Interjú

Eljött a szembenézés pillanata

Orbán Viktor nagyon komoly kudarcot vallott Brüsszelben – állítja Dobrev Klára, aki úgy véli, jelzésértékű, hogy az EU megtagadta több lengyelországi város támogatásának kifizetését, méghozzá lényegében a jogállamisági kritériumok megsértése miatt. Szerinte ez vár Magyarországra is. „A kormány maga alatt vágja a fát”.

Kitörni a Facebook-buborékból

Azt gondolom, nagyon káros kifelé folyamatosan azt mantrázni, hogy összefogás, összefogás, összefogás, mert önmagában ez nem lehet cél, legfeljebb csak eszköz – nyilatkozza lapunknak Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, akivel nem csak az ellenzéki együttműködés technikai minimumáról beszélgettünk, hanem az uniós költségvetés tervezetéről is, arról, négyek-e még a visegrádiak, és hogy mennyiben fedi a valóságot Orbán Viktornak az a kijelentése: libernyákokat cipel a hátán.

Szél Bernadett az ellenzék esélyeiről

Országos mozgalmat indított a nemzeti konzultációs ívek összegyűjtésére, napirenden tartja az ingatlanmanipulációkkal érintett gyermekotthonok ügyét, folyamatosan fölszólal a menekülttáborokban uralkodó tragikus állapotok ellen. Szél Bernadett a NER célkeresztjében áll, naponta fenyegetik, a konzultációs ívek összegyűjtése kapcsán egy fideszes ügyvéd már a börtönbüntetését is kilátásba helyezte. A független képviselőt arról kérdeztük, miben bízik.

Szép új világunk, avagy disztópia az életünk?

A Gulliver utazásai óta tudjuk, hogy az emberek szeretik a disztopikus műveket, még akkor is, ha azok az elképzelhetőnél is sokkal sötétebb jövőt festenek le. Miért szeretjük ezeket a műveket? Miért merülünk el szívesen egy a miénknél is fojtogatóbb világ díszleteiben és mitől lesz egy mű disztopikus? Erről kérdeztük Tóth Csabát.

A sajtószabadság a tájékozódás szabadságát is jelenti

Ahhoz, hogy a média polarizációja csökkenjen, és a nyilvánosság valóban a higgadt, érdemi viták színtere legyen, arra van szükség, hogy megjelenjen egy olyan, integratív politikai erő, amely választási stratégiáját nem a konfrontációra, hanem a konszenzuskeresésre építi – nyilatkozza lapunknak Bajomi-Lázár Péter, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője.

Tömegek az utcán Bulgáriában

Harmadik hete tüntetnek a kormányfő lemondását követelve Bulgária utcáin. A tüntetéssorozat alapvetően békés, nem annyira dühöt, mint megvetést és csömört tükröz.

Könnycseppbe zárt ország

A kormány nemzetről és nemzeti középosztályról beszél, miközben minden lényegi intézkedése a társadalom felső harmadának kedvez. Náluk koncentrálja a hatalmat, a vagyont és a kulturális javakat, miközben az alsó kétharmadnak védelmet ígér. Mindeközben a társadalmi egyenlőtlenségek egyre nőnek, soha nem látott távolságra kerülnek egymástól a legszegényebbek és a leggazdagabbak. Az ellenzék számára nagyjából hatmillió megszólítható potenciális szavazó él az országban, a politikusai mégis azokat akarják elérni, akik már elköteleződtek a Fidesz mellett. Éber Márk Áron a Napvilág Kiadónál megjelent, A csepp – A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete című könyvében feltárja az okokat, amelyek a jelenig vezettek.

Orbán Viktor és az igazmondó juhászai

Kérek engedélyt, viccelődik Orbán Viktor, majd közli, hogy az ország nagyon-nagy harcban, sőt háborúban áll, védekeznünk kell. Olykor támadnunk. A kormány szóhasználata egyre militánsabb, miközben a katonaság szép lassan átvesz civil intézményeket. Eközben Bayer Zsolt alpári stílusban bombáz bárkit, akire ráirányítják, az irodalmi múzeum igazgatója meg azzal kérkedik, hogy milyen kemény gyerek. Hol a vége, és milyen következményei lehetnek ennek? Ránki Sára nyelvésszel beszélgettünk.

Krekó Péter: A demokrácia műfaja nem lehet monológ

Az összeesküvés-elméletek nemzetközileg ismert kutatója, Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az utóbbi időben gyakran kerül a hazai kormányzati propaganda célkeresztjébe. Ennek kapcsán arról beszélgettünk, mi a szerepe a tudósoknak a törzsi politizálás világában, miért állnak támadás alatt a tények és a tudomány, és mire lehet alapozni az indulatokkal szembeni politizálást, ha maradt még rá igény.

Gyáni Gábor: A NER magát látja a Horthy-rendszerben

Akár az új tankönyvekről van szó vagy a színiakadémia szétveréséről, a kormány rendszeresen a nemzeti identitás hiányosságaira, hibáira hivatkozik, s ezzel indokolja lépéseit. Gyáni Gábor történésszel beszélgettünk a nemzeti identitás és a nemzeti emlékezet állapotáról.