Harmincnégy év, tíz élet

Sorozatunkban különleges történeteket idézünk fel a sport világából. Hősünk ezúttal Maureen Connolly, az első nő, aki ugyanabban az évben valamennyi Grand Slam-versenyt megnyerte. Majd balesete miatt tizenkilenc évesen abba kellett hagynia a teniszt. Aztán harmincnégy esztendős korában rákbetegségben elhunyt. Így is tíz életet éltem – összegzett korai halála előtt.

„Elkényeztetett kölyök” – mondta Doris Hart Maureen Connollyról, miután a tizenhat éves kislány 1951-ben Forest Hillsben megnyerte az amerikai nemzetközi teniszbajnokság női egyesét. A féltékeny Doris, aki tíz esztendővel többet számlált a diadalmas bakfisnál, abban az évben világranglista-vezető volt, és Wimbledonban három számban győzött. Az egyes döntőjében 6:1, 6:0-ra verte Shirley Fry-t, akivel megnyerte a női párost, ahogyan Frank Sedgmannel a vegyes párost. Összesen hatvanhét Grand Slam-döntőt vívott, és harmincötször ünnepelhetett.

Ám az Egyesült Államok ötvenegyes bajnokságán a tinédzser vitte el a show-t. A Time magazin azt írta: „A női tenisz 1941 óta tartó pangásának vége. Maureen Connolly egy új dimenzió.”

A kis-nagy felfedezettet amúgy egyáltalán nem kényeztették el. Balkezes volt, de első edzője, Wilbur Folsom arra utasította, hogy játsszon jobbal. Tanítványa heti öt napon át gyakorolt a másik kezével. Később megemlítette: „Minden bajnoki karriernek létezik alapköve. Az enyém a szolgai munka és az elszántság volt”.

Következő trénere, a Hollywoodban is felkapott, többek között Clarke Gable-t oktató, Charlie Chaplinnel jó barátságot ápoló Eleanor Tennant – Connolly szerint – megtanította gyűlölni vetélytársait. „Ez nem múló ellenszenv volt, hanem lángoló, virulens, erőteljes és felemésztő gyűlölet” – említette Connolly. A hölgy négy évig gardírozta a tizenéves tehetséget, aki kevésbé szeretett teniszezni, mint amennyire utált veszíteni. Növendékét az ő fennhatósága alatt „gyilkos copfosnak” nevezték. Tennant így ösztönözte Connollyt egy-egy mérkőzés előtt: „Akkor is gyorsabban kell játszanod nála, ha ellenfeled úgy jön ki a pályára, hogy megöl. Nem érezhetsz fáradtságot, csak azt, különb vagy a másiknál.”

Majd 1952-ben Wimbledonban azt javasolta Maureennak: vállfájdalmai miatt lépjen vissza a versenytől. Connolly erről hallani sem akart. „Nagy veszekedéseink voltak, és tinédzserként nehezen tettem túl magam a keserűségen” – emlékezett az ifjú játékos. De napi elektromos kezelésekkel olyan állapotba hozták, hogy a brit Evelyn Moellert a második, míg az ausztrál Thelma Longot a harmadik szettben egyaránt 6:0-ra „simázta”. Sőt a viadal történetének legfiatalabb női bajnoka lett. Az elsőként kiemelt Hart a negyeddöntőben kiesett, ám az elődöntő mezőnyét így is négy amerikai alkotta. Connolly Louise Brough-t győzte le a döntőben, majd elbocsátotta a rossz tanácsot adó, az összetűzést utóbb megbánó Tennantet.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egyéves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!