Közösségi költségvetés: 100 millió forintról dönthetnek Óbudán a lakosok

Tóth Bea | 2022.04.12. 17:35

Olvasási idő kb. 9 perc

A közösségi költségvetés segítségével a polgárok közvetlenül beleszólhatnak abba, hogy a településükön mire költsön pénzt az önkormányzat. Óbuda-Békásmegyer, Szentendre és Terézváros programjához a Transparency International is csatlakozott.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nemrég indította el, immár harmadik alkalommal, a Közösségi Költségvetés programját. A lakosok idén megemelt összegről, 100 millió forint sorsáról döntenek, ­vagyis javaslatokat tehetnek arra, hogy az önkormányzat ezt az összeget közvetlenül mire fordítsa a környezetükben. Ezzel párhuzamosan Szentendrén másodjára indult el a Városrész Költségvetés 60 millió forintos keretösszeggel, Terézvárosban pedig idén először dönthetnek a kerület lakói 30 millió forint elköltéséről.

Érdemes tudni, hogy a közösségi költségvetés korántsem egy előre kiépített, garantált eredményeket hozó intézmény. Formálni, alakítani, tökéletesíteni lehet, ehhez pedig nagyfokú önfejlesztés, tanulás és egyben tapasztalatszerzés is szükséges annak tudatában, hogy ami egy városban működik, az korántsem biztos, hogy egy másik városban is mérvadó a helyi sajátosságok miatt, hiszen adott esetben más életkori összetételű, földrajzi adottságokkal, politikai múlttal rendelkező településről van szó.

Ennek fényében írt alá együttműködési megállapodást dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, valamint Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, hogy tovább fejlesszék a közösségi költségvetés hagyományát, minél több lakost megszólítsanak és bevonjanak a kerületet érintő döntésekbe, továbbá a tapasztalatok megosztásával segítsék egymást.

Az együttműködéséhez csatlakozott Martin József ­Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója is. A TI Magyarország augusztus végéig nyújt térítésmentesen szakmai támogatást az említett önkormányzatoknak. Inkább ­tanácsadói, mintsem monitoring szerepben szavatolja, hogy még átláthatóbbá és nyilvánosabbá váljon a közösségi költségvetés folyamata. Zeisler Judit, a TI Magyarország projektmenedzsere szerint a részvételi költségvetés nem pusztán arról szól, hogy a lakosság közvetlenül javaslatot tesz a fejlesztésekre és szavaz egy adott összegről:

– Azáltal, hogy a résztvevők bevonódnak a részvételi költségvetés folyamatába, az intézmények irányába mutatott bizalom szintje is javulhat. És ez nemcsak afféle „vak bizalom” a lakosok részéről, mert eközben tanulhatnak az intézményi folyamatokról is. A közösségi költségvetés szereplői a folyamat során közelebb kerülnek egymáshoz. Összességében a korrupcióval szembeni fellépés is eredményes lehet, mert annak elfogadottságán, tolerálásán is változtathat az, hogy a lakosság aktívabbá válik a közügyek tervezésében és megvalósításában – mondja Zeisler Judit.

A három önkormányzat és a TI Magyarország az elmúlt hónapokban felmérték az adott városra, illetve kerületekre jellemző adottságokat, lehetőségeket, problémákat. Az egyeztetéseken kiderült, hogy a legnagyobb kihívást elsősorban a lakosság bevonása jelenti – s egyáltalán kialakítani magát az igényt a lakosságban, hogy aktívabban részt vegyen a döntésekben. Zeisler Judit szerint ez korántsem könnyű, hiszen sokakban az a képzet élhet, miszerint „azért választjuk meg a képviselőt, mert ő tudja a legjobban, hogy mit kell tenni”, ugyanakkor láthatóan mégsem elégedettek maradéktalanul azzal, ami a lakókörnyezetükben történik.

A közösen megfogalmazott problémákra a TI Magyarország javaslatára próbáltak válaszokat keresni a nemzetközi gyakorlatokból, és célul tűzték ki, hogy a közösségi költségvetés gondolatiságát és az üzenetet eljuttatják lakókhoz. A harmadik kerületi városvezetés a korábbi évek közösségi költségvetését új elemekkel egészíti ki, egész pontosan olyan eseményeket hoz tető alá, amelyek javíthatják a párbeszédet az önkormányzat és a lakosság között és mindemellett a folyamat is átláthatóbbá válhat. A lakossági deliberációt, azaz tanácskozást ösztönző új elemek alapján áprilisban öt alkalommal tartanak lakossági fórumot, ahol a javaslatokat közösen megbeszélik és megvitatják a kivitelezési lehetőségeket.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés