Tóth Bea A gyerekirodalom követi a világunk változását

5 perc szünet Sárdi Dórával

Húsz éve annak, hogy Sárdi Dóra a Vörösmarty téren a könyvhéten, kisgyermekes anyukaként nem talált valamire való mesekönyvet. Pár hónappal később két barátnőjével és férjeikkel megalapították a Pozsonyi Pagony Kft-t, és ezzel megkezdődött a magyar kortárs gyerekirodalom új korszaka. A hitvallásuk az, hogy a világ változásaira reflektáló és az egyetemes emberi értékeket éltető gyerekirodalmat tegyék elérhetővé.

A könyvszakmában dolgozó barátok óva intettek titeket mesekönyv bolt megnyitásától. A „csakazértis” érzés vagy a hit vitt előre?

Nem volt bennünk dac és bizonyítani sem akartunk senkinek. Csodálkozva gondolunk vissza, hogyan lehettünk ennyire bátrak 25-26 évesen, nulla egzisztenciával, kismamaként. Ha volt is üzleti tervünk, alapvetően a bölcsész indíttatás és a kisgyerekeinkért érzett felelősség hajtott bennünket. Úgy éreztük, itt a helye és ideje belevágnunk, de nem akarok nagy szavakat használni, mert akkor ezt nem így éltük meg. Meghallgattuk ugyan a véleményeket és azt a tanácsot meg is fogadtuk, hogy mégsem könyvkiadóval kellene kezdenünk, de a bolt nyitásából nem engedtünk. A titkot Turán Tamás professzor Talmud tanításában látom, miszerint terveid megvalósításához legalább egy embert találj magad mellé, mert anélkül nem haladsz előre. Mi hatan azóta is együtt vagyunk.

Négy éve vagy a Pagony marketingvezetője. Hogyan tudod kielégíteni a bölcsész énedet?

Minden kiadásra váró könyvet a szerkesztők kéziratban elküldenek nekünk, a marketingen dolgozó kollégáknak. Átolvasás után javasolhatunk változtatásokat, akár új címet, logikai bukfencekre is fölhívhatjuk a figyelmet, majd mi írjuk a fülszöveget. Ilyenformán a könyvek a mi kezünk között is születnek. Részt veszek a szerkesztőségi feladatokban, felnőttirodalmat olvasok és a négy gyerekemmel is sokat beszélgetünk az olvasmányélményeinkről, mindenkivel a saját szintjén. Folyamatosan együtt élünk a könyvekkel. A kiadónak eddig 800 könyve jelent meg, és természetesen mindegyikből otthon is őrzünk egy példányt.

Ha kapsz egy kéziratot, azt mi alapján tartod alkalmasnak megjelenésre?

Ezt a munkát a szerkesztőség és az azt vezető Kovács Eszter végzi. Özönlenek hozzájuk a legkülönbözőbb kéziratok, általában önjelölt fűzfapoétáktól, ritka, hogy így találunk rá új szerzőre vagy illusztrátorra. Bár Bartos Erikával úgy ismerkedtünk meg, hogy besétált a Pozsonyi úti boltunkba a kidolgozott mesevilágával. Sok olyan szerző is megkeres minket, akik felnőtteknek írnak, de ahogy gyerekük, unokájuk születik, gyerekkönyvvel is előállnak. Jellemzően a meglévő szerzőink jönnek a saját elképzeléseikkel, vagy a szerkesztők kínálják meg őket ötlettel, témával. Így adtuk ki például a tíz éven felülieknek szóló, időutazós történelmi regénysorozatunkat is, amelyben egy-egy magyar történelmi pillanat köré szerveződik a cselekmény, a gyerekek utaznak a mából az adott korba, akár nyomozós izgalmakat is beleszőve. Tapasztalati úton ad információt az adott kor sajátosságairól, mint például a Kórház az osztályteremben című ’56-os könyv. Korábban ebben a témában még nem született gyerekeknek szóló regény, mint ahogy – hogy egész más célközönséget említsek - bölcsődébe készülős mesekönyv sem. Ezért szerencsés, hogy egyszerre kereskedünk és kiadunk, így első kézből ismerjük meg az igényeket is.

Emellett a nemzetközi mesekönyv piachoz hasonlóan olyan sokak számára tabunak számító témákat emeltetek be, mint például diszlexiás gyermekek, bevándorlás, elvált szülők, koraszülött babák…

Sokféle gyerekirodalom létezik egymás mellett, miközben a Pagonynak megvan a saját DNS-e, szerkesztői-kiadói szándéka, amiből nem engedünk. Egy külföldi könyv esetében fölmérjük, hogy beleillik-e a portfóliónkba, hol tud kapcsolódni ahhoz, amink van és amit gondolunk a mesékről.

A gyerekek a mesék vagy a mesébe ágyazott valóság után vágyakoznak?

Gyerekfüggő. A kiskamaszkorba lépés előtt éles határvonal van, amikor kialakul a gyerekek ízlése. Általában a Harry Potter számít egy kilövő pontnak, ahol a valóság és a fantasy még kapcsolódik, majd van, aki a fantasy világa felé fordul, van aki azokat a könyveket szereti, amelyek róla, a kortársairól és a világról szólnak és van, aki a történelmi regényeket olvassa. Az biztos, hogy minden gyerek a történet szereplőiben keresi önmagát, de annyira széles a fantáziájuk spektruma, hogy akár egy teáskannával is tudnak azonosulni. Ezért is lehet didakszis nélkül tudást átadni és érzékenyíteni a gyerekeket az olyanfajta másságokra, mint a hajléktalanság, és ha a való életben találkozik egy hajléktalannal, abban a pillanatban értelmet nyer a másik helyzete. Bár hozzá kell tennem, nagyon nehéz megtalálni azt a mezsgyét, ahol a didaktikusság helyett maga a mese szólal meg.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egyéves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!