Mi az az Alapjogi Charta, amit Brüsszel érvényesíteni akar az Orbán-kormánnyal szemben?

Fóti Tamás | 2023.01.16. 12:32

Címkék:

Európai Unió

Olvasási idő kb. 13 perc

Az EU, úgy tűnik, elszánta magát arra, hogy érvényt szerez az Alapjogi Charta előírásainak.

A magyar kormány és az Európai Unió közötti jogállamisági vita – eltekintve a korábbi kötelezettségszegési eljárásoktól – bő egy éve zajlik, azóta fenyeget, hogy az ország elesik jelentős uniós forrásoktól. Az Európai Bizottság április végén indította el a jogállamisági eljárást Magyarország ellen az EU demokratikus normáinak megsértése miatt. Mint ismert, a tagállamok 2020 decemberi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, hogy létrehozzák az úgynevezett kondicionalitási mechanizmust, amely alapján megvonható az uniós pénzek folyósítása azon ország ellen, amelyben sérül az EU anyagi érdeke.

A legszembeszökőbb formája ennek, ha olyan rendszerszintű szabálytalanságokat azonosítanak, mint például a korrupció. Ezzel összefüggésben azonban az igazságügy vagy a média függetlensége, a kisebbségek diszkriminációja is felróható. Vagyis mindazon ügyek, amelyek az EU közös értékein alapulnak. Meglehet, amikor ezekről a demokratikus értékekről beszélnek, elcsépeltnek tűnhet, mintha alkalmi fogalomról volna szó, valójában azonban az uniós szerződésekben lefektetett európai, vagy tágabban civilizációs vívmányokat értenek alatta. Ezt legfeljebb a Fidesz tartja önkényesen kiragadottnak.

Az Alapjogi Charta a tagállami kormányok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői részvételével zajlott Konvent eredménye volt. A 2000-ben összeült Konventben már a tíz akkori tagjelölt állam is szóhoz juthatott. A Charta utóbb módosított formáját az EU Lisszaboni Alapszerződéséhez csatolták, és jogilag hatályos dokumentumnak tekinthető, amely felülírja a vonatkozó nemzeti törvénykezést, legalábbis, ha a Chartát nem ültették át a tagállami jogrendszerbe. 2007-től az osztrák főváros az otthona az EU Alapjogi Ügynökségének, amely szakmai tevékenységével segítséget nyújt az uniós intézményeknek és a tagországoknak, hogy működésük, jogszabályaik megfeleljenek a 17 oldalas Charta 54 cikkelyének.

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznünk a Charta tartalmát vagy szellemiségét, a hatalomkorlátozás tűnik találónak. A Charta ugyanis az európai polgár jogait fekteti le és védi, és amint a Charta preambulumában megállapítja, az Európai Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.”

A főcímek a következőkből állnak:

Méltóság

Megállapítja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, rögzíti az élethez való jogot és kihirdeti, hogy senkit nem lehet halálra ítélni, kivégezni. (Érthető volt a felháborodás 2015-ben, amikor a magyar kormányfő bedobta a köztudatba a halálbüntetés visszaállításának kérdését, mondván, azt újra nemzeti hatáskörbe kell vonni. Megtapasztalva a brüsszeli vihart, a kormány visszavonulót hirdetett, azzal védekezve, hogy a halálbüntetésről legitim a vita folytatása. A válasszal adós maradt: mi értelme van a vitának, ha tabu a kérdés?)

A szabadságok

Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a magán- és családi élete tiszteletben tartásához. Mindenkit megillet személyes adatainak védelme, joga van ahhoz, hogy megismerje a róla gyűjtött adatokat, e szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie. Szintén alapjog a gondolat-, a lelkiismeret-, a vallásgyakorlás, a gyülekezés és egyesülés, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága. Tiszteletben kell tartani a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, továbbá a tudományos élet szabadságát.

(Fölösleges mondani, hogy a közmédia, beleértve a Magyar Távirati Irodát, a kormány közvetlen ellenőrzése alatt áll, s durván sérül a sokszínűség a vidéki „egyensajtó” megteremtésével. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kézi irányítására pedig jó példa a Klubrádió sorsa.)

Mindenkinek joga van az oktatáshoz (a kötelező oktatásban ingyenes részvételhez). Tartalmazza az oktatási intézmények alapításának szabadságát, a demokratikus elvek figyelembevételével.  E ponton emlékeztetnénk a Lex CEU-ra, amellyel a kormány ellehetetlenítette a Közép-Európai Egyetemet, és kényszerítette arra, hogy Bécsbe tegye át székhelyét.

