Kölcseys tanár: számítottunk a megtorlásra, mégis sokkoló

Ónody-Molnár Dóra | 2022.10.03. 14:24

Olvasási idő kb. 13 perc

"Legyen szabad a grund” – énekelték ma reggel a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai, akik az iskola épületéhez szerveztek szolidaritási akciót „Ne rúgjátok ki a tanárainkat!” címmel. Az iskola előtti utcaszakasz teljesen megtelt. Ma délután a tiltakozások tovább folytatódnak: a gimnázium elől a szülők és a diákok elindulnak a Belügyminisztériumhoz, hogy ott átadhassák a petíciójukat, amelyben követelik a kirúgott tanárok visszavételét.

Múlt pénteken, a hatodik órát követően, amikor már a tantestület nagy része nem volt bent az iskolában, néhány tanár, azok, akik az állami iskolafenntartó korábbi fenyegető levele ellenére polgári engedetlenségben vettek részt, megkapták a rendkívüli felmondásról szóló értesítésüket a tankerület vezetőitől. Köztük Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója.

A tavaly év vége óta új lendületet vett polgári engedetlenségi mozgalom egyik kulcsintézménye a Kölcsey, a tantestület nagy része régóta beleáll a tiltakozásokba, hogy ezzel is segítse a minőségi változtatás kikényszerítését a közoktatásban. A Kölcsey pedagógusait megrázták a kirúgások, bár a tanárok közül sokan számítottak arra, hogy a hatalom előbb-utóbb beváltja a fenyegetését. Az is egyértelművé vált az intézményben oktatóknak, hogy miért a Kölcsey lett kiszemelve arra, hogy elkezdődjenek a tisztogatások.

– Amikor két hete megkaptuk a tankerület fenyegető levelét, azt csak az aláírásunkkal, vagyis személyesen vehettük át. Nem véletlenül csinálta a tankerület ezt a hacacárét. Ki volt ez rendesen gondolva. Evidens volt, hogy be fogják váltani a fenyegetést, de ami történt, mégis sokkoló. Az is milyen eljárás már, hogy pénteken, a 6. óra után rúgják ki őket? Nem jön be az iskolába délelőtt a tankerület vezetője, megvárja inkább a nap végét, amikor a tantestület fele már nincs is bent. Amíg Palya Tamás (az első kirúgott pedagógus, kémia szakos tanár a Kölcseyben – a szerk.) nem írta ki a rendkívüli felmondásról szóló posztot a Facebookra, addig sokan a tantestületből nem is tudták, mi folyik az iskolában – meséli az egyik Kölcseyben tanító pedagógus, a tiltakozásokban szintén résztvevő Erőss Orsolya.

Emlékeztetőül: a tankerület szeptember 9-én kirúgással fenyegette meg a polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárokat. Az országban minden olyan pedagógus megkapta az erről szóló levelet, aki részt vett az engedetlenségi mozgalomban. A tankerületek energiát nem kímélve törekedtek arra, hogy az érintettek személyesen vegyék át a levelet. Erőss Orsolya szerint a fenyegetés nyomasztó volt, és volt is hatása: többen azon kollégái közül, akik a polgári engedetlenségben is részt vettek, inkább a kormány szerint törvényes utat, a sztrájkot választották. Azok a kollégák, akiket most kirúgtak, a tankerület fenyegető levelének kézhez vételét követően legalább egyszer részt vettek polgári engedetlenségben.

– Én még nem vagyok kész arra, hogy kirúgjanak. Ha ez megtörténne, maximum néhány napig szerepelnék a hírekben, aztán szevasz. Ezért a fenyegető levél átvétele után a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének javaslatára a tiltakozásomat inkább gördülő sztrájk keretében fejezem ki. Ez azt jelenti, hogy heti rendszerességgel, s minden második nap állok bele a munkabeszüntetésbe. Az egyik héten hétfőn, szerdán és pénteken, a másikon kedden és csütörtökön. Így nem mindig ugyanazok az órák maradnak el. Persze, ennek így van is értelme, meg nincs is. Nincs értelme, mert nem lehet olyan nyomást elérni, amelynek már komoly hatása lenne, hiszen az óráim ötven százalékát, ezen felül a végzősök összes óráját meg kell tartani. Ugyanakkor a kitartó sztrájk tematizálja a közbeszédet, amitől azt remélem, hogy hosszú távon mégis csak áttörünk a vélemény-buborékokokon – osztja meg a gondolatait a Kölcseyben francia nyelvet oktató tanár, majd felidézi a tanév elejét, amikor a pedagógusok egy része először nyúlt a polgári engedetlenség eszközéhez:

– Ez egy felemelő időszak volt, azt éreztük, hogy egyre többen vagyunk. Az engedetlenségeink megjelentek a sajtóban, és azt láttuk, egyre több iskolából csatlakoznak hozzánk a kollégák, minden nap volt egy olyan intézmény, amely csinált valamit. Ez adott bátorságot olyan pedagógusoknak is, akik kisebb, vidéki iskolában tanítanak, hiszen látták a többieket tiltakozni – meséli.

