A földek tönkre művelése áll az M1-esen történt tömegbaleset hátterében
Címkék:
mezőgazdaságOlvasási idő kb. 14 perc

Március 11-én rettenetes tömegbaleset volt az M1-es autópályán. Több, mint negyven jármű ütközött össze, többen megsebesültek, egy ember pedig meghalt. A látást megzavaró por a mezőgazdasági területekről érkezett. A porátfúvásra van megoldás, csak ahhoz másképp kellene bánni a talajjal.
Március 11-én, szombaton hatalmas szélvihar volt az országban. Budapesten is megdőlt az eddigi rekord, 117 kilométer per órás sebességű szelet mértek, ami kis híján katasztrófával járt – szakemberek szerint, ha a fák már lombosodtak volna, akkor a főváros minden valószínűség szerint most katasztrófaövezet lenne. A fák ugyanis ekkora szélsebesség esetén, ha az a lombokba csap bele, eltörnek, s ezt igazolja az is, hogy a hegyeken lévő egészséges örökzöldek közül számos ezen a szombaton egész egyszerűen kettétört.
Ez önmagában is nagy kár, de ennél sokkal súlyosabb dolog is történt ezen a szombaton: a hatalmas széllökés miatt porátfúvás alakult ki az M 1-es autópálya egy szakaszán, Herceghalom térségénél, ahol az odaérkező autósok egyszer csak azt tapasztalták, hogy olyan porréteg van a levegőben, amelytől egyetlen méternyit sem látnak előre. Emiatt automatikusan fékeztek, s így alakult ki a tömegbaleset, amelynek során öt kamion és 37 jármű ütközött össze. A helyszínre végül négy helikopterrel és 16 mentőautóval érkeztek a mentők, és 39 embert vittek négy település – Győr, Tatabánya, Székesfehérvár és Budapest – kórházaiba. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint hét város hetven tűzoltója – a tatabányai, a bajnai, a törökbálinti, a nyergesújfalui, a székesfehérvári, a fővárosi hivatásos, a bicskei önkormányzati és önkéntes tűzoltók mellett a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat – érkezett az esethez.
Többen fölhívták a figyelmet arra, hogy pár órával korábban és néhány kilométernyire a tömegbaleset helyszínétől, ugyanaznap, már volt egy hasonló baleset, szintén a por miatt, ám a közútkezelő nem tett semmit. Az útkezelő a hvg.hu ezt firtató kérdésére válaszolva azt írta, hogy a hatóság részéről nem merült fel a baleset előtt, hogy korlátozni kellene a forgalmat, ők pedig a gyorsforgalmi utak üzemeltetőjeként legfeljebb csak tájékoztatni és figyelmeztetni tudják az utazókat, amit ők meg is tettek, hiszen – idézzük a válaszukat – „egész délelőtt látható volt a változtatható jelzésképű táblákon az erős oldalszélre figyelmeztető jelzés, és már déltől (a baleset előtt két és fél órával) szintén a változtatható jelzésképű táblákon (és az Útinformon keresztül is) felhívtuk a figyelmet a korlátozott látási viszonyokra is, szintén magyarul, németül és angol nyelven.”
De honnan érkezett a por, és lehetett-e tenni ellene valamit?
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!