Mese a 13+1 találatról

Jelképesnek tekinthető, hogy a földgolyó és a futball-labda egyaránt gömbölyű. Elvégre a glóbusz odavan a „több mint sportágért”. E sorozatban a labdarúgás páratlan históriájából merítünk történeteket, ha nem lesz is mindegyik feltétlenül kerek.

Darvas Iván, Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc ide, Peti Sándor, Psota Irén, Tolnay Klári oda, egy márciusi napon vége lett a mesének a tizenkét találatról, bevezették a totó 13+1-es szelvényét. A tizenkettes tizenhat és fél évet élt 1947. október 19-től, naptárilag 1964 tavaszán, időjárásilag az év telén váltotta az új formátum. Úgy esett, hogy hó hullott, Soós Gábor, a mérkőzés bírája ezért játékra alkalmatlannak találta a 4. számú találkozó, az FTC–Komló pályáját, a Népstadion talaját az NB I első fordulójában. Tízezren látogattak ki a hólabdarúgó-meccsre, s a közönség egyszer csak azt hallotta, felkérik a szurkolókat, menjenek a játéktérre, s próbálják meg letaposni a havat, különben nem lesz mérkőzés. „Óriási – kommentált Albert Flórián. – Mindenki megérdemelne három szép, nagy gólt. De legalább egy csúnya kicsit.” Aztán lőtt, majd fejelt egyet, mert a találkozót a publikum szíves segítségével lejátszották, az önkéntes közterület-fenntartó munkálatokat a televízió egyenesben közvetítette március 15-én délután fél háromtól. Szembe szökött egy hölgy esernyővel, a paraplé zöld-fehér szín-összeállítású volt, de ez a fekete-fehér képernyőkön még nem látszott, valamint izgalmat keltett a szünetben megrendezett totótombola, amelynek nyereményei között, für alle Fälle, két gumimatrac is feltűnt. Géczi István 2:0-ás győzelemmel ünnepelte huszadik születésnapját, míg a Képes Sport poénkodott: „A Népstadion műlesikló-versenyét a Géczi – Havasi, Mátrai, Perecsi, Dalnoki – Vilezsál, Rákosi – Fenyvesi II, Varga, Albert, Fenyvesi dr. összetételű Fradi nyerte.”

Havasival könnyű volt, a vendéglátóipar pedig a szebb időkre gondolt. A hetedik kerületi, a Népstadionhoz egyaránt közeli vendéglők a következőképpen hirdették magukat: „Időben eljuthat a meccsre. Vasár- és ünnepnap a Diófa, az Erzsébet, a Kulacs, a Lucullus, a Lúdláb és a Lyra étteremben már fél 12-től ebédelhet.”

Nehéz manapság elképzelni, de bizony a hazai folklór része volt, hogy otthon is a mérkőzésekhez igazították a vasárnapi ebéd időpontját a családok. A miskolci lányok-asszonyok szintén korán kezdtek a főzéshez 1964 márciusában, hiszen a Diósgyőr–Vasason ugyancsak tízezren voltak a zimankóban, bár a borsodi drukkereknek nem érte meg vacogniuk a jó meleg leves és a rántott hús után. A tartalékok találkozója a pálya használhatatlansága miatt elmaradt, a meccs délelőttjén még tizenöt centi vastagságú havat csak a fő mérkőzésre sikerült eltakarítani úgy-ahogyan. Ráadásul Szentmihályi Antal, aki a hatvanötödik percben, 0:0-nál megsérült, még bicegősen is bravúrt bravúrra halmozott. Vele együtt többszörös bajnok játékostársai láttak már egyet s mást, Ihász, Mészöly, Berendy, Sárosi – Bakos, Bundzsák – Mathesz, Machos, Farkas, Szimcsák mégis a vállán vitte le a háló őrét a találkozó után.

Az 1. számú meccset ugyanis a piros-kékek 1:0-ra megnyerték, miután Machos Ferenc még a szörnyű talajon is képes volt cselsorozatra, s bár a szóló végén Tamás Gyula, a később Angyalföldre szerződő DVTK-kapus elsőre mentett, Bundzsák Dezső ismétlésével már nem tudott mit kezdeni.

Debrecenben, hiszik vagy sem, szintén tízezren gyűltek egybe. Noha a Dózsa volt a vendég, rengeteg honvéd érkezett a Nagyerdőbe, mivel a havat katonák igyekeztek letolni a pályáról. Nem volt egyszerű dolguk, tekintve, hogy szünet nélkül hullott a fehér csapadék. A második félidőben aztán röpködtek a pályára a hógolyók, mert Bene Ferenc vezető gólja előtt Kuharszki Béla kézzel tette maga elé a labdát, ám Aranyosi játékvezető továbbengedte az akciót. A 3. számú mérkőzésen a Cselényi – Káposzta, Várhidi, Sóvári – Borsányi, Szini – Faliszek, Göröcs, Bene, Kuharszki, Zámbó összeállítású Újpest 3:0-ra győzött, tombolt a papírforma, akár a tél.

A hibátlan fővárosi sorozat Pécsett megszakadt. A mecseki városban a meccs napján eső esett, csak huszonnégy órával korábban havazott, így mindjárt megugrott a nézőszám, a találkozót 15 ezren látták olvadás idején. Nem voltak vidámak, mert negyedóra múltán Györkő Antal összecsapott a kispesti Mihalecz Boldizsárral, és a pécsi csatárt szárkapocscsont-töréssel szállították kórházba. Mivel akkoriban cserélni nem lehetett, a baranyai csapat létszámhátrányban ért el gól nélküli döntetlent a Takács – Marosi, Sipos, Mihalecz – Tussinger, Nógrádi – Nagy György, Nagy Antal, Tichy, Komora, Katona összetételű piros-fehér alakulat ellen. A pontszerzésben a főszerepet Halasi Tibor játszotta, aki kikapcsolta a nehéz tüzér Tichy Lajost.

Ám a Dunántúli Napló külön nem emelt ki senkit: „A pécsi csapat minden egyes tagja elismerést és dicséretet érdemel – írta. – A kilencven percen át tartó nagyszerű küzdelem bebizonyította, hogy a felkészülés megfelelő volt, és küzdeni tudásból is jelesre vizsgázott az egész csapat. Az akarásban és igyekvésben egymáson túltenni akaró játékosok közül egyik labdarúgót sem lehet a másik elé helyezni.”

A mecseki meccset a szelvény 2. számú találkozójaként jegyezték, és annyiban megegyezett az 5-össel, hogy az MTK–Tatabánya is 0:0-lal zárult. A tartalék mérkőzés viszont 5:5-tel ért véget, Nagy Ervin színművész akkor huszonegy éves édesapja kettőt lőtt a Kazinczy, Lahos, Nagy tatabányai belső hármas tagjaként. Nem kell kétségbe esni, ez a trió sem volt olyan nagyon fakó. Az „egy” így állt fel: Gelei – Törőcsik, Hetényi, Laczkó, Juhos – Szepesi, Menczel – Rácz, Csernai, Szekeres, Deli. Azaz négy olimpiai aranyérmes futballozott a bányászcsapatban, s ez még akkor is szép, ha Menczel Iván 1968-ban a Vasas játékosaként aratott ötkarikás diadalt Mexikóvárosban. Gelei József, Szepesi Gusztáv és Csernai Tibor 1964-ben hallgatta a győztesek tiszteletére felhangzó Himnuszt Tokióban.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!