Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nemrég indította el, immár harmadik alkalommal, a Közösségi Költségvetés programját. A lakosok idén megemelt összegről, 100 millió forint sorsáról döntenek, ­vagyis javaslatokat tehetnek arra, hogy az önkormányzat ezt az összeget közvetlenül mire fordítsa a környezetükben. Ezzel párhuzamosan Szentendrén másodjára indult el a Városrész Költségvetés 60 millió forintos keretösszeggel, Terézvárosban pedig idén először dönthetnek a kerület lakói 30 millió forint elköltéséről.

Érdemes tudni, hogy a közösségi költségvetés korántsem egy előre kiépített, garantált eredményeket hozó intézmény. Formálni, alakítani, tökéletesíteni lehet, ehhez pedig nagyfokú önfejlesztés, tanulás és egyben tapasztalatszerzés is szükséges annak tudatában, hogy ami egy városban működik, az korántsem biztos, hogy egy másik városban is mérvadó a helyi sajátosságok miatt, hiszen adott esetben más életkori összetételű, földrajzi adottságokkal, politikai múlttal rendelkező településről van szó.

Ennek fényében írt alá együttműködési megállapodást dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, valamint Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, hogy tovább fejlesszék a közösségi költségvetés hagyományát, minél több lakost megszólítsanak és bevonjanak a kerületet érintő döntésekbe, továbbá a tapasztalatok megosztásával segítsék egymást.

Az együttműködéséhez csatlakozott Martin József ­Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója is. A TI Magyarország augusztus végéig nyújt térítésmentesen szakmai támogatást az említett önkormányzatoknak. Inkább ­tanácsadói, mintsem monitoring szerepben szavatolja, hogy még átláthatóbbá és nyilvánosabbá váljon a közösségi költségvetés folyamata. Zeisler Judit, a TI Magyarország projektmenedzsere szerint a részvételi költségvetés nem pusztán arról szól, hogy a lakosság közvetlenül javaslatot tesz a fejlesztésekre és szavaz egy adott összegről:

– Azáltal, hogy a résztvevők bevonódnak a részvételi költségvetés folyamatába, az intézmények irányába mutatott bizalom szintje is javulhat. És ez nemcsak afféle „vak bizalom” a lakosok részéről, mert eközben tanulhatnak az intézményi folyamatokról is. A közösségi költségvetés szereplői a folyamat során közelebb kerülnek egymáshoz. Összességében a korrupcióval szembeni fellépés is eredményes lehet, mert annak elfogadottságán, tolerálásán is változtathat az, hogy a lakosság aktívabbá válik a közügyek tervezésében és megvalósításában – mondja Zeisler Judit.

A három önkormányzat és a TI Magyarország az elmúlt hónapokban felmérték az adott városra, illetve kerületekre jellemző adottságokat, lehetőségeket, problémákat. Az egyeztetéseken kiderült, hogy a legnagyobb kihívást elsősorban a lakosság bevonása jelenti – s egyáltalán kialakítani magát az igényt a lakosságban, hogy aktívabban részt vegyen a döntésekben. Zeisler Judit szerint ez korántsem könnyű, hiszen sokakban az a képzet élhet, miszerint „azért választjuk meg a képviselőt, mert ő tudja a legjobban, hogy mit kell tenni”, ugyanakkor láthatóan mégsem elégedettek maradéktalanul azzal, ami a lakókörnyezetükben történik.

A közösen megfogalmazott problémákra a TI Magyarország javaslatára próbáltak válaszokat keresni a nemzetközi gyakorlatokból, és célul tűzték ki, hogy a közösségi költségvetés gondolatiságát és az üzenetet eljuttatják lakókhoz. A harmadik kerületi városvezetés a korábbi évek közösségi költségvetését új elemekkel egészíti ki, egész pontosan olyan eseményeket hoz tető alá, amelyek javíthatják a párbeszédet az önkormányzat és a lakosság között és mindemellett a folyamat is átláthatóbbá válhat. A lakossági deliberációt, azaz tanácskozást ösztönző új elemek alapján áprilisban öt alkalommal tartanak lakossági fórumot, ahol a javaslatokat közösen megbeszélik és megvitatják a kivitelezési lehetőségeket.