Újabb (dez)információk láttak napvilágot az Északi Áramlat felrobbantásáról
Címkék:
orosz-ukrán háborúOlvasási idő kb. 6 perc
Újabb fordulat kavarja az információs dagonyázást az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében. Vélhetően egymástól függetlenül a The New York Times és a német Die Zeit is „pro-ukrán” elkövetők felé tereli a történetet. Nemrégiben egy amerikai újságíró, Seymour Hersh az Egyesült Államok kormányát feltételezte az események mögött, míg korábban a nyugati latolgatások inkább Oroszországot gondolták a legfőbb érdekeltnek.
Nem állítható, hogy a New York Times komplett sztorival állt volna elő. Értesülésük annyi, hogy amerikai hivatalnokok (tehát nem egy) olyan hírszerzési értesülésekbe pillantottak bele, amelyek szerint egy „pro-ukrán” csoport követhette el a robbantást tavaly szeptember 26-án, amellyel a négy vezetékszálból hármat használhatatlanná tettek. Innentől az információ rendkívül lyukacsos és töredezett. Eszerint nincsen bizonyíték arra, hogy akár az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, akár a legfontosabb ukrán vezetők kapcsolatba hozhatók lennének a cselekménnyel. A hivatalnokok viszont azt is mondták, hogy „Ukrajna és szövetségesei” tűnnek leginkább úgy, hogy a „leglogikusabb motívumaik” lettek volna a vezeték felrobbantásával kapcsolatban. Percekkel a cikk publikálását követően Mihail Podoljak, Zelenszkij egyik vezető tanácsadója a Twitteren már közölte, hogy az ukrán kormányzatnak mindehhez semmi köze, s nincs tudomásuk semmiféle „pro-ukrán szabotázs csoport” létezéséről.
Az idézett amerikai hivatalnokok az elkövetőkről konkrétan nem tudnak semmit. Azt megtagadták, hogy magáról az értesülésről, hogy honnan származik, mekkora a bizonyossága, mondjanak bármit is. Még azt a lehetőséget is nyitva hagyták, hogy esetleg a kormányzattal vagy a titkosszolgálattal csak távoli kapcsolatban lévő csoportról van szó, s esetleg az sem zárható ki, hogy csak a gyanút terelték az ukránokra.
Vagyis az értesülés nagyjából magában rejti, hogy bármi történhetett, s bárminek az ellenkezője is.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
