Láng Zsuzsa Zoomiverzum

Tavasszal még csak belekóstoltunk a járványmagányba, a „Maradj otthon!“ kampány azokat is virtuális térbe kényszerítette, akiknek korábban elképzelhetetlen volt, hogy a személyes kapcsolattartás is egy sík képernyőig laposodjon.

Az év elején karanténba szorult emberiség a kényszer hatására az egekbe repítette a videós alkalmazásokat. A megszámlálhatatlan online jógaóra, az „élő“ húszhelyszínes házibuli, főzőtanfolyam és háziszínház, valamint a szinte elkerülhetetlenné váló bevásárlás-házhozszállítás eleinte csak a nethasználatot pörgette érzékelhetően, de a szigorítások meghozták a nemcsak választható, de kötelező „gyakorlatokat“ is.

A home office-nak és a távoktatásnak egyszerűen nem volt alternatívája: a munkavállalásnak és a tankötelezettségnek alapvetésévé vált a Zoom.

„Sika, kasza, léc“?

Az utalás, a tévedések elkerülése végett, nem a Kispál (akkor még) alternatív rockegyüttes 1994-ben megjelent albumáról szól, amelyben a sika a koncert mielőbbi lebonyolítását, a kasza a gázsi felvételét, a léc pedig a helyszín rapid elhagyását jelentette, hanem a Zoom Video Communications.Inc. – a továbbiakban Zoom – orbitális pályáját, az otthon pizsamaalsóban és derékon fölül dizájner outfit-ben fellépő júzerek seregszemléjét.

A Zoom, egészen az idei tavaszig, negyedévente decensen növelte bevételét, épphogy csak kicsit kaszált többet az előzőnél, mígnem a személyes találkozások kizárásával gyakoribbak váltak a videós kontaktok, és ez 2020 második negyedévére 355 százalékra emelkedett, ami 663,5 millió dollárt jelentett – csak a miheztartás kedvéért, az a szám egy évvel korábban 25 millió dollár volt.

A sika és a kasza abszolválása után már csak a léc maradt – volna.

De mást hozott az élet.

Amikor november 9-én a Pfizer és a Biotech bejelentette, hogy vakcinája 90 százalékban hatásos a a Covid-19 ellen, a következő napokban a Zoom azonnal 15 százalékot esett. Ez azon kívül, hogy az élelmesebb befektetők azonnal vásárolni kezdték a Zoomot, azt is jelentette, hogy ugyan az emberi optimizmus (ejtsd: maradéktalan hit a küszöbünkön toporgó megváltó vakcinában), de a realitás is ott dörömböl ajtón és ablakon – a fékezett habzású életformánk még elkísér minket egy darabig. És már szó sincs sem online konditornáról, este nyolctól korlátozott kijárásról, sokkal inkább a járvány sunnyogó folyományairól, a szerveket károsító, ma még csak nyomokban azonosított aljasságairól. A közös felelősségvállalásról, az egészségügy, az oktatás helytállni kénytelen közlegényeiről. És mivel az egészségügy teljes terjedelmére vonatkozó hírzárlat ellehetetleníti a a tisztánlátást, csak az oktatás menthető még – már amennyire.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!