A karantén-generációt is kúrálni kell

Szeifer Csaba | 2021.04.09. 06:47

Olvasási idő kb. 9 perc

Számos írás jelent meg az utóbbi időszakban a fiatal korosztályról, amely már lassan egy éve otthon tanul, a kortársak így alig találkoznak. Nevezték már őket vírus- vagy poszttraumatizált nemzedéknek is. Ön miként jellemezné a mostani fiatalokat, egyáltalán: jellemezhető-e ez a korosztály egységesen?

Sokan és sokféleképpen próbálták megragadni a mostani helyzet jellemzőit, és emiatt sokféle nevet is aggattak erre a korosztályra, de igazából tudományos értelemben vett adataink alig-alig vannak. Az ifjúsági korosztályokra átfogóan jellemző reprezentatív adatok hiányában pedig csak találgatások folynak, még ha ezek mégoly találóak is. Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy legyenek valós adataink. Egy év távlatából annyi bizonyosan látszik, hogy a fiatalok számára a járványhelyzet pont ugyanolyan diskurzusképző, mint egy korábbi nemzedéknek az ikertornyok leomlása, vagy még korábban az 1989-es határnyitás, a berlini fal leomlása, az első szabad választások. Sőt, az azt megelőző generációnak ilyen lehetett a csehszlovákiai bevonulás vagy – szerencsésebb nyugati kortársaiknak – a párizsi diáklázadások. Az adott korosztálynak ezek az események közös fogalmi keretet adtak, a valóságértelmezéshez közös narratívát szolgáltatták. Tavaly még kétséges volt, mára elég egyértelműen eldőlt, hogy így van ez a pandémia kapcsán is, mert ez az esemény olyan sarokpont lesz, amely generációvá formálhat egy korcsoportot, a Z generációt vagy a Zoomereket, hiszen hasonlóan értelmezik a valóságot, közösen viszonyulnak az eseményekhez – jelen esetben abban a keretben, hogy például egy évig nem megyünk ki a házból vagy maszkot hordunk már hosszú idő óta –, és ez az, ami most egy korosztályt önálló nemzedékké, generációvá formál.

Bazánth Ivola

A Szociológiai Szemlében az elmúlt év elején megjelent egy Fekete Mariann kutatótársával közösen jegyzett vitacikkük, amelyben azt állítják, hogy e mostani, csendesnek jellemzett generáció már kevésbé lesz az, s ez látszik itthon is majd a legújabb nagymintás ifjúságkutatás eredményeiből. Mire alapozzák a feltevésüket?

A kutató mindig meglepődik, amikor arcon csapja a valóság. 2000 óta négyévente zajlik Magyarországon e korosztályra reprezentatív nagymintás kutatás, most épp várjuk a 2020-as lekérdezés adatait. Ebben egyébként a klímaügyek már szerepelnek, de a pandémiáról épp csak szó esik. Az ifjúságkutatók az elmúlt évtizedben azt mondták, hogy a mostani nemzedék egy új csendes generáció, amely nem rúgja fel a status quo-t, kevésbé elégedetlen a szülei életvitelével, nem igazán vesz részt formális, informális szervezetekben, meglehetősen bizonytalan és passzív. 2018 környékén azonban elemi erővel robbant be a klímatüntetésekkel a Greta Thunberg által életre hívott mozgalom. Mi azzal a munkahipotézissel éltünk, hogy ez a fent körvonalazott passzivitás csökkenni fog, pont azért mert a Z-generáció megtalálta azt az összetartó erőt, a klímaválságot, amellyel kilép a csendességből. Viszont közben megérkezett a pandémia és úgy tűnik, hogy a fiatalok körében egy másik társadalmi csoport is megjelent, tehát nem csupán egyetlen diskurzusképzője van a korosztálynak. Nem a csak a Qlímák (ahogy némi szójátékkal őket nevezzük) – akik környezettudatosak, tüntetnek, szerveződnek – játsszák a vezető szerepet, hanem színre léptek a Quaranténok, akiken „elhatalmasodott” a korábban is erős online jelenlét, identitás. Ők ebben a térben érzik magukat otthon, lényegében ellenpontozzák a Qlímákat. Tehát legalább két ellentétes, különböző arcú ügy szervezi meg ezt a korosztályt generációvá: a klímajelenség, amelynek a képviselője közéletileg aktív, a földért felelősséget vállaló fiatal (rájuk alapoztuk a csendesség, passzivitás csökkenésének teóriáját), illetve a karanténhelyzet, amelynek jellegzetes reprezentánsa online van jelen leginkább, apolitikus, az offline világban passzív. Azt is érdekes lesz megvizsgálni, hogy ez a két csoport – ha valóban létezik a kettőség – milyen viszonyban lesz egymással. Semleges lesz a kapcsolatuk és elbeszélnek egymás mellett, vagy épp – rivalizálva egymással – egymást gyengítik, esetleg erősítik? Bár ezek még nem a ma kérdései, pár év múlva lesz csak ez a reláció valóban tetten érhető. Ma az a kérdés, hogy ez a két csoport lesz-e a markáns, vagy esetleg lesznek új trónkövetelő ügyek és trónkövetelők is a korosztályban.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés