Nem kapja meg Putyin Kínától azt a támogatást, amit szeretne

Krajczár Gyula | 2022.09.16. 16:55

Olvasási idő kb. 5 perc

Tegnap, szeptember 15-én Xi Jinping kínai államfő, a kommunista párt főtitkára Szamarkandban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kommentár.

A randevú a Sanghaji Együttműködés Szervezetének kísérő eseménye volt. A kínai elnöknek egyébként húzós napja volt, kilenc kétoldalú megbeszélésen vett részt, s ki is hagyta az esti közös vacsorát.

Az esemény jelentősége: Xi Jinping a Covid-járvány kitörése óta először hagyta el Kínát, s az orosz elnökkel is legutóbb a pandémia, s nem mellesleg az ukrajnai háború kitörése előtt találkozott. Diplomáciai tevékenysége persze nem szünetelt, rengeteg partnerével tanácskozott online, így egy alkalommal Putyinnal is. Az ukrajnai háború ügyében kialakult összetett kínai álláspont, amely egyrészt Pekinget igyekszik távoltartani a háborútól, másrészt fejleszteni akarja az orosz kapcsolatokat, harmadrészt minimum meg akarja őrizni a kínai pozíciókat a világgazdaságban, ismételten tesztelődött új körülmények között.

A várakozások: Nyugaton számos megközelítése van a kínai-orosz kapcsolatoknak. Vannak, akik szeretnék a két országot bizonyos távolságban látni egymástól, aminek előnye lenne, hogy külön-külön lehetne bánni velük. Vannak, akik ezt reménytelennek látják, s a kínai-orosz viszonyt egyfajta autokrata internacionáléként értelmezik. Az Amerikában korábban Kína kapcsán beállt fordulat óta kevesen gondolkodnak úgy, mint ami benne van egyébként az egyik amerikai külpolitikai hagyományban, hogy a három szereplős játszmát az egyik szereplővel való együttműködésben, kettő-egyes felállásban lenne praktikus vívni. Ugyanakkor nagyon sokan értekeznek a nemzetközi rendszer egyre kaotikusabb voltáról, s már megjelennek azok a nézetek is, amelyek a hidegháborút hozzák példának, amikor is a rendkívül merev szembenállást mégiscsak kísérte egyfajta intézményes elhárító rendszer, amikor mégiscsak voltak bizonyos minimum szabályok. A szamarkandi kétoldalú találkozót tehát leginkább ezen a lencsén át nézték a megfigyelők, az ukrajnai háborút kritikus terepnek tekintve ebből a szempontból.

Kényszernász az avaron: Oroszország és Kína határtalan barátkozása

A Putyin-Xi találkozó hozadéka: A két államfő a tárgyalások kezdetén nyilvánosan beszélt, amelyben a legfeltűnőbb az volt, hogy Xi egyáltalán nem szólt semmit Ukrajnáról. Putyin beszélt arról, hogy megértik Kína „kiegyensúlyozott” álláspontját, s hogy kérdések és aggodalmak merülnek fel. A kínai külpolitikát mindig is jellemezte, hogy az egyes kérdésekben nem „fekete-fehér” álláspontot fejtettek ki, s ezért sokszor meg is kapják a kétértelműség vagy ellentmondásosság vádját (ami kevéssé szokta zavarni őket). A jelek szerint az elmúlt hónapokban ki is dolgozták részletesen az ukrán háború ügyében képviselt „semleges” politika részleteit. Oroszország mindenesetre elfogadja, hogy nem kapja meg Kínától a politikai támogatást ebben a kérdésben, s Washington Kína-ellenes politikája is láthatóan igyekszik egyelőre más terepeket keresni.

A Sanghaji Együttműködés helyzete: A szamarkandi összejövetel az egyre szélesedő szervezet csúcsértekezlete, amelybe néhány elemző már a Nyugat alternatívájának megszerveződését látja bele. Kétségtelen, hogy messzire jutottak az eredeti „sanghaji ötök” egyezkedéseitől. Az önmagában is érdekes, hogy kínai lapok és politikusok is az eredeti elképzelést példaként hozták fel az ukrajnai háború kitörésekor, hogy Ázsiában milyen jól sikerült rendezni a Szovjetunió felbomlásából fakadó nehézségeket. Kína ugyanis azzal a négy szovjet utódállammal együtt hozta létre az eredeti tömörülést, amelyekkel határos, s rendezték a határkérdéseket is, s az együttműködésnek is igyekeztek bizonyos formát adni. Aztán Üzbegisztánnal kiegészülve formális szervezetet hoztak létre, majd lettek megfigyelők, közülük Indiát és Pakisztánt, majd éppen a mostani csúcson Iránt is teljes jogú tagként vették fel. Vagyis Eurázsia közepén tényleg létrejött egy olyan hatalmas tömörülés, amelynek nyilvánvalóan nincs olyan tagja, amely bármilyen tekintetben is nyugatinak lenne tekinthető. Ettől függetlenül például a kínai médiában, amelyben jókedvvel, bőséggel csákányozzák az Egyesült Államokat, a szervezet és a mostani csúcs kapcsán sem emlegetnek valamiféle nyugat-ellenes, vagy azt ellensúlyozni akaró összefogást. Kétségtelenül zajlik egy nagyon kiterjedt pozícióharc a térségben, számos különböző súlyú és jellegű szerveződéssel, nem a térséghez tartozó résztvevőkkel is, de ezt lefordítani egy futball-mérkőzés egyszerűségére vakmerő vállalkozás lenne.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés