Az előbb lett vége a CEU Demokrácia Intézet Határtalan Tudás sorozata rendezvényének, amelyen mindketten előadást tartottak energetikai témában. És bár máshonnan közelítenek, de végeredményben ugyanazt szeretnék, vagyis csökkenjen Magyarország energiafüggősége, s energiatakarékos, környezeti szempontból fenntartható megoldások szülessenek. Az atomenergia beleillik a képbe?

A. A.: Az energiaellátással kapcsolatban vannak vágyaink, amelyeket szeretnénk megvalósítani, és van a realitás. A valóság az, hogy a fejlett világban a folyamatos villamosenergia-ellátás olyan alapszolgáltatás, ami nélkül a társadalmak, a mostani berendezkedésükkel, nem tudnak fennmaradni. Ehhez szükség van atomenergiára is.

Ü-V. D.: A realitást mi magunk alakítjuk. Az sem volt reális, hogy az ember feljut a Holdra, mégis megcsináltuk.

És az mennyire reális állítás, hogy a kiégett fűtőelemek lebomlási ideje egymillió év, és az atomhulladékok tárolása sem megoldott?

A. A.: Az atomenergia használata kétségkívül létrehoz nagy aktivitású hulladékokat, amelyeket kezelni kell. Az erre létező technológiák elfogadtatása az adott társadalmakkal akár meg is akadályozhatja az atomenergia használatát. Ugyanakkor az energiatechnológiák közül mindegyik jár valamilyen környezeti hatással és kockázattal. A kérdés, hogy miként tudjuk kezelni ezeket a következményeket. A lebomlási idő árnyaltabb annál, mintsem mondani lehetne rá egyetlen konkrét számot. A nagy mennyiségben keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékokat nagyjából 300 évre kell elzárni a környezettől, a kiégett fűtőelemeket valóban jóval több időre. Utóbbiban vannak olyan izotópok, amelyek felezési ideje tízezer éves nagyságrendű, és ha leraknánk ezeket a föld alá, akkor a környezettől való elzárási időigényük 100 ezer év. Ez műszakilag megvalósítható, Finnországban két éve üzembe is helyeztek egy ilyen végső lerakót.

Ü-V. D.: Fizikus vagyok, s ekként mondom, hogy a termodinamika második főtétele alapján előbb-utóbb minden kiszabadul, lebomlik. És amire sokan nem gondolnak, felelőtlenség, hogy mi élvezünk egy energiaformát, aminek utánunk nagyon sok generáció fizeti meg az árát.

A. A.: A radioaktív hulladékok kezelésének árát kifizetjük most, ám a lerakók kétségkívül hosszú ideig fennmaradnak. De az elhasznált napelemek vagy a szélkerekek feldolgozása sem megoldott. A hulladékok kérdése nem csupán atomenergia-specifikus probléma.

Ha olyannal beszélgetek, aki napenergiapárti, akkor az atomhulladékkal jön, aki meg atompárti, az a szélturbinákkal és a napelemekkel. De tényleg az a lényeg, hogy melyik rosszabb, melyik tárolási megoldása nehezebb, melyik szennyezi jobban a környezetet, amikor egyértelműen tudható, hogy mindegyik?