Martin József Péter: Az EU nem fogja megkajálni a látszatintézkedéseket

Tóth Ákos | 2022.09.26. 09:48

Olvasási idő kb. 12 perc

Nagyjából 3000 milliárd forint visszatartásáról döntött az Európai Bizottság a magyarországi korrupciós helyzet miatt. Válaszul a magyar kormány benyújtotta az Integritási Hatóság felállításáról szóló javaslatot. Kérdés, hogy ez a szervezet valóban független lesz-e vagy pont annyira fogja megvédeni az uniós adófizetők pénzét, mint Polt Péter. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője értékelte a Jelennek a törvényjavaslatot.

A hatóság úgynevezett „autonóm államigazgatási szerv” lesz, amelynek elnöke, elnökhelyettesei és a teljes állománya – ahogy a javaslat fogalmaz – „feladatainak ellátásában teljesen független, csak a törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el”.

Emellett még azt is kikötik, hogy feladatot a hatóságnak csak törvény írhat elő. A törvényjavaslat szerint a hatóságnak joga van fellépnie minden esetben, amikor azt vélelmezi, hogy az uniós források felhasználásakor az illetékesek nem tettek meg minden szükséges lépést a csalás, az összeférhetetlenség, a korrupció vagy bármely egyéb jogsértés és szabálytalanság megelőzésére. A hatóságnak jogában áll vizsgálni a keretmegállapodásokat is, mármint abban az esetben, ha azok uniós finanszírozású megállapodásokra vonatkoznak.

A hatóság hivatalból vagy panasz alapján is eljárhat, panasszal, bejelentéssel pedig bárki élhet, mi több, biztosítani kell a névtelen bejelentés lehetőségét is.

Megelőző lépésekre is jogosult az új szervezet, így integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytathat, évente integritásjelentést készít, évente és eseti jelleggel ajánlásokat adhat ki. Továbbá kezdeményezheti más szervek eljárását, pereket indíthat, hatósági ellenőrzéseket folytathat, nyilvántartást vezethet a közbeszerzésekből kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és vállalkozókról.

A hatóság elnökét és két helyettesét nyílt és nyilvános pályázat alapján az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A pályázaton jogi, közgazdasági vagy pénzügyi egyetemi végzettségű, „minden kétséget kizáróan független”, a közbeszerzésekhez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó területeken gyakorlati tapasztalattal vagy tudományos munkássággal bíró, az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő személyek vehetnek részt.

Nem pályázhat a posztra, aki a jelölést megelőző öt évben „köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő” vagy párt, pártalapítvány tagja volt, vagy a jelölést megelőző öt évben akár önkéntes munkát végzett pártnak, pártalapítványnak.

A pályázatokat elbíráló bizottság tagjait nyílt, nemzetközi pályázaton választják ki, megbízatásuk öt évre szól, megbízójuk pedig az európai uniós támogatásokat auditáló szerv, az EUTAF vezetője.

A törvényjavaslat másik része a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról szól. E csoport az Integritási Hatóság mellett működne, de attól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó szervként. A munkacsoport a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálná, illetve javaslatokat dolgozhat ki a korrupt gyakorlatok, korrupciós bűncselekmények és gyakorlatok felszámolására. A munkacsoport a hatóság elnökéből, valamint a civil szervezeteket és az állami szerveket képviselő tíz-tíz tagból áll.

A nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat a hatóság elnöke kéri fel. Ők a tíz civil tagot pályázati eljárásban, tárgyilagos kritériumok alapján választhatják ki a kormánytól, hatóságoktól, politikai pártoktól és üzleti érdekektől bizonyíthatóan független, szakértelemmel és gyakorlattal bíró pályázók közül. A Munkacsoport munkájában konzultatív joggal az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatásága, az Országos Bírói Hivatal elnökei, valamint a legfőbb ügyész által kijelölt személyek is részt vesznek.

Hadházy Ákos független képviselő élesen bírálta a tervezetet, szerinte a hatóságnak alig lesz elrettentő ereje. „Ha a hatóság véghez is visz egy korrekt vizsgálatot, a végeredmény annyi lesz, hogy szólhat a Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, amelyekről már gyönyörűen láttuk, hogy mennyit érnek. A Hatóság nyomozni nem nyomozhat (nem nézhet meg emaileket, nem hallgathat le telefonokat), ahhoz szólnia kell az ügyészségnek …Annak Polt a vezetője – ennyit erről” – írja Hadházy, aki szerint az sem garancia, hogy a hatóság vezetői nem lehetnek olyanok, akik az előző öt évben kormányzati, önkormányzati posztot töltöttek be. „Annyi kizáró okot, illetve elvárást fogalmaznak meg, hogy szinte borítékolható, hogy Orbán asztalán már ott van a gondosan kiválasztott díszpinty neve – pl. a Nemzeti Közszolgálati egyetem valamelyik docense –, ha a korrupt Patyi András a Kúria alelnöke lehet, akkor ide is fognak találni valakit” – véli.

A Jelen Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját kérdezte a helyzetről:

– 12 éve tart a NER, azóta nem volt példa arra, hogy valóban független intézményt hozzanak létre, sőt a meglévőket kiüresítették, foglyul ejtették, elvették az autonómiájukat és a függetlenségüket. Emiatt nagyon nehéz elképzelni, hogy 12 év után létrejöhet egy független, korrupció elleni intézmény – jelentette ki, hozzátéve: már önmagában az a tény, hogy felmerül egy ilyen intézmény szükségessége, azt mutatja, hogy az eddigi korrupció elleni harc kudarcos volt, az intézmények nem töltötték be a szerepüket, igaz, nem is ez volt az elvárás feléjük a NER részéről, magyarul, falaztak a kormánynak.

Ha mégis létrejön a független hatóság, az az EU nyomására és a pénzügyi kényszer miatt lesz így, vagyis azért, mert a magyar kormánynak nagy szükségre van a kohéziós és a helyreállítási alap forrásaira, máskülönben a gazdaság már rövid távon is nagyon nehéz helyzetbe kerül – jelentette ki.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés