SPORTFÓLIÓ

Egy valóban nagy Viktor

Hegyi Iván | 2022.03.02. 17:53

Olvasási idő kb. 9 perc

Huszonkétszer nyert világbajnoki címet, összesen negyven vb-érmet szerzett az asztalitenisz-fenomén Barna Viktor. A nagy játékos, aki a harmincas évektől előbb Franciaországban, majd Angliában telepedett le, de továbbra is magyar színekben játszott, a második világháború idején a brit hadsereg ejtőernyőseként harcolt a nácik ellen. Azaz katonaként a Hitler Németországával szövetséges Magyarország ellensége volt, igaz, hazájában amúgy is kirekesztették.

Akció

Idehaza az jelent meg 1958-ban, az első asztalitenisz Európa-bajnokság előtt: „Először használnak magyarországi versenyeken barna asztalt, barna hálót és barna labdát.” Nem a cikk szerzője, sokkal inkább az olvasószerkesztő és a korrektor tehetett a hülyeségről. Mert persze Barna-asztalt, Barna-hálót, Barna-labdát kellett volna írni, mivel Barna Viktor, a sportág akkor már régóta Londonban élő kivételes egyénisége gyártotta e sportszereket. Hazánk kitántorgó fia 1950-ben a Dunlop cég labdaosztályának vezetője lett, majd saját vállalkozást alapított csaknem ugyanolyan sikerrel, amilyen diadalmasan pingpongozott.

Huszonkétszer volt világbajnok. Egyesben ötször. Legjobb évében, 1935-ben a Time magazin is cikkezett róla, pedig az amerikai orgánum a legritkább esetben foglalkozott a pingponggal. Igaz, abban az évben az Egyesült Államok tíz városában turnézott a vb előtt a négyszeres világbajnok Glanz Sándor társaságában, és a Bulletin Philadelphia című lap így áradozott: „Barna Viktor az asztalitenisz Maurice Chevalier-ja.” A felkapott fenomén nem sanzont dúdolt halkan, mert az újságban az is megjelent: „Barna és Glanz a mérkőzés után olyan vad csatakiáltásban tört ki, amely egy ellenséges hadtestet is megfutamított volna.”

Pedig akkor még abszolúte úri sport volt a pingpong: hosszú nadrágban, ingben, nyakkendőben játszották. Asztalitenisz-versenyen az első sportöltözéket 1939-ben viselték, történetesen Magyarországon. Barna az év őszén súlyos autóbalesetet szenvedett Franciaországban, és olyannyira összeroncsolódott a jobb karja, hogy attól kellett tartani, soha többé nem vehet ütőt a kezébe. Ráadásul Hudacsek pesti tanársegéd arra a sajnálatos megállapításra jutott: az operáció, amelyet Párizsban végeztek, nem sikerült. Ám az itthoni orvosok acélsínt illesztettek az összeroncsolt csontok helyébe, majd Barna játszott néhány próbamérkőzést, és nemhogy visszatért az asztaliteniszhez, de egyik győzelmét a másik után aratta.

Persze nem nyert annyit, mint fénykorában. Utolsó világbajnoki címét a baleset előtt, Kairóban szerezte. Akkor már Londonban élt, miután 1932-ben kitelepült Párizsba, de fenntartotta lakását a budapesti ­Rákóczi úton. Hat évvel később költözött ­Albionba, megkapta az angol állampolgárságot, ám a második világháború előtti versenyeken még hazánk színeiben szerepelt. Vagy nem. Mert 1939-ben Magyarország nem nevezett a vb-re, Barnától pedig megtagadta, hogy magyarként álljon asztalhoz.

Az extraklasszis játékos ugyanis a Horthy-éra finom hangolású törvényei szerint nem volt igaz magyar, hanem hitvány zsidó volt.

Prof. Ervin C. Brody, azaz Bródy Ervin, a New York-i ­Columbia Egyetem, majd a New Jersey-i Farleigh-Dickinson Egyetem 1946-ban kivándorolt tanszékvezető tanára, aki a húszas, harmincas években maga is asztaliteniszezett, és közelről ismerte a magyar mezőnyt, azt írta Barnáról 1994-ben:

„Barátai leveleiből olvashatott az új, eltorzult ideológiáról és a szélsőjobboldali fajvédő törvényékről, így nyitott szemmel, józanul, de búsan nézte a távolból, mi történik Magyarországon, mert az akkori események, a nemzetrontás és az erkölcsi élet pusztítása már előre vetette mindannak az árnyékát, ami később a holokauszttal bekövetkezett. Nem akart úgy járni, mint otthon maradt bajnoktársai, sőt Tibor öccse is, akik a háború alatt ­lágeréletet élve végül a fasizmus áldozatai lettek.”

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés