Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?

Tóth Ákos | 2023.03.18. 08:42

Olvasási idő kb. 8 perc

A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.

Az Óbudai Egyetem nemrégiben tájékoztatta átvételi szándékáról a Szinyei Merse Pál Gimnázium tantestületét, a diákokat és a szülőket. Rögtön ezt követően tartottak egy egyeztetést is, amelyen részt vettek az egyetem, a tankerület, az önkormányzat, az iskolavezetés és a szülői munkaközösség képviselői. A Népszava az egyeztetésről készült jegyzőkönyv alapján azt írja, hogy a jelenlegi fenntartó, a Belső-Pesti Tankerületi Központ nyitott az iskola átadására, amelyről a köznevelésért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter dönt majd, várhatóan május végén.

Az Óbudai Egyetem lépése meglepő, soha ugyanis nem fordult még elő, hogy egy egyetem kifejezetten egy középiskola átvételét szorgalmazza, még ha vannak is példák arra, hogy felsőoktatási intézmény valamely iskola fenntartója – azzal a lényeges különbséggel, hogy ezek az egyetemek, ilyen például az ELTE vagy a Nyíregyházi Egyetem, tanárképzéssel is foglalkoznak, vagyis a közoktatási intézmény számukra gyakorlóterep is egyben.

A Szinyei Gimnázium lenne az első gimnázium, és feltehetően nem az utolsó, amely kifejezetten egy egyetem kérése alapján kerülne át felsőoktatási fenntartásba. Ezt támasztja alá az Óbudai Egyetem rektorhelyettesének, Molnár Andrásnak egy az egyeztetésen elhangzott kijelentése, aki a váltást egyebek mellett azzal indokolta, hogy – idézzük – „az állam a szerepvállalását, ahogy elkezdte csökkenteni a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásra is ki akarja terjeszteni.”

Azzal kapcsolatban, mit jelenthet az iskola számára, hogy a működést az egyetem finanszírozza, a rektorhelyettes a következőket mondta: jobb eszközöket, infrastrukturális hátteret tudnak biztosítani, a kulturális programok anyagi hátterét is tudják támogatni, felmérik az iskolaépület állagát, így felújításokra is sor kerülhet, akár drágább tankönyveket is kifizethetnek, a tanárok is elégedettebbekké válhatnak, sőt akár az egyetemen is tarthatnak majd kiegészítő képzéseket. Az iskolai képzésen nem változtatnának, hiszen azt a törvény és az iskola szakmai kollektívája határozza meg, és más tekintetben sem „szólnának bele” szakmai kérdésekbe.

Az egyeztetésen fölmerült az a kérdés is, hogy miért épp a Szinyeit szeretnék átvenni, amire a rektorhelyettes azt válaszolta: nyitni szeretnének a köznevelés irányába, növelni saját bázisukat, a Szinyeiben pedig erős a matematika és a nyelvoktatás, s a gimnázium „rangja is közel áll ahhoz”, amit szeretnének. Céljuk tehát, hogy a diákok nagyobb része az egyetemen tanuljon tovább.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Élettérképek – honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk?

Kormos Lili

Egy ideje az okostelefonok már azt is számon tartják, mikor és merre jár a tulajdonosuk, hogy melyik boltba, kávézóba, színházba, kocsmába tért be, és mindezt hányszor ismételte. Hóvégén készül a precíz összegzés, amikor aztán mindenki rácsodálkozik, hogy januárban is többet támasztotta a Gyalogbéka Eszpresszó pultját, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermének asztalait. Viccet félretéve, ez egyfelől elég ijesztő, mert ugyan, ki akarná, hogy minden átkozott lépésének nyoma legyen? Másfelől viszont el is gondolkodtatott. Az járt az eszemben, hogy vajon hányszor és milyen paraméterek mentén rajzolódott már át az életem térképe? Merre járok most? Milyenek voltak az útvonalaim tíz éve? És ami ennél is fontosabb: pusztán helyrajzi kérdésről van szó, vagy mélyebb összefüggések után is érdemes kutakodni?

Elolvasom
Keresés