Amikor a kormány az év elején módosította a sztrájk alatt nyújtandó minimális szolgáltatás feltételeit, akkor lényegében megszüntette az érdemi érdekérvényesítésnek ezt az alkotmányos eszközét. Ugyanakkor a sztrájk munkajogi védettséget jelent, ezért felmerül a kérdés, hogy a pedagógusok nagyobb számban lépnek-e be a szakszervezetekbe.

– Nálunk nincs több szakszervezeti tag, mint két évvel ezelőtt. Főleg azért, mert sok mindenben nem értettünk egyet velük annak kapcsán, ahogy a kormánnyal tárgyaltak. Sokkal jobban tudok azonosulni a Tanítanék Mozgalom elveivel, célkitűzéseivel, szemben azzal, amiket a szakszervezetek képviselnek – fogalmaz Erőss Orsolya. Hozzáteszi: a hatalom számolt. Mivel 26 kötelezően letanított óráig túlóra nélkül is feltölthető egy pedagógus beosztása, simán rá lehet lőcsölni a kirúgottak óráit a tantestület tagjaira. Még csak pénzbe sem kerül. Vagy meg is lehet szüntetni a csoportbontásokat, így máris nem kell három nyelvtanár, elég csak kettő. Így sérülnek a diákok minőségi oktatáshoz fűződő jogai – szögezi le, hozzátéve, hogy Palya Tamás eltávolításával sikerült a legmagasabb óraszámban tanító kémia tanárt kirúgni.

A tisztogatások azonban növelik az indulatokat. Erőss szerint egész hétvégén mentek a levelezések, sok iskola mozgolódik, a felháborodás egyre nagyobb a pedagógusok körében.

– Sokan elszántak arra, hogy csináljanak valamit. Úgy érzem, a szerdai megmozdulás nagyot fog szólni – összegzi.

Szerdán nemcsak tüntetések lesznek, hanem sztrájk is. Erőss Orsolya reméli, hogy országszerte sokan kapcsolódnak be a munkabeszüntetésbe, és azt is reméli, hogy a szülők végre nagy számban a tiltakozások mögé állnak. – Nem értem, hogyan lehet, hogy nem látják, a gyerekeik az iskolában a korszerűtlen oktatás miatt megőrülnek az unalomtól, a túlterheléstől viszont megrogynak. Egy tizenegyedikes gyereknek 37 órát kell az iskolában töltenie! Ahelyett, hogy ekkor már a választott egyetemi képzésének megfelelően orientálódna, kötelező két természettudományi órát felvenni! Akkor is, ha az illető a képzőművészetire készül. Évtizedek óta ez van. A szülők azt hiszik, azzal tesznek jót, ha inkább fizetik a különórákat. De akkor, amikor magánórákat vesznek, ugyanazoknak a tanároknak fizetnek, akik délelőtt valamelyik iskolában tanítanak – fűzi hozzá.

A némán tűrő pedagógusok a rájuk bízott gyerekeket árulják el

– Számított arra, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat kirúgják? – tettük fel kérdést Radó Péter oktatáskutatónak, aki régóta elemzi az Orbán-kormány által irányított közoktatásban zajló folyamatokat.

– Engem ez váratlanul ért. Nem számítottam arra, hogy ilyen aránytalan mértékű megtorlást alkalmaz a kormány. Ha a gyerekek felől nézzük, akkor a polgári engedetlenség néhány elmaradt órát jelent. Most viszont jelentős számban rúgják ki a tanáraikat, köztük olyan szaktanárt is, akinek óráit más nem tudja átvenni. A kirúgottak között vannak olyan nyelvtanárok, akik a kéttannyelvű programban tanítottak, így a Kölcsey kéttannyelvű programja is megrogyott. A fokozatosság elvét illett volna betartania a tankerületnek. A rendkívüli felmondást megelőzhette volna egy feltáró beszélgetés, esetleg a tankerület vezetése megkérdezhette volna a tiltakozó pedagógusokat, hogy mit gondolnak a helyzetről – mondja Radó Péter.

Az oktatáskutató emlékeztet arra, hogy a tankerület szeptember 9-én elküldött fenyegető levelével a kormány lényegében saját magát állította kényszerpályára, mást nem hagyva opciónak, csak a kirúgást. Hiszen nem alkalmazhat gyengébb retorziót, mint amit beígért. Radó Péter szerint a „szokásos rendőri rendcsinálási eszközt” veti be a kormányzat, vagyis azt, aki engedetlenkedett, kirúgja. Az oktatáskutató szerint a fenyegető levél hatott: a korábban polgári elégedetlenségben részt vevő tanárok közül sokan inkább a sztrájkkal próbálnak nyomást gyakorolni. Nem csak amiatt, mert a saját állásukat féltik, hanem azért is, mert egy ilyen fenyegetésre a legtöbb pedagógusban bekapcsol egy automatikus védekezési reflex: féltem az iskolámat.