Az uniós polgárokat az EU bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből történik, méltányos összegű kártalanítás mellett. A szellemi tulajdon védelmet élvez. Összhangban a nemzetközi egyezményekkel, biztosítani kell a menedékjogot. Tilos a kollektív kiutasítás. Senki sem toloncolható ki vagy utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol komolyan fenyegeti a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák. (Éppen a napokban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság akart egy orosz polgárjogi aktivistát kitoloncolni Oroszországba, amelyet a Fővárosi Törvényszék bírájának ítélete hiúsított meg. A déli határzárral pedig megfosztja az állam a politikai okból menekülteket a Genfi Konvencióban biztosított jogaik gyakorlásától.)

Egyenlőség

A törvény előtt mindenki egyenlő. Tilos minden megkülönböztetés, például a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés alapján. (A roma kisebbséget sok esetben sújtja a szegregációs oktatás, az állam bizonyíthatóan nem tesz meg mindent ennek elkerülésére, megakadályozására.)

Az EU tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. A nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás során is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozza az alulreprezentált nem pozitív diszkriminációját. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. Az EU elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez, továbbá elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekhez.

Szolidaritás

A munkavállalók számára biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt.  A munkavállalók és a munkaadók kollektív tárgyalásokat folytathatnak, és kollektív szerződéseket köthetnek. A munkavállalók érdekütközés esetén együttesen léphetnek fel, a sztrájkot is beleértve.

(A pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvénymódosítást tavaly májusban fogadta el az Országgyűlés, semmibe véve a szakszervezetek és az ellenzék álláspontját, az államfő pedig nem volt hajlandó előzetes normakontrollt kérni. A polgári engedetlenséggel élő pedagógusokat elbocsátják állásukból, ami egyrészt meghazudtolja a kormányt, amely határozottan kijelentette, hogy nem ezt célozza a törvény, másrészt felmerül az aránytalanság kérdése. Németországban sok évtizedes múltja van a közszolgálati jogviszonyból következő sztrájktilalomnak, ám, amikor azt megsértik, legfeljebb pénzbírságot rónak ki, de nincs szigorúbb következmény.)

Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. Minden munkavállalónak joga van egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára – a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel – nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa.

A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal. A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az EU tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel. Mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat. Biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

Polgárok jogai

Minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai, ugyanez vonatkozik a helyhatósági választásokra. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az EU intézményei részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék.

Bármely uniós polgár jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az EU intézményeinek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő visszásságok ügyében. Bármely uniós polgár jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez. A polgároknak joguk van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.

Igazságszolgáltatás

Mindenkinek joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz, a pártatlan bírósághoz. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez, a rászorultaknak költségmentességet kell biztosítani. A gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét meg nem állapították. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely az elkövetése idején a hazai vagy a nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ha valamely bűncselekmény elkövetése után a törvény enyhébb büntetés kiszabását rendeli, az enyhébb büntetést kell alkalmazni. Senki sem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt már jogerősen felmentették vagy elítélték.

(Az igazságügy függetlensége szintén olyan terület, amely többször került az Európai Bizottság célkeresztjébe. A kormány legfrissebb vállalásai jól jelzik, hogy bőven voltak tennivalók a hatalmi ágak szétválasztásában, az ügyészség szervezeti struktúrájában. Szintén bírálat tárgya volt a végrehajtó hatalom önkényessége.)

Szélsőjobb árnyékban a svéd soros elnökség

Az év első felében Svédország tölti be az EU soros elnöki tisztét. Programja prioritásai között szerepel az Oroszország ukrajnai agressziójára adott uniós válasz következetes kezelése, beleértve a támogatások fokozását. A klímavédelmi célok teljesítését az energiabiztonsággal kapcsolja össze, de mindez nem független az európai uniós termékek nemzetközi versenyképességének növelésétől. Stockholm várhatóan kiemelten foglalkozik majd – természetesen összhangban az Európai Bizottsággal – az Egyesült Államok protekcionista kereskedelem-politikájával, illetve az erre adható európai válasszal. Szintén prioritást élvez az uniós alapjogok tiszteletben tartásának kérdése, különös tekintettel a Magyarországgal és Lengyelországgal folyó jogállamisági eljárásra. Megfigyelők ugyanakkor aggodalmuknak adnak hangot, hogy a kisebbségi svéd kormányt kívülről támogató euroszkeptikus szélsőjobb Svéd Demokraták párt befolyásolhatja, fékezheti a kormány törekvéseit.

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés