Az Audi 2,6 hónapot fizet ki prémiumként, akkugyárat nem épít
Olvasási idő kb. 5 perc
Többértelműen „felvillanyozónak” nevezték a tavalyi esztendő eredményeit a győri Audi Hungaria vezetői évértékelő sajtótájékoztatójukon. Elhangzott, hogy 2,6 havi prémiumot fizetnek a dolgozóknak, március végéig szeretnék befejezni a bértárgyalásokat. Kijelentették, hogy az Audi nem fog akkumulátorgyárat építeni Győrszentivánon, de azzal egyetértenének, hogy a Volkswagen konszern az általa megfelelőnek tartott négy ország valamelyik helyszínén jelöljön ki erre alkalmas iparterületet.
A győri Audi sikere vagy kudarca, eredménye az egész magyar gazdaság számára meghatározóan fontos. Magyarország árukivitelének nyolc százaléka ebben a 170 focipálya méretű gyárkomplexumban készül. Közvetlenül csaknem 12 ezer embert foglalkoztatnak, a külsősökkel, s a bedolgozókkal, beszállítókkal együtt legalább 50 ezer ember sorsa függ a négykarikás prémiummárka teljesítményétől. Összesen hetven magyar beszállítóval dolgoznak, de folyamatosan újakat keresnek, akiket segítenek is felkészíteni a feladatra.
Noha politikusok, közgazdászok is hajlamosak „összeszerelő” üzemnek nevezni, ez a definíció egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Fejlesztő központjukban ma már 550-en dolgoznak, külön vállalatot alapítottak a társaságnál kialakított kompetenciák anyacégen belüli értékesítésére, s e tevékenység iránt külső vállalatok részéről is nagy a kereslet. Nemcsak motor- és járműgyáruk működik, hanem például igen korszerű szerszámgyáruk is, és olyan autók karosszériáját és/vagy motorjait is itt gyártják, mint például a Bentley vagy a Lamborghini.
Az Audi tavaly 8 milliárd 436 millió euró árbevételt ért el. Az összberuházás értéke 1993-tól, a kezdetektől 12 milliárd 172 millió euró. Adózott tavalyi eredménye a külső tényezők – félvezetőhiány, energiaár-emelkedés, sokkal drágább alapanyagok – hatására csökkent, így lett 343 millió euró. A munkatársak a tavalyi eredményük után 2,6 havi prémiumot kapnak. Folynak a bértárgyalások, amelyeket március végéig be szeretnének fejezni.
Az autóipar hatalmas változások előtt áll. A világon mindenütt épül, és sehol sem teljesen kész az elektromos meghajtású járművek infrastruktúrája: kevés a megfelelően gyors és nagy számú töltő, sorra épülnek az akkumulátorgyárak, melyek ellen Magyarországon óriási a tiltakozás. A világ több, fejlett nyugati országában viszont verseny indult értük, a kormányok egy része az Európai Unió által engedélyezett támogatások összegének maximumát is szívesen kifizetné letelepedésükért. A zöldek azonban sok helyen erőteljesen tiltakoznak ellene.
Győrnek betelt az ipari parkja, ezért annak 400 hektárral történő bővítését határozta el az önkormányzat. Ehhez fel kell vásárolni a többnyire magántulajdonban, vállalkozásokban lévő földterületeket. Az ipari park a győrszentiváni városrészben található, az ott lakók hevesen tiltakoznak, sokak szerint a hozzájuk csapódó pártok civilként viselkednek, a civilek, bár ezt nem ismerik el, pedig egyre inkább pártosodnak. Az állítólag oda tervezett akkumulátorgyár mögött a Volkswagen konszernt sejtik, amely az Audinak is tulajdonosa. A népharag tehát az Audira is irányul, ezért a sajtótájékoztatón a lehetséges akkugyár iránt érdeklődött a legtöbb újságíró.
Az Audi nem akar akkumulátor cellákat gyártó üzemet építeni – jelentette ki határozottan Alfons Dintner, az igazgatóság elnöke.
Az Audikba kerülő akkumulátorok beszerzéséről egyébként is a Volkswagen konszern gondoskodik. Azt az ügyvezető sem tagadta: a Volkswagen konszern valóban fölvetette, hogy négy ország – köztük Magyarország – közül az egyikben érdemes volna telephelyet kijelölni erre a célra.
Azzal az elképzeléssel, hogy jelöljenek ki megfelelő akkumulátorgyártó ipari helyszínt, én is egyetértek – hangsúlyozta az ügyvezető. Döntés azonban nem született, annyit tudunk, hogy a következő ilyen gyár Kanadában létesül. Hogy ezt követően milyen elképzelés érvényesül, arról még nem döntött a konszern – közölte Dintner.
A Volkswagen brüsszeli gyárába egyébként Gödről is szállítják a Samsung által gyártott akkumulátorokat.
Győrött a következő öt évben tovább fejlesztik a belső égésű motorokat, miközben fokozatosan növelik az elektronikus hajtóművek gyártását is. 2029 után az Audi AG új márkáit mind villanymotorok hajtják. Az elektromos motorok következő generációjának, a Prémium Platform Electricnek és a modulrendszerű elektromos hajtáskoncepció alapján gyártott MEBeconak az előkészületei is megkezdődtek. Készülnek a Cupra Terramar modell gyártására, 2024-től már sorozatban készül Győrben ez az autó.
Az Audi foglalkozik vezérlőegységek kutatásával, digitalizációval és az autók rádióhullámú programozásának lehetőségével, fejlesztésével is.
Az Audi Hungaria az idén harminc éves. Az évfordulóra több meglepetéssel is készül.
Nyitókép: audi.hu
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
