Érd polgármestere bojkottálja a fizetésének megemeléséről szóló döntést

HELYBEN/Jelen | 2021.12.27. 15:06

Címkék:

önkjormányzat

Olvasási idő kb. 5 perc

A közelmúltban az Országgyűlés nagyjából 30 százalékkal megemelte a települési polgármesterek fizetését. A főpolgármester javadalmazása 1,3-ról másfélmillióra, a budapesti kerületekben 1-ről 1,3 millióra emelkedik. A kormánypárti többség azonban fedezetet nem tett az emelés mögé. Sok kistelepülésen vakarják a fejüket a vezetők, hogy miből gazdálkodják ki az összeget. Az 500 fősnél kisebb falvakban 300 ezerről 520 ezerre nő a fizetés, az 5 és 10 ezer közti lakosságú kisvárosokban 600 ezerről 845 ezerre, a 30 ezres nagyvárosokban 1,105 millió lenne a javadalmazás.

Ennél is többet kapna a megyei jogú város Szombathelyet vezető Nemény András, akinek illetménye a jelenlegi 997 ezer 200 forint helyett 1,3 milliót lenne. A polgármester elutasítja a fedezet nélküli emelést. Ha a kormányhivatal a törvényre hivatkozva mégis kikényszeríti a magasabb bért, akkor a különbözetet jótékonysági célra fogja fordítani. Hasonlóan döntött Érd vezetője. A helyben.hu-nak küldött nyilatkozatában Csőzik László kifogásolja, hogy a helyi adófizetőkre terhelné a Fidesz az évi több millió forintos pluszkiadást, ami nemcsak politikailag, morálisan is elfogadhatatlan számára. Emlékeztet arra, hogy az önkormányzatok – különösen az ellenzéki vezetésűek – rendkívül nehéz anyagi helyzetben vannak a koronavírus-járvány, a nyomában járó gazdasági válság és a kormányzati forráselvonások miatt. A központi elvonások Érdet az elmúlt két évben közel 3 milliárd forint értékben sújtották.

Csőzik kifejti, hogy bár a törvényben 30 százalékos fizetésemelést határoztak meg, de ez valójában 50 százalék körüli, mert a költségtérítés és a nyelvvizsgapótlék a bér egy bizonyos százalékában van meghatározva, tehát ezek is emelkednének. Nem beszélve az alpolgármesteri fizetés növekedéséről, amely szintén százalékos arányban a polgármesteréhez mérten változna.

Ezért úgy döntött a polgármester, hogy Érden a fizetésemelésre vonatkozó törvényi előírást nem hajtják végre. Miután nem vitte be a törvényt a helyi szabályozásba átültető határozattervezetet az idei utolsó, december 16-i közgyűlés elé, januártól a hivatal sem az ő, sem az alpolgármesterek esetében nem fogja bérszámfejteni az emelt összeget.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna

Lakner Zoltán

Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez

Trencsényi Zoltán

Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.

Elolvasom

Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?

Tóth Ákos

A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.

Elolvasom
Keresés