– Egyetlen iskola volt, ahol a megfélemlítés nem működött, ahol dacos ellenállást váltott ki a fenyegető levél. Ez a Kölcsey. Ha sokkal több iskolában váltotta volna ki ugyanezt a dacos reakciót, akkor most nem néhány, hanem több száz rendkívüli felmondást kellett volna a tankerületi vezetőknek megírniuk, ami nem valószínű, hogy megtörtént volna – magyarázza Radó Péter, aki úgy véli, hogy a fenyegetésre adott reakciók azon múlnak, milyen a klíma az adott iskolában.

Kérdés, miért nincs forradalmi hangulat az oktatásban.

– Ennek nincs egyetlen, konkrét oka. A pedagógusok egy része, még ha panaszkodik is, de nem teljesen elégedetlen a helyzetével. Figyelembe kell venni azt is, hogy a pedagógus-társadalomban nem alacsonyabb a Fidesz-támogatók aránya, mint a teljes lakosság körében. Ehhez hozzá kell kalkulálni azt a kiégettséget, ami 2015-2016 óta jellemzi a szakmát. E közben érzékelhető már a gazdasági válság, az infláció egyre súlyosabb méreteket ölt, így ezeknek összességében van egyfajta paradox hatásuk is. Minél fenyegetőbb az egzisztenciális válság, annál jobban féltik az emberek azt a keveset is, ami legalább biztosan megvan. Vagyis: felértékelődik még a kevés fizetés is. És van még egy dolog: a biztonságos intézményi közeg hospitalizálja az ebbe a rendszerbe szocializálódó pedagógusokat. A tanárok nagy része a saját iskoláján kívül semmilyen más munkakörnyezetet nem ismer, a gyerekek kiszámíthatóan beülnek a padba, bejáratott intézményi rutinok vannak, kicsik a veszélyek, ahogy az elvárások sem túl magasak velük szemben. Lényegében esélytelen, hogy valaki azért veszítse el a munkáját, mert rosszul tanít – fejti ki az oktatáskutató, rámutatva, hogy ezek miatt nem meglepő, hogy nincs még egy olyan munkavállalói csoport, amelynek a hátán ilyen szinten lehet fát vágni, mint a pedagógusoké.

Radó úgy véli, a forradalmi hangulatot a szülők biztosan nem fogják táplálni. Szerinte ugyanis a szülők konzervatívak, onnan nem várható igazán támogatás, és nem is tudnak igazi hatást gyakorolni. De akkor ki tud?

– A pedagógusok. Ezért nem mindegy, milyen hangulat uralkodik az egyes tantestületekben. Van, ahol az igazgató elnyomja az oktatással kapcsolatos kritikus megnyilvánulásokat, míg máshol utat engednek azoknak – fogalmaz. Október 5-én szerdán szerinte is nagyobb megmozdulásokra lehet számítani, hiszen a tisztogatások felturbózták az indulatokat és felerősítik a sztrájkhajlandóságot is. De – a hatalom viselkedési mintázatait kiismerve – Radó Péter szerint a kormánynak nincs mitől tartania.

– Azzal, hogy a pedagógusokat a sztrájk és a tüntetés felé nyomta a kormány, egyszersmind veszélytelenebb csatornák felé terelte az indulatokat. Sem a tüntetés, sem a sztrájk nem jelent komolyabb politikai kockázatot. Hiszen az új szabályoknak köszönhetően a sztrájknak nincs igazi hatása, nem bénítja meg az oktatást. A polgári engedetlenséggel más a helyzet, ott nem feltétlenül tartják meg az akcióban résztvevő tanár helyett az óráit, és ez a tiltakozási forma kiszámíthatatlanabb. Ezért a polgári engedetlenség műfaja veszélyesebb terep a hatalom szempontjából. Ezt valószínűleg fel is mérték: a kirúgott pedagógusokból ugyan mártírokat csinálnak, ami gerjeszthet indulatokat, aminél viszont nagyobb a tisztogatások megfélemlítő ereje. Az a legbrutálisabb, hogy a kirúgások háttérében hideg politikai megfontolások, kockázatelemzések állnak.

A nyereségek-veszteségek mérlegelésének folyamatából kiveszett minden erkölcs, minden emberi. Mindenki egy arctalan gépezettel áll szemben, miközben hullanak az emberek ebben a rendszerben – értékeli a kialakult helyzetet az oktatáskutató.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés