A földek tönkre művelése áll az M1-esen történt tömegbaleset hátterében

Tóth Ákos | 2023.03.17. 13:15

Címkék:

mezőgazdaság

Olvasási idő kb. 14 perc

Március 11-én rettenetes tömegbaleset volt az M1-es autópályán. Több, mint negyven jármű ütközött össze, többen megsebesültek, egy ember pedig meghalt. A látást megzavaró por a mezőgazdasági területekről érkezett. A porátfúvásra van megoldás, csak ahhoz másképp kellene bánni a talajjal.

Március 11-én, szombaton hatalmas szélvihar volt az országban. Budapesten is megdőlt az eddigi rekord, 117 kilométer per órás sebességű szelet mértek, ami kis híján katasztrófával járt – szakemberek szerint, ha a fák már lombosodtak volna, akkor a főváros minden valószínűség szerint most katasztrófaövezet lenne. A fák ugyanis ekkora szélsebesség esetén, ha az a lombokba csap bele, eltörnek, s ezt igazolja az is, hogy a hegyeken lévő egészséges örökzöldek közül számos ezen a szombaton egész egyszerűen kettétört.

Ez önmagában is nagy kár, de ennél sokkal súlyosabb dolog is történt ezen a szombaton: a hatalmas széllökés miatt porátfúvás alakult ki az M 1-es autópálya egy szakaszán, Herceghalom térségénél, ahol az odaérkező autósok egyszer csak azt tapasztalták, hogy olyan porréteg van a levegőben, amelytől egyetlen méternyit sem látnak előre. Emiatt automatikusan fékeztek, s így alakult ki a tömegbaleset, amelynek során öt kamion és 37 jármű ütközött össze. A helyszínre végül négy helikopterrel és 16 mentőautóval érkeztek a mentők, és 39 embert vittek négy település – Győr, Tatabánya, Székesfehérvár és Budapest – kórházaiba. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint hét város hetven tűzoltója – a tatabányai, a bajnai, a törökbálinti, a nyergesújfalui, a székesfehérvári, a fővárosi hivatásos, a bicskei önkormányzati és önkéntes tűzoltók mellett a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat – érkezett az esethez.

Többen fölhívták a figyelmet arra, hogy pár órával korábban és néhány kilométernyire a tömegbaleset helyszínétől, ugyanaznap, már volt egy hasonló baleset, szintén a por miatt, ám a közútkezelő nem tett semmit. Az útkezelő a hvg.hu ezt firtató kérdésére válaszolva azt írta, hogy a hatóság részéről nem merült fel a baleset előtt, hogy korlátozni kellene a forgalmat, ők pedig a gyorsforgalmi utak üzemeltetőjeként legfeljebb csak tájékoztatni és figyelmeztetni tudják az utazókat, amit ők meg is tettek, hiszen – idézzük a válaszukat – „egész délelőtt látható volt a változtatható jelzésképű táblákon az erős oldalszélre figyelmeztető jelzés, és már déltől (a baleset előtt két és fél órával) szintén a változtatható jelzésképű táblákon (és az Útinformon keresztül is) felhívtuk a figyelmet a korlátozott látási viszonyokra is, szintén magyarul, németül és angol nyelven.”

De honnan érkezett a por, és lehetett-e tenni ellene valamit?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Élettérképek – honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk?

Kormos Lili

Egy ideje az okostelefonok már azt is számon tartják, mikor és merre jár a tulajdonosuk, hogy melyik boltba, kávézóba, színházba, kocsmába tért be, és mindezt hányszor ismételte. Hóvégén készül a precíz összegzés, amikor aztán mindenki rácsodálkozik, hogy januárban is többet támasztotta a Gyalogbéka Eszpresszó pultját, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermének asztalait. Viccet félretéve, ez egyfelől elég ijesztő, mert ugyan, ki akarná, hogy minden átkozott lépésének nyoma legyen? Másfelől viszont el is gondolkodtatott. Az járt az eszemben, hogy vajon hányszor és milyen paraméterek mentén rajzolódott már át az életem térképe? Merre járok most? Milyenek voltak az útvonalaim tíz éve? És ami ennél is fontosabb: pusztán helyrajzi kérdésről van szó, vagy mélyebb összefüggések után is érdemes kutakodni?

Elolvasom
Keresés