
Az egyik kedves kollégám a Facebookon hosszan fejtegette, miért nem fog megnézni egyetlen meccset sem a most kezdődő katari futballvilágbajnokságon. Nem azok közé tartozik, akik egy exhibicionista posztért cserébe könnyen lemondanak meccsekről, nem divatnéző, súlyos Arsenal-drukker, szenvedélyes, elkötelezett viszonyban van a futballal. Az a baja, ami egyébként sokaknak, nekem is, hogy a FIFA korrupt, s ezen az erkölcsi és anyagi bázison szemét módon Oroszországnak és Katarnak ítélte sorban két világbajnokság rendezését, miközben mindenki tudta, hogy ezekkel az országokkal több soron súlyos problémák vannak.
Ismeretes, hogy annak idején a FIFA egyszerre döntött a 2018-as és a 2022-es rendezésről. Az ellenállás a végső döntés miatt hatalmas volt, nem csak azért, mert sokan mások is jelentkeztek, hanem azért, mert a világfutball jelentős országai is a vesztesek között voltak. Oroszország holland-belga és spanyol-portugál közös rendezést, továbbá Anglia ajánlatát utasította maga mögé, míg Katar ugyan nem ekkora halakat, de nálánál azért jelentősebb futballkultúrájú országokat kényszerített térdre, mint amilyen Ausztrália, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok. Pénz, pénz, pénz – szólt a kórus, és igen. Az amerikaiak a maguk nemzetközi szövetségében ki is kapták a korrupt elemeket, megmutatták a megvesztegetés sémáját az egész világnak, hogy tudhassuk, hogy megy mindenfelé, ahol egyébként nem kapják el őket.
Ezt olvashatja még a cikkben:
A foci világában nem csökkent a korrupció
Miért lenne más a foci, mint a világ, amelynek része?
Tehát, akkor nézni vagy nem nézni?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!