Lakner Zoltán Az átlagbér alatt kereső gyerektelen és egygyermekes magyarok vesztesei ennek a rendszernek

Krekó Judit: A tehetős, gyermekes adófizetők 2 százalékára jut a teljes családi adókedvezmény egytizede

Azzal korábban is foglalkoztak kutatások, hogy a személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény, valamint az áfa összhatása kedvezőtlen az alacsony jövedelműek számára, A Polgár Alapítvány megrendelésére készített tanulmány szerzői most ezeket a hatásokat számszerűsítették. Krekó Judit közgazdásszal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával arról beszélgettünk, hogy néhány eredmény még a kutatókat is meglepte. 

Akció

Gyakran hallani, hogy az adókedvezményekre építő magyar családtámogatási rendszer már-már hungarikum. Egy kutató mit lát benne egyedinek?

A magyar családtámogatási rendszernek több eleme van, ezek közül az egyik az adókedvezmény, amely alapvetően a dolgozó gyermekeseket támogatja. Ezen kívül hozzátartozik a családi pótlék, különböző otthonteremtési támogatások, étkezési és egyéb kedvezmények. Mi a kutatásunkban az adórendszerre fókuszáltunk. Családi adókedvezmény sok országban létezik, Magyarországon két olyan markáns jellemzője van, ami kilóg a sorból.

Az első az, hogy négy gyerekig minél több gyerek van a családban, annál nagyobb a kedvezmény egy gyerekre jutó nettó összege. Egy gyerek esetén havi 10 ezer forint, két gyerek esetén gyermekenként 20 ezer forint, három gyerek esetén maximum 33 ezer forint gyermekenként, összesen tehát közel 100 ezer forint. Ezt a különbséget nem indokolják a több gyerekkel járó költségek, hiszen az egygyerekes és háromgyerekes családok kiadásai közt valószínűleg nem tízszeres az eltérés, mint a 10 ezer és 100 ezer forintos adókedvezményben. A másik fontos jellegzetesség, hogy a gyermekkedvezményt megkapják a magasabb jövedelműek is, sőt sok esetben sokkal magasabb kedvezményt kaphatnak, mint az alacsony jövedelműek, hiszen a három gyermek után járó nettó 99 ezer forintot csak havi 300 ezer forintos jövedelmi szint felett lehet igénybe venni.

Másutt arra törekszenek, hogy a legalacsonyabb keresetűek jussanak több támogatáshoz.

Sok helyen még akár negatív adó is elképzelhető, tehát van olyan, hogy valaki több családtámogatást kap, mint amennyi az adókulcsok alapján számított adója. Vagy pedig rászorultsági elven járnak bizonyos adókedvezmények és támogatások. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy 2014 óta a munkavállalói járulékból is leírható a kedvezmény, valamint a kétgyerekesek kedvezményét is fokozatosan a duplájára emelték.

Ezek a változások a 2011-es bevezetéshez képest enyhítették az adókedvezmény magas jövedelmű nagycsaládosok számára kedvező hatásait. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy a családi adókedvezmény alapvetően a magas jövedelműeknek oszt többet. 2020-ban az adófizetők legfelsőbb jövedelmi tizedének jutott a teljes családi adókedvezmény több mint ötöde, tehát a számarányuknál jóval nagyobb mértékben részesedtek a kedvezményből. Bár a jövedelem növekedésével a családi adókedvezmény jövedelemhez viszonyított aránya csökken – vagyis kisebb a súlya a családok jövedelmében –, összegszerűen nő a kedvezmény a jövedelem emelkedésével.

Az adórendszernek eleve az a jellegzetessége, hogy kedvezőtlen az alacsony jövedelműeknek, hiszen 2011-ben nemcsak a magasabb jövedelműek felső adókulcsát, hanem az alacsony jövedelműek adójóváírását is megszüntették.

Ez azért lényeges, mert az egykulcsos adórendszer eredeti elképzelése is számol adójóváírással vagy adómentes alsó jövedelemsávval. A kettő között az a különbség, hogy mondjuk egy 200 ezer forintig tartó adómentes alsó sáv mellett a magasabb jövedelműek első 200 ezer forintja is adómentes, de az adójóváírás csak az alacsony jövedelműekre korlátozódik, és meghatározott jövedelemhatárig lehet igénybe venni. Magyarország azon kevés ország közé tartozik, ahol most egyik sem létezik. Ez nem csak a gyermektelen alacsony jövedelműeket sújtja.

Nemzetközi összehasonlításban egy alacsony jövedelmű, egygyermekes család adóterhelése magasnak számít, mert kicsi az adókedvezmény és nincsen adójóváírás sem, sőt a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék sem kompenzál. Ezek a családok az egyik legmagasabb adóterheléssel szembesülnek az európai országok közt, miközben a magas jövedelmű háromgyermekesek adóterhelése kiugróan alacsony. Még minket is meglepett, és nincs is benne igazán a köztudatban, hogy az alacsony jövedelmű egygyermekesek adóterhelése kifejezetten nőtt 2010 után.

Számos olyan kelet- és közép-európai országot ismerünk, ahol a 2000-es években bevezették, majd aztán maguk mögött hagyták az egykulcsos szja-t. Mit vártak – és mit nem kaptak meg – tőle?

Az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy minden jövedelem, függetlenül annak forrásától és mértékétől, egységes kulccsal adózzon, mindenki a jövedelmének ugyanakkora hányadát fizesse be adóként. Ennek egyik előnye, hogy végtelenül egyszerű, megkönnyíti az adófizetők dolgát és az adóbeszedést is. Másrészt, a progresszív jövedelemadóból eredő magas kulcsok a magas jövedelműek esetében visszafoghatják a teljesítményt. Az alacsonyabb adókulcs viszont csökkenti az adóelkerülésre vagy az adócsalásra irányuló ösztönzőket, javulhat az adómorál. A tényleges gazdasági teljesítmény is nőhet alacsonyabb adókulcsok mellett, hiszen, ha egy forinttal több jövedelem után valakinek kevesebbet kell adóként befizetnie, akkor szívesebben növeli a teljesítményét, szívesebben vállal több munkát.

Ez valóban így van? Arra gondolok, hogy ha valaki elég alacsonynak érzi az adóelkerülés kockázatát, akkor alacsonyabb adókulcs mellett is élhet e módszerrel, s a munkateljesítmény sem fokozható a végsőkig.

Ezek jogos szempontok, de ezzel együtt léteznek olyan eredmények, amelyek szerint valóban működnek a munkakínálatot és az adóteljesítést fokozó hatások.

Ha ez így van, akkor mi a logika abban, hogy Magyarországon 2011-ben növelték az alacsony jövedelműek adóterheit?

2011-ben a minimálbér adóterhelésével párhuzamosan a minimálbéreket is jelentősen megemelték, így rövid távon nem csökkent a minimálbért keresők nettó jövedelme, de emelkedett a vállalatok munkaköltsége, ami visszafogja a munkakeresletet. Hosszú távon az alacsony jövedelmek adóterhelése – amely nálunk a legmagasabb az EU-ban – mindenképp hátráltatja az alacsony bérű foglalkozásokban a munkapiacra lépést és a foglalkoztatást.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!