Interjú

Donatella Di Pietrantonio: Úgy éreztem, az írással árulást követek el

Kormos Lili

A visszaadott lány és a Halásznegyed című regényeivel villámgyorsan népszerű lett a magyar olvasók körében Donatella Di Pietrantonio, a fogorvosból lett írónő. A nagyobb figyelem és a lelkes fogadtatás egyik oka persze az Elena Ferrante nyomán ébredt fokozott érdeklődés az olasz szerzők iránt, de Pietrantonio saját jogán is releváns alkotó. Könyvei stílusa, precíz, feszes, mégis sok érzést sűrítő mondatai képesek egyszerre nagyon nyersen és nagyon érzékenyen beszélni az anyaság kihívásairól, a nők helyzetéről, a kivételes testvérkapcsolatokról.

Elolvasom

A klímaváltozás okozta katasztrófák évről évre súlyosabbak

Lakner Zoltán

Két nappal tovább tartott a tervezettnél, és csak november 20-án ért véget az egyiptomi Sharm El-Sheikhben az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP27. A nagyszabású találkozó eredményeként, évtizedes gyürkőzést követően, végre létrejöhet az a pénzalap, amelyből a klímaváltozás hatásai miatt már most is súlyos veszteségeket elszenvedő szegényebb országokat kompenzálnák, döntően a fejlett országok befizetései révén. A COP27-en az Energiaklub képviseletében résztvevő Bart István klímapolitikai szakértővel beszélgettünk a klímacsúcs mellett a klímaátállás gazdasági, társadalmi és politikai összefüggéseiről.

Elolvasom

Nagy Imre Társaság alelnöke: Orbán úgy forgatja ’56-ot, ahogy az érdekei diktálják

Tóth Ákos

Minden évben, amikor vigyázban állunk a közgyűlésünkön a halottaink emlékére, összeszorul a szívünk, hogy újból eltávozott húsz-harminc társunk. Mi próbáljuk ugyan pótolni őket, de hát ugyan, Nagy Erzsébetet, Vészi Jánost, Kopácsi Sándort vagy Király Bélát hogyan is lehetne pótolni? – kérdi Haas Péter, a napokban a megalakulásának harmincadik évfordulóját ünneplő Nagy Imre Társaság alelnöke, akivel nemcsak a szervezet múltjáról és jelenéről, hanem a mártír miniszterelnök megítélésének szeszélyességéről és Orbán Viktornak az ’56-os forradalom sajátos újraértelmezési kísérletéről is beszélgettünk.

Elolvasom

Parászka Boróka: Románia retteg attól, hogy esetleg Magyarországgá válik

Tóth Ákos

„Szerintem az már önmagában egyfajta visszaigazolás, hogy valaki egy rendszernek nem tud megfelelni. Az a dolga annak, aki elkötelezte magát a szellemi szabadsága mellett és általában a szabadsága mellett, hogy rosszul érezze magát, hogy legyen neki kényelmetlen, hogy a partvonalon legyen, a határon, a szakadék szélén. Ha nem ott vagyunk, akkor már gyanakodnunk kell. Ezekben az önkényen alapuló rendszerekben az a dolga az embernek, hogy folyamatosan kényelmetlenül érezze magát, áldozatokat hozzon a saját szabadságáért.” – mondja Parászka Boróka erdélyi magyar újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, akivel kapcsolatban a Mi Hazánk Mozgalom egyik vezetője a közelmúltban azt mondta: jobb volna akasztófán látni. Félelemről, kiállásról, a sajtóról és a megalkuvásról beszélgettünk vele pályatársként, barátként, így aztán tegeződve.

Elolvasom

Dobrev Klára: Bárhova nézek, mindenütt dráma van

Szabó Brigitta - Ónody-Molnár Dóra

Magyarországon nem részproblémák vannak, nem az a baj, hogy rossz egy törvény ötödik paragrafusának 2. bekezdése, hanem „rendszerprobléma” van. Az oktatásban ugyanaz a probléma, mint az egészségügyben: a kormány nem hajlandó több pénzt adni, helyette katonai, félkatonai szervezetté alakít át mindent, ugyanazokat az eszközöket használja, mint a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál. Csend legyen, rend és fegyelem. A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya meg akarja mutatni azt az alternatívát, amely újra élhetővé teszi az országot – mondja a Jelennek adott interjúban Dobrev Klára, a DK árnyékkormányfője.

Elolvasom

Zolnay János: Nem hiszek a tankerületi vezetők forradalmában

Ónody-Molnár Dóra

A kormánynak az egyik kiútja ebből a helyzetből az, hogy előre hoz néhány, későbbre tervezett bérfejlesztési lépést, és ezzel megpróbálja leszerelni a tanárokat, vagy egyszerűen elkezdi őket kifárasztani. Abban bíznak, hogy előbb-utóbb minden tiltakozó hullám kifullad, az emberek hazamennek – nyilatkozza lapunknak Zolnay János szociológus, aki szerint a magyar közoktatás egésze csapdahelyzetek sorával küszködik, amit csak szerkezetei változtatásokkal lehetne megoldani.

Elolvasom

Palócz Éva: Mesterségesen előállított infláció tombol

Szabó Brigitta

Száguld az infláció, az emberek fizetik a kormányzat elhibázott lépéseinek költségét. A kiskereskedelemre kivetett extraprofitadó benne van minden egyes termékben, amit megveszünk a boltban, mivel az árstopos élelmiszereken keletkezett veszteséget szétterítik a kereskedők. Egy gazdaságban, amelyben az infláció a legnagyobb veszély, józan gondolkodással a kormány nem adóztatja extrán azt, aki az infláció alakulásában kulcsszerepet játszik – mondta lapunknak Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. De nemcsak az infláció kezelése vár megoldásra, hanem az energiakérdés is, amely óriási gazdasági, társadalmi problémává válhat.

Elolvasom

Szabó Andrea: Illúzió a fiataloktól várni a megváltást

Szabó Brigitta

Az oktatásban 2010-ben elindult egy központilag irányított, átideologizált, direkt politikai szocializáció. A Fidesz arra neveli a fiatalokat, hogy legyenek a hatalom irányába lojális állampolgárok. A lojális fiataloknak előrejutást és pozíciókat ígérnek, a nem lojálisokkal szemben viszont ellenségesen lépnek fel, ahogy az történt Nagy Blanka vagy Pankotai Lili esetében. Ugyan a politikai szocializációban a családi minta a meghatározó, de az iskolarendszer képes terelgetni azt. Szabó Andrea politológus szerint a magyar fiatalok többsége apolitikus, az utcán egy hangos kisebbség tüntet, amelytől a rezsim nem ijed meg.

Elolvasom

Köllő János: Nem a népszámlálástól kell félni

Tanács István

Jelentős gyanakvás kísérte a közösségi médiában a népszámlálást. Több összeesküvés-elmélet terjed, amelyek lényege, hogy valakik – a kormányzat vagy „a háttérhatalom” – személyre szólóan gyűjtenek adatokat vagyoni helyzetről, iskolázottságról, egészségi állapotról. Társadalomkutatók viszont nagyon várják a népszámlálás eredményeit, mert egy bő évtized társadalmi folyamatairól kaphatnak nagy felbontású képet. Köllő János közgazdász a Jelennek adott interjújában azt mondja, a megfigyelhetőségtől, kiszolgáltatottságtól való félelem nem ok nélkül erősödött fel, de megindokolja, miért nem a népszámlálástól kell félteni a személyes adatainkat.

Elolvasom
Keresés