáliába, hogy aztán a kieséses rendszerű torna első fordulójában 3:2-es vereséget szenvedjen Bolognában a svédektől, és utazhasson tizenhét napig vissza.

1938, Franciaország. Az első magyar vb-döntő 4:2-es vereséggel Olaszország újrázó legjobbjai ellen. A lehengerlő elődöntőben a Szabó – Korányi I, Bíró – Szalay, Turay, Lázár – Sas, Zsengellér, Sárosi dr., Toldi, Titkos összetételű tizenegy 5:1-re verte a svédeket. Aztán dr. Dietz Károly rendőr- és szövetségi kapitány Korányi, Turay és Toldi helyett Polgárt, Szűcs Györgyöt és Vinczét játszatta a párizsi csúcstalálkozón. A hazaérkezés után a szakvezetőt oldalajtón kellett kimenekíteni a Keleti pályaudvarnál egybegyűlt tömeg haragja elől.

1950, Brazília. A brazilok 1949-ben úgy nyerték meg a Copa Américát, hogy hét meccsen 39 gólt szereztek. A vb négyes döntőjében 7:1-gyel intézték el Svédország és 6:1-gyel Spanyolország válogatottját. A döntő reggelén az O Mundo című brazil újság világbajnoknak titulálta a vendéglátók együttesét. Obdulio Varela, az uruguayi csapatkapitány arra biztatta társait, vizeljék le a lapot. Majd az „uruk” 2:1-re nyertek, 173 850 néző zokogott a riói Maracanában. Ez volt az első vb, amelyen számozott mezben futballoztak a csapatok.

1954, Svájc. Ez meg az első olyan világbajnokság volt, amelynek néhány mérkőzését egyenes adásban közvetítette a televízió. (Nem nálunk, hanem a hivatalos magyar álláspont szerint már akkor is hanyatló Nyugaton.) Ekkor jegyezték fel a vb-történet legmagasabb gólátlagát (5,38), a legtöbb dugót egyénileg Kocsis Sándor (11) szerezte és Hong Duk Jung dél-koreai kapus (16) kapta. Az elődöntőben a Grosics – Buzánszky, Lóránt, Zakariás, Lantos – Bozsik, Hidegkuti – Budai II, Kocsis, Palotás, Czibor összeállítású együttes győzte le 4:2-re Uruguay címvédő csapatát, majd a döntőben Budai II és Palotás helyett Tóth Mihály és a sérüléséből felépült (?) Puskás játszott. A berlini Humboldt Egyetem későbbi tanulmánya szerint az NSZK játékosait szisztematikusan doppingolták, a német futballisták metamfetamint szedtek a vb döntője előtt. Ez kis dózisban felszabadító érzéseket vált ki, éberré, tettre késszé tesz, eltünteti a fáradtságot.