Áruhiányt okozhat az állami árszabályozás

Áruk tűnhetnek el a polcokról, egyes termékek pedig jelentősen drágulni fognak, hazai tulajdonú üzletek és termelők kerülnek majd nehéz helyzetbe a tegnap bejelentett árbefagyasztás hatására. Éppen a Fidesz által utált multik jöhetnek ki jobban ebből az időszakból.

„Hat termék esetében - kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej - beavatkozunk az árak alakulásába” - közölte Facebook-videóban Orbán Viktor szerdán. Most már néhány részletet is ismerünk a februártól hatályba lépő, és az október 15-i árakat visszahozó intézkedésről: három hónap letelte után meghosszabbítható, a friss tejre nem érvényes, csak az UHT-kra. Továbbá a kereskedőknek a saját korábbi bolti áraikat kell visszaállítaniuk, és biztosítaniuk kell az októberi árumennyiséget. Azokat, akik nem tartják be a szabályt, magas összegű bírsággal, akár eltiltással büntethetik.

Az ad hocnak tűnő döntés lényegében a nemrégiben Szerbiában bevezetett árstop másolása, a termékek köre is azonos.

Hasonlóan a nemrégiben elrendelt üzemanyagár-stophoz és a jelzálog-hitelek visszamenőleges kamat befagyasztásához, az élelmiszerárak emelkedését is adminisztratív eszközökkel próbálja megállítani a kormány. Ez azonban tartósan lehetetlen, Az energia sokszorosába kerül a korábbinak, a mezőgazdaságban jelentős költségnyomás hajtja fel az árakat, a termelők épp mostanában készültek 15-30 százalékos áremelésekre. Ha ezt nem képesek érvényesíteni a kiskereskedelemben, akkor tönkre mennek.

A kiskereskedelemben pont a folyamatosan „megvédett” kis hazai boltok lesznek legkevésbé képesek átvészelni az árstop időszakát, ráadásul ezekben az üzletekben októberben is magasabbak voltak az árak, mint a nagy láncokban. Körükben komoly problémákat okozhat, ha le kell nyelniük a tényleges piaci ár és az októberi ár közötti különbséget.

Az állandóan szapult multik ezzel szemben könnyedén megtehetik, hogy a sok ezer egyéb termék árában kompenzálják a hat megjelölt élelmiszerkategóriában elszenvedett veszteséget, vagyis a vásárlók végül semmit nem nyernek az árstoppal.

Valós veszély, hogy az érintett termékek közül a nagy láncok (is) lemondanak a drágábbakról és csak a legolcsóbb, esetleg gyengébb minőségűekből rendelnek. Szintén a nemzetközi cégek lehetősége, hogy ha találnak olcsóbb külföldi árut, arra cserélik az eddigi hazait. Ezek mind-mind a magyar termelőket fogják sújtani.

Komoly jogi problémát is felvet a visszamenőleges árstop. Nagyjából 40 ezer bolt árul élelmiszert, erősen kérdéses, hogyan fogják tudni ellenőrizni, hogy mindenütt lejjebb vitték-e az árakat, és tényleg az október 15-i szintre. Feltehetően a kormány is tisztában van azzal, hogy a folyamatos ellenőrzést biztosító apparátus felállítása és működtetése majdnem annyiba kerülne, mint amannyi pénzt a lakosság megtakarít az egész intézkedéssel. 

A cél leginkább az lehet, hogy kommunikálni lehessen az árcsökkentést, nem megvalósítani. Kampány van.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.