Szerződést szegne Putyin, hogy stabilizálja a rubelt

Az orosz elnök bejelentette, a szankciókat kivető országoknak mostantól rubellel kell fizetni a gázért. Mi értelme van ennek a döntésnek? Elmagyarázzuk.

Akció

Oroszország változatlanul teljesíti hatályos szerződéses kötelezettségét, és rendben szállít földgázt a megszabott áron Nyugatra – jelentette be tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint „csak” abban lesz változás, hogy a vevőknek nyugati deviza helyett rubelben kell fizetniük. Mármint azoknak az országoknak, amelyek szerinte „barátságtalanok” Oroszországgal szemben. Ebbe a körbe a szankciókat kivető államok tartoznak, tehát Magyarországnak is rubelben kell fizetnie a megrendelt gázért. A Gazprom egy hetet kapott arra, hogy átalakítsa a szerződéseket.

A Reuters tudósítása szerint két hónapja az Európába és más országokba irányuló földgázeladások 58 százaléka euróban, 39 százaléka amerikai dollárban és 3 százaléka angol fontban lett kifizetve. Az orosz gáz Európa teljes fogyasztásának mintegy 40 százalékát teszi ki, és az EU Oroszországból származó gázimportja idén eddig napi 200-800 millió euró között ingadozott. Arra a hírre, hogy a valutaváltás előírása megzavarhatja a kereskedelmet, 15-20 százalékkal emelkedtek egyes európai és brit nagykereskedelmi gázárak – teszi hozzá a brit hírügynökség.

Vagyis az utóbbi időben rendkívül megdrágult földgáz ára tovább emelkedett Putyin bejelentésére. A rubel viszont azonnali erősödésbe kezdett, de volt is hová.

Az orosz deviza az elmúlt egy évben – a háborús feszültség fokozódása közben – értékének több mint felét elvesztette a dollárral és az euróval szemben. A rubel a háború kitörése után valósággal összeomlott.

Korábbi árfolyamát nem fogja visszanyerni az átváltási kényszerrel az orosz fizetőeszköz, de a rubelben történő fizetéssel a földgázvásárlók lényegében megtámasztják az árfolyamát, hiszen folyamatosan és hatalmas összegben kell rubelt vásárolniuk. Sőt, a korábbihoz képest jócskán leértékelődött árfolyam miatt az orosz rezsim többletbevételhez is juthat. Ezzel a pluszpénzzel Putyin részben visszaszerezheti az orosz jegybank 640 milliárd dolláros devizatartalékának azt a részét, amelyet a szankciók sorában a nyugati kormányok zároltak.

A bizonytalanságot fokozza, hogy a rubel a nemzetközi kereskedelemben nem szokásos deviza. A földgázt vásárló országok egyáltalán nem kereskednek rubelben, így nehézséget okozhat számukra a kívánt összeg előteremtése. Mégpedig éppen akkor, amikor a szankciók egyikeként lényegében kilökték Oroszországot a nemzetközi pénzpiacról. Több ország máris szerződésszegésnek minősítette az egyoldalú döntést. 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.