Az uniós átlag háromszorosával drágultak a lakások Magyarországon 2010 óta. Ez az EU-ban a második legmagasabb érték. Ebben a mutatóban nem csak utolértük, de le is előztük Ausztriát. Ahogy a lakbérek emelkedésében is, ahol a negyedikek vagyunk.
A lakásárak töretlenül emelkednek. Ennek következtében a nettó átlagfizetésből ma kisebb alapterületű lakást lehet vásárolni, mint 10 éve, noha a nettó átlagfizetés tíz év alatt megduplázódott.
Miközben 2010 és 2021 vége között az Unióban 42 százalékkal drágultak a lakások, addig Magyarországon 128 százalékkal. Egyedül Észtországban volt nagyobb az áremelkedés (156 százalék). A 124 százalékos drágulással Luxemburg lett Magyarország mögött a harmadik ezen a listán az Eurostat friss számai szerint.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!
Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Elolvasom
Mit tesz velünk a korrupció?
A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Elolvasom
Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez
Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Elolvasom
Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?
A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.
Elolvasom