Aki szegény, az már annyit se ér

Tóth Bea | 2022.11.21. 17:49

Olvasási idő kb. 11 perc

A kormányzati attitűd alapjaiban semmisítette meg a szociális ellátórendszer alapértékeit és kérdőjelezte meg mindazt, amit a szociális munkások etikai kódexe, belső iránytűje meghatároz. Ez az ideológiaváltás – ahogy ez egy a közelmúltban rendezett konferencián is elhangzott – a szociális munkások szakmai identitását is aláássa. A szakmának most szembe kell néznie önmagával és a jövőjével is egy alapvetően ellenségkereső és önhibáztató szemléleten alapuló rendszerben, ráadásul egy társadalmi krízis kellős közepén. A beletörődés veszélyes lenne nem csak számukra, de az ellátottak számára is.

A kormány a szociális ellátórendszert a maga valójában – ahogy az az úgynevezett gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szájából már el is hangzott – a kommunista rendszer letűnt örökségének tartja, de ez nem más, mint a jóléti államok és általában az európai társadalmak történelmének félremagyarázása.

A mostani szociális törvénymódosítás mérföldkövet jelent, hiszen lényegében azt tartalmazza, hogy az állam kivonja magát a szociális ellátásból, lemond a társadalom peremén élőkről, akiket úgy minősít, hogy az önhibájukból kerültek oda, ahová, vagyis lemond a hajléktalan személyekről, a munkanélküliekről, az ápolásra szorulókról és a fogyatékossággal élőkről, a sorsukat pedig saját magukra és a családjukra bízza.

A szakmabeliek attól tartanak, hogy a szociális törvénymódosítás valójában még nem is teljesedett ki igazán, mert azon túl, hogy a szociális szolgáltatások térítési díját már rég áthárították az egyénekre, végsősoron a családjaikra, korántsem biztos, hogy igénybe is tudják venni az ellátást. Nemrég látott napvilágot például az a legújabb tervezet is, hogy az egészségügyi intézmények szociális célból működő ágyai átkerülnek a szakápolási központokhoz, a térítési díjat pedig a páciens fizetheti, a jövedelme alapján.

Mégis, miért módosították ilyenformán a törvényt? Ki dönti el, hogy az egyén mindent megtett-e saját magáért? Miért keresztelték át a nyugdíjminimumot vetítési alappá, s egyáltalán, mi az a szociális vetítési alap? Ezeket a kérdéseket feszegette egy a szakszervezetek által rendezett közelmúltbeli kerekasztal-beszélgetésen Szoboszlai Katalin, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, Bíró Nóra, az Üdvhadsereg munkatársa, Mátics Katalin, az Újbudai Szociális Szolgálat vezetője, Ghyczhy Gellért, a Baptista Integrációs Központ vezetője, Misetics Bálint szociálpolitikus és Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke.

A válaszok korántsem egyértelműek, ugyanis a jogszabálymódosításban szereplő és számtalan helyen megjelenő szociális vetítési alap, mint fogalom, korábban nem hogy nem fordult elő ebben a kontextusban sehol, de azt nem is definiálja a jogalkotó, s bár a pedagógusbéreket taglaló költségvetési törvényben megjelenik hasonló konstrukció, de teljesen más tartalommal. Egyetlen tényt tudunk: a szociális segélyek összegét leválasztják a nyugdíjminimumról.

Mindazonáltal a szociális munkások is a rendszer áldozatai. Abban a rendszerben, amely átalakította a társadalombiztosítást, a gyermekvédelmi ellátórendszert, felvirágoztatta az egyházat, de az önkormányzatok, a civil és nonprofit szervezetek kárára. A gyermekvédelmi szakellátás és a nevelőszülői hálózat szinte teljes egészében egyházi fenntartásba került át, hasonlóképpen az időseknek nyújtott és a fogyatékos emberek segítését jelentő ellátások, bizonyos mértékben a hajléktalanellátás is. Ennek ellenére is, a szociális szférában dolgozók átvészelték a Covid-járvány két évét, a menekültválság idején erőn felül teljesítettek, keresték és meg is találták a pozíciójukat és a feladatukat.

Orbán-kormány: mobilszolgáltatót venni állami feladat, a szegényeken segíteni nem

Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, a szívhang-rendelet, az infláció, az oktatás és egészségügyi rendszer recsegése, a hatósági eljárások lassúsága, a felzárkózási projektek körüli kisebb-nagyobb furcsaságok és a lakhatási válság különféle formái is szintén érinti a munkájukat. Márpedig egy olyan rendszerben működnek, amelyben az állam beperli azokat a fogyatékos gyermeküket nevelő szülőket, akik a támogatott lakhatáshoz való jogaikért harcolnak, ahol a családi pótlék és az öregségi nyugdíj 2008 óta változatlan és az álláskeresési járadék a legrövidebb időtartamú és a legalacsonyabb összegű az Európai Unióban.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés