Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos | 2022.12.01. 08:54

Olvasási idő kb. 15 perc

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Rendkívül bonyolult helyzet alakult ki azután, hogy az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy továbbra is fenntartja szeptemberi pénzmegvonási javaslatát, miközben közölték azt is, hogy a maguk részéről elfogadták az úgynevezett Helyreállítási Tervet. A hírt mindenki a saját vérmérséklete szerint értelmezi, az ellenzék Orbán Viktor, de legalábbis az uniós kijáróemberünk, Navracsics Tibor miniszter távozását sürgeti, miközben a kormány – persze egyáltalán nem meglepő módon – sikerről beszél. Persze azt, hogy a teljes fegyverletétel sikernek minősül-e, ki-ki maga döntse el, s habár uniós diplomaták már csak szakmájuknál fogva is ennél jóval óvatosabban fogalmaznak, de némi elégedettséggel ők is a magyar kormány „meglepően erős kompromisszumkészségét” emlegetik.

Nézzük külön-külön a két bejelentést, amelyek – csak azért, hogy a történet a szokásosnál is körmönfontabb legyen – egy része egy ponton, az úgynevezett „szupermérföldek” kapcsán összeér.

A pénzek befagyasztása az úgynevezett kondicionalitási (vagyis feltételekhez kötött) eljárást érinti. A 2020 végén elfogadott, de végül csak 2022 tavaszán elindított jogállamisági eljárás során a magyar kormány fokozatosan szembesült azzal, hogy az, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, most nagyon is valóságos lehetőséggé vált, s valóban megtörténhet a Magyarországnak szánt pénzek feltartóztatása.

Ahogy azt már korábban írtuk, Orbán Viktor még idén júliusban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon úgymond „elmegyünk a falig”, de év végére bizonyosan lesz megegyezés. Ennek jegyében kapta meg a tárgyalások feladatát egy külön erre a célra létrehozott miniszteri pozíció betöltőjeként Navracsics Tibor, az egykori EU-biztos, akinek kapcsolatrendszerében, a kormánytól eltérő tárgyalási stílusának eredményességében sokan reménykedtek, s talán nem is ok nélkül, ugyanis a Bizottság szeptemberi pénzmegvonási javaslata nem volt eleve kedvezőtlen a kormány számára. Akkor lényegében azt jelentették be, hogy az Európai Bizottság az úgynevezett kohéziós alapok közül három esetében javasolja a Magyarországnak járó pénz 65 százalékának befagyasztását – ez a sokat emlegetett 7500 milliárd eurónyi, vagyis nagyságrendileg háromezer milliárd forintnak megfelelő összeg. Bár soha korábban ilyen szankciót nem alkalmaztak egyetlen tagállammal szemben sem, de az elvonási javaslat nem érintette a hétéves költségvetés kétharmadát, ugyanakkor 17 olyan feltételhez kötötte a pénzlehívást, amely papíron könnyen teljesíthetőnek tűnt, kiváltképp annak tükrében, hogy az Orbán-rezsim mindeddig igencsak kreatívnak mutatkozott abban, hogy a megfelelő jogi formulát előállítsa az uniós hatóságok felé, amelyek, legalábbis eddig, készségesen bólogattak a számukra oly meglepő magyar kreativitás láttán.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Hogyan próbált a kormány megfelelni az Európai Unió elvárásainak?

Mi volt a szerepe a sorozatos vétófenyegetéseknek?

Hogyan juthat hozzá Magyarország a visszatartott uniós pénzekhez?

Hogyan működnek a szupermérföldkövek?

Hogyan szigorítja az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzését az Unió?

Milyen fejlesztéseket vállalt a magyar kormány az uniós pénzekért cserébe?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés