Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Habár nincs hivatalos Sztálin-kultusz Putyin Oroszországában, az egykori diktátor népszerű, a közvélemény az elmúlt évszázad főszereplői közül inkább azokat ítéli el, akik nagyobb szabadságot próbáltak hozni. Sz. Bíró Zoltán történésszel arról is beszélgettünk Sztálin halálának hetvenedik évfordulója kapcsán, hogy a birodalmi múlt felmagasztosítása együtt jár a jelenbéli birodalom-újjáépítési ambíciókkal, miközben Sztálin történelmi bűneit feledésbe taszítja az állami emlékezetpolitika.
Hiába tanulták meg az elmúlt hetven évben egymás után sorra a magyar kormányok, hogy energiaintenzív ágazatban Magyarország nem tud versenyezni, most mégis ez történik. Orbán Viktor úgy akar akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinálni az országból, hogy nincs hozzá nyersanyag, energia, víz, ahogy munkaerő sincs. Ami történik, kísértetiesen hasonlít az 1950-es évekre, amikor a klasszikus szocialista iparpolitika a vas- és acél országát akarta felépíteni. Ma már gazdaságtörténelem a végeredmény: ha egy kormány egy kiemelt ágazatra koncentrálja a forrásokat, a gazdaság többi szektora súlyosan lemarad és környezeti pusztítás történik. A Közgazdasági Szemle legfrissebb számában Győrffy Dóra közgazdász, az „Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban” címmel közöl tanulmányt, melyben bemutatja, miért vezet zsákutcába a kormány akkumulátor-stratégiája.
Pomázon nőtt fel, ahol számos nemzetiség zenei kultúráját ismerte meg. Klasszikus zenét tanult, majd megérintette a jazz. Borbély Mihály ma is ötvözi zenéjében ezt a sokszínűséget. Az alábbi beszélgetésből kiderül, már nem bánja, hogy nem lett focista, de az is, hogy mit keresett Kuvaitban, és melyik világsztárral kellett föllelnie a legjobb budapesti halászlét.
Érzi-e bármiféle hátrányát annak, hogy egy pici, alig lakott, görög szigetre költözött? Milyen a viszonya a korábbi önmagával? Mi a legjobb a közösségi médiában, és mi lenne a legprovokatívabb kérdés, amit ebben a pillanatban a magyar embereknek fel tudna tenni? Megannyi kérdés, amelyekre Steiner Kristóffal keressük a választ ebben az interjúban, hiszen sokszor valójában a kérdéseink által tudunk előre lépni.
Ironikus módon most tanulták meg a finnek azt, hogy a magyar jogállamisággal kapcsolatos bírálatok igazak – mondja a Jelennek adott interjúban Annastiina Kallius, a Helsinki Egyetem antropológus kutatója, aki tíz éven át élt Magyarországon és a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről írta a doktori dolgozatát.
A parlament Költségvetési Bizottságának szocialista elnöke szerint a kormánynak nincs B terve arra az esetre, ha Magyarország nem kapja meg a korrupciós és jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós pénzeket.
Lukács Miklós cimbalmos. Talán jazzt játszik. Talán kortárs zenét. Azt mondja, ez egyáltalán nem fontos. A fontos, ha azt látja, hogy a közönség repül. A zenekarral együtt repül.
Az Európai Bizottság ma már úgy viszonyul a magyar kormányhoz, hogy „biztosan megint csaltatok, megnézzük, hogyan.” Nem alaptalanul, hiszen amit a kormány csinál, az csalás, csak az elmúlt 12 évben azt tapasztalta, hogy mindent meg lehet úszni – nyilatkozza lapunknak Bárd Petra jogász, kriminológus, aki leszögezi: az, ami az Erasmus+ programmal történt, nem szankció, hanem jogkövetkezmény. Az ELTE és a holland Radboud Egyetem oktatója segít megérteni, hogy mi változott meg az európai politikában és mi lesz ennek a következménye Magyarországon.
Dresch Mihály a hazai jazz/népzene legkülönlegesebb alakja. Nemrég lett 67 éves. Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes- és kiváló művész, de amikor elismeréseket kap, szerényen értetlenkedik. Szerinte az a legfontosabb, hogy egy zenész mennyi mindent integrál magába, és milyen zenei személyiség alakul ki ebből. Azt vallja, mint David Murray: a lényeg, hogy mindenki megtalálja a „saját bluesát”.
