Megszűnő MTK, nem szűnő gyűlölet
Olvasási idő kb. 8 perc

A Horthy-korszak törvényei következtében 1940 nyarán feloszlatta magát az MTK profi futballcsapata, a Hungária, majd a klub is. A Hungária úti sporttelep bérleti jogának sorsáról 1941 januárjában tárgyalt az Országos Testnevelési Tanács. A pálya végül a szélsőjobboldali Magyar Országos Véderő Egylethez került.
Január 19. volt, az Országos Testnevelési Tanácsnak döntenie kellett 1941-ben. Mégpedig arról, melyik klubnak adja a Hungária úti sporttelep bérleti jogát, amelynek húsz éves időtartama április 30-án lejár. A két évtized – meg az előző dekád – során az MTK-é volt a sporttelep, de a Hungária 1940 nyarán feloszlatta önmagát az 1938-tól egymást követő zsidótörvények és -rendeletek következtében.
A Hungária sokáig utolsó meccsén, 1940. június 2-án, a Gamma elleni 2:1-en, a második helyezett csapatban négy 1938-as vb-ezüstérmes – Bíró Sándor, Turay József, Dudás János, Titkos Pál – szerepelt. Sas Ferenc azért nem játszott, mert a mélyen emberi törvények elől Argentínába menekült, és a Boca Juniorsban futballozott tovább. A szintén vb-döntős Szabó Antal kapus, aki a 26 bajnoki fordulóban 22 alkalommal védett, sérülés miatt hiányzott az együttesből, Vági László helyettesítette.
Amúgy már az is figyelemre méltó volt, miért lett csak második a Hungária. Az aranyérmet – jobb gólarányával – az FTC nyerte el úgy, hogy az utolsó előtti fordulóban a kék-fehérek 3:0-ra vezettek a lilák ellen Újpesten, ám a vége 3:3 lett, mert Iványi játékvezető 3:1-nél megadott egy nem létező gólt.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!