Kihelyezett császárság

Albert Flórián 1974. június 6-án már a Budapest–Vidék öregfiúk-mérkőzésen játszott, miután egy héttel korábban elköszönt a válogatottól. Búcsúmeccsét (Magyarország–Jugoszlávia 3-2) Székesfehérváron tartották. Az MLSZ akkoriban úgy volt Budapesttel, mint manapság a fővárosban minimálisan – egy tizennyolcad részben – favorizált kormánypárt. Neheztelt rá.

Mindössze 6565 néző váltott jegyet az 1973. november 11-én a Népstadionban rendezett Magyarország–NDK válogatott mérkőzésre (0-1). A labdarúgó-szövetség megsértődött Budapestre, és úgy döntött, a címeres mezes együttes összes találkozóját vidékre telepíti 1974-ben. A különös akciónak esett áldozatául ­Albert Flórián, aki május 29-én Székesfehérváron volt kénytelen elbúcsúzni a válogatottól, jóllehet semmi sem fűzte a fővárostól hatvan kilométernyire fekvő településhez.

Ezzel együtt emelkedett levelet írt a Fejér megyei Hírlapba. „Jóval több mint húsz esztendeje Budapesten élek – fogalmazott –, de lélekben ma is megmaradtam annak a vidéki fiatal srácnak, aki annak idején a néhány ezer lakosú községből felkerült a kétmilliós fővárosba. Ezt nemcsak megszámlálhatatlanul sok vidéki élménybeszámolóm bizonyítja, hanem az a tény is, hogy a Fradival igen gyakran játszottunk vidéki városokban, községekben hírverő mérkőzést hatalmas szurkolósereg előtt.”

Fehérváron nem folyt közelharc a jegyekért, 17 300 ember váltott belépőt a Császár utolsó válogatott fellépésére. Igaz, ez helyi nézőcsúcs volt abban az évben, de az 1975/76-os évadban az FTC 22 000, a Vasas 20 000 szurkoló előtt vendégszerepelt a Sóstói stadionban. Albert pesti búcsúján nyilván többek lettek volna, ráadásul nemcsak a Népstadion jöhetett szóba, hiszen tíz nappal a fehérvári parti előtt adták át az újjáépített Üllői úti sporttelepet. Igaz, az avatás balul sült el, mert az FTC – megfejthetetlen módon – veszélyt rejtő bajnoki rangadóval nyitotta meg a stadiont, és Müller Sándor meg a Vasas le is taglózta a zsúfolt ferencvárosi házat (0-1).

Albert, aki 1974 nyarától technikai vezető lett az FTC-nél, így beszélt erről: „Szinte az egész évi munka a klubalapítás hetvenötödik évfordulójának méltó megünneplésére irányult, és a mérkőzés jelentősége kissé talán háttérbe is szorult, hiszen mindenki úgy gondolta, végre újjáépülő otthonunkban nem történhet baj. Nos, megtörtént, és ezt nagyon szégyelljük, mint ahogyan arra sem tudunk magyarázatot találni, hogy például Szőke és Kű miért álldogálta végig a kilencven percet. Tudom, tőlem ez a megállapítás kissé furcsának tűnhet – hiszen rólam is sokszor mondtak ilyesmit –, de valóban érthetetlen, mi történt ezzel a két fiúval, hiszen az ilyen magatartás általában nem jellemző rájuk.”

Az sem szokványos, hogy egy világklasszis labdarúgó harminckét évesen visszavonul. Igaz, huszonhét esztendős korában súlyos sérülés érte. Ám nem ez volt a kiváltó ok. Hanem az, hogy az 1972 decemberében rendezett Honvéd–FTC derbi­ ­(2-0) előtt Albert és Kű kilógott az összetartásról az Aero Szállóból, és zöld melegítőben, igazán a legkisebb feltűnés nélkül szórakozott a Maxim mulatóban. A szökevényeket a zöld-fehér klub vezetősége eltiltotta, majd Albert 1973 januárjában rezignáltan említette: „Tény, hogy Kű Lajossal együtt súlyosan vétettem a sportszerűség szabályai ellen. Fontos mérkőzés előtt tettük. Ennek azonban ára volt, négyhavi kalóriapénzünk bánta. A jogos büntetést magatartásunkért, s nem a játékunkért kaptuk. Ezért érthetetlen, miért a második csapattal alapozunk, miért kell játékkal bizonyítanunk?”

Aztán 1974 januárjában közölte a ferencvárosi elöljárókkal: befejezi aktív pályafutását. Március 17-én, a ZTE ellen játszotta utolsó NB I-es mérkőzését, s noha csereként állt be – „tettestársát”, Kű Lajost váltotta –, a védjegyévé vált finom fektetős góllal ballagott el (3-0). Ahogyan a korabeli tudósítás rögzítette: „Branikovits labdájával tört ki, elhúzta a labdát Déri kapus mellett, és nagy nyugalommal helyezte a labdát a hálóba.”

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!