Választás

A Fidesz a legutolsó szavazatért is lehajol

Róna Dániel: Van esélye az ellenzéknek

Tóth Ákos | 2020.11.23. 06:37

Olvasási idő kb. 16 perc

A törvényjavaslat a pártlistaállítás feltételeként az eddigi 27-ről nyolcvanöt százalékkal, ötvenre emeli az egyéni jelöltek minimális számát. Ezzel kapcsolatban lényegében kialakult az a konszenzus, hogy a módosítás célja az ellenzék közös listába terelése, ugyanakkor azt is feltételezhető, hogy ennek lesz még folytatása, és a közös listaállítást is megnehezítik vagy megkeserítik majd egy újabb módosítással.

Ezt magam is így gondolom. Mindenekelőtt, ez a törvényjavaslat nem akadály a kamupártok számára. Ha valóban az lett volna a cél, ahogy ezt hirdetik, akkor ezt már legkésőbb 2013-ban megtehették volna, amikor a Political Capital és a Transparency International fontos ajánlásokat tett az áldatlan helyzet rendezésére, például a pártoknak járó kampánytámogatás kincstári kártyára utalására és szigorú elszámolás alá helyezésére, ahogy azt az egyéni jelöltek esetében meg is tették. De ezeket nem vezették be, vagyis nem alkalmaznak olyan eszközt, amellyel ténylegesen meg lehetne nehezíteni a kamupártok szereplését. A cél nyilvánvalóan az, hogy az ellenzéknek ártsanak.

De valóban ártanak?

Önmagában ez a javaslat talán nem árt olyan sokat, és sajnos eleve már ebből a tényből is következtetni lehet arra, hogy lesz még folytatása. Erre alkalmat nyújt, hogy a Pest megyei választókerületeket mindenképp át kell rajzolni, mert az agglomerációs népesség gyarapodása meghaladta azt a százalékot, amelyet a törvény a határvonal-módosítás feltételeként szab. Vagyis lesz apropó újabb módosításra. Tény ugyanakkor, hogy e mostanival matematikailag ellehetetlenítették, hogy az ellenzék három listán induljon. Az viszont elméletileg nem kizárt, hogy két listát állítsanak, de ennek sok kockázata van, úgyhogy számomra az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az egyetlen lista felé akarják tolni az ellenzéket, majd utóbb, ha létrejött a közös lista, ahonnan már nincs visszaút, megnehezítik majd azt az opciót is.

De van olyan magyarázat, amely szerint anyagilag valamelyest még ösztönözték is, hogy az ellenzék mozduljon el a két lista felé.

Igen, ebben van igazság, de ez nagyon csekély lenne ahhoz képest, amekkora hátrányokat szerintem a két lista okozna. Ebben az esetben például fölmerülne az a probléma, hogy a jelöltállítások száma nem tükrözheti a valós erőviszonyokat, hiszen az egyik listának minimum ötven jelöltet kell kiállítania a lehetséges 106-ból, vagyis az erősebb támogatottságú lista sem tudna 56-nál többel indulni. Erre megoldást jelenthet ugyan a többes jelöltállítás egyes választókerületekben, de azért ez sem tekinthető ideális megoldásnak. Én nem csak emiatt, de eleve nagyon kedvezőtlennek gondolom a kétlistás forgatókönyvet, szerintem a közös lista és a három lista is sokkal megfelelőbb megoldás lenne ennél. Az utóbbi például úgy nézhetett volna ki, hogy van egy DK-, egy Momentum és egy Jobbik vezette lista. Ennek az lett volna az értelme, hogy e három párt három különböző világ az ellenzéken belül és a többi ezekhez csatlakozhatott volna. A két listánál az a baj, hogy olyanokat kell összezsúfolni, akiket sok minden választ el egymástól.

Ahogy a közös lista esetén is.

Igen, ez igaz, csak sokkal könnyebb megindokolni. A választók számára tiszta helyzetet teremt, ha az ellenzék deklarálja, hogy rendben, nem értünk egyet számos kérdésben, de a választási törvény egész egyszerűen rákényszerít minket erre a lépésre. A két listánál annak elmagyarázása is gondot jelentene, hogy igen, én nem értek egyet vele, de egy kicsit talán mégis jobban egyetértek, mint egy harmadik párttal, ezért ő velem egy listán lesz, a harmadik meg nem, miközben egyébként a miniszterelnök-jelölt is valószínűleg közös lesz és kormányozni is együtt fogunk. Ez így nehezen lenne kezelhető és érthető.

Két lista esetén, 3-3 pártot föltételezve, a listánkénti 15 százalékos küszöb is gondot jelenthet.

Igen, de ez attól is függ, hogy hány jelöltállító szervezet van. A Gémesi György-féle Új kezdet nevű szervezet a 2018-as választáson jelölteket tett az LMP listájára, de nem lett önálló jelöltállító szervezet épp azért, hogy ne emelkedjen 10 százalékosra a bejutási küszöb. Az most is elképzelhető lett volna, hogy például LMP-s politikusok úgy kerülnek föl az egyik vagy másik listára, hogy nem számítanak jelöltállító szervezetnek.

Két lista esetén az is gondot okozhatna, hogy a valamelyikhez kötődő kormányfőjelölt személye azt a listát nagyon fölhúzná a másikkal szemben.

Igen. Ezt úgy lehetne ellensúlyozni, hogy a jelölt nem szerepel a listákon. De, tételezzük föl, hiába nincs, mondjuk, Dobrev Klára egyik listán sem, bizonyosan jelentősen erősítené a DK támogatottságát. Ez a megfontolás is a két lista ellen szól.

De közös lista esetén mi a helyzet az úgynevezett Gyurcsány-kóddal? Sokak szerint az ő személye sokakat eltaszít.

Ez létező probléma, de azt azért érdemes volna mérlegelni, hogy Gyurcsány Ferenc mindenképp része az összefogásnak, akárhány lista is van, hiszen az ellenzék eldöntötte, hogy minden választókerületben egyetlen jelöltet állít. Tehát, ha külön listán indul is az ellenzék, akkor is el lehet mondani, hogy valaki Gyurcsány jelöltje javára lép vissza. És aztán, ha győznek, együtt fognak kormányozni, mert a DK nélkül nincs kormánytöbbség. Az ellenzék illúzióba ringatja magát, ha azt gondolja, hogy Gyurcsány Ferenctől meg tud szabadulni, bármilyen fölállásról legyen is szó. És hát azon a bizonyos közös listán nem feltétlenül csak az ő neve jelenhet problémát, a Fidesz alighanem másokról is elő fog venni terhelő információkat.

Azért sem dimenzionálnám túl a kérdést, mert a politika iránt kevésbé érdeklődő választók sokkal inkább az élethelyzetükkel valóban összefüggő, elsősorban gazdasági megfontolások alapján döntenek. Én a Gyurcsány-problémánál nagyobb gondnak látom, hogy ha külön listák vannak, akkor az ellenzéknek, ha tetszik, ha nem, egymás ellen is kell kampányolnia, s azt az amúgy is kevés pénzüket részben erre költik majd, ahelyett, hogy a bizonytalanok megnyerésére fordítanák. Ez a mozzanat elég kedvező lenne a Fidesznek. A kampány menedzselése és dinamikája szempontjából bizonyosan a közös lista az optimálisabb megoldás, de nem vitatom, hogy nem kampánytechnikai, hanem politikai identitásbeli kérdésről van ez esetben szó, úgyhogy nem lehet tervezőasztalon jó előre kiszámítani mindent.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés