Kormos Lili A közös játék öröme a Köjkökkel

5 perc szünet Lupsán Lilivel

A „Köjkök” – Közösségi Játék Készítés a tökéletes példa rá, hogy a jó szándék és egy jó ötlet találkozása néha elegendő ahhoz, hogy mozgásba lendüljenek az események. Lupsán Lilit kérdeztük a kezdetekről, a jól segítés mikéntjéről és a közös játék öröméről.

Mi volt előbb, a szándék, hogy állami gondozott gyerekeken szeretnétek segíteni, vagy a közösségi játékkészítés ötlete?

A montessori játékokkal kezdődött, amelyekkel korábban a munkám során, pedagógusok révén találkoztam. Meséltem róla a barátaimnak, és kitaláltuk, hogy mi magunk fogunk játékokat készíteni, amiket aztán eljuttatunk oda, ahol szükség van rá. Annyit tudtunk, hogy ezek az általunk készített játékok, 6–12 éves gyerekekre vannak szabva, de akkoriban, hogy ezeket gyermekotthonokba vigyük, még föl sem merült. Óvodákra gondoltunk, hogy ott tarthatnánk foglalkozásokat, de valahogy annyira kivitelezhetetlennek tűnt munka mellett, ráadásul azt szerettük volna, hogy hosszú távon működhessünk együtt, és ezt az óvodákkal nem tudtuk megoldani. Végül a nővéreméken keresztül jutottunk el a gyermekotthonokhoz, ők ugyanis évek óta minden hónapban járnak látogatni a gyerekeket az egyik intézménybe. Az egyik alkalommal felvetette, hogy ott talán lenne helye a projektünknek. Úgyhogy elkezdtem utánanézni a gyermekotthonoknak, mert én sem voltam teljesen tisztában vele, hogy épülnek föl, azt hittem, hogy ott főleg nagyobb gyerekek vannak, de kiderült, hogy vannak olyan intézmények, ahol sok a kisgyerek. Tulajdonképpen attól kezdve, hogy először felvettem velük a kapcsolatot, már ment minden a maga útján, és kiderült, hogy a gyakorlatban is működnek az elképzeléseink. Az induláshoz képest persze átalakultak a dolgok, mert a nevünk a közösségi játékkészítésből született, csakhogy az elmúlt időszakban pont erre nem volt lehetőségünk, ráadásul a munkánk sem csak erről szól már, úgyhogy a továbbiakban Köjkök a gyermekotthonban néven fogunk futni.

Mi változott az induláshoz képest, miről szól most a Köjkök munkája?

2020 februárjában jártunk először úgy gyermekotthonban Hegyvári-Baán Bettinával, hogy foglalkozást is tartottunk, de azóta jelentősen átalakult a tevékenységünk. Az, hogy saját készítésű játékokkal megyünk az otthonokba, csak eleinte működött, idővel ugyanis egyre többen ajánlottak föl nekünk játékokat és azokat építettük be a foglalkozásainkba. Illetve a legfontosabb, amivel kiegészült a munkánk, hogy nem csak segítünk, hanem megpróbálunk jól segíteni. Amire szüksége van a gyerekeknek vagy az intézménynek, azt megpróbáljuk valamilyen úton-módon beszerezni. Tavaly szeptemberben például iskolatáskákat gyűjtöttünk, mert megtudtuk, hogy a jelenlegi táskáik már nagyon rossz állapotban vannak, decemberben pedig 300 gyereknek tudtunk Mikulás-csomagot készíteni. Nem is gondoltunk volna, hogy annyi lesz, hogy majd pluszban fel kell vennünk gyermekotthonokkal a kapcsolatot, mert az általunk lefedett intézményekben nem fogytak el az ajándékok.

Az előbb használtad azt a kifejezést, hogy „jól segíteni”. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy elég a puszta jóakarat, de ettől még a gesztus nem biztos, hogy hasznossá is válik. A te tapasztalataid alapján mi a jó segítség? Hogy lehet jól támogatni például egy gyermekotthont?

Az elmúlt egy évben azt láttam, hogy sokan próbálnak segíteni, eljuttatni adományokat a gyermekotthonokba, de azt is láttam, hogy nem elég körültekintően választják meg, hogy kinek és mivel segítenek. Ez egyébként nem csak a gyermekotthonokkal kapcsolatban igaz, bármelyik alapítvány, ahol foglalkoznak adománygyűjtéssel, tudna erről mesélni. Néhány plüssállat persze nagyon kedves felajánlás, de ha abban az intézményben, ahová eljuttatjuk, alig van egy-két kisiskolás korú, akkor nem az a legmegfelelőbb hely neki. A gesztus jó, csak nem éppen úgy hasznosult, ahogy lehetett volna. Annak az intézménynek talán pár ruha vagy egyéb felszerelés nagyobb segítség lett volna. Éppen ezért érdemes egy-egy adományozás előtt tájékozódni, hogy az adott termékek, eszközök valóban jók lesznek-e az intézménynek vagy az ott lakóknak. Mi ebben is próbálunk egy kicsit segíteni, elmondjuk, hogy hol, mire, milyen nagyságrendben van szükség. Egyre több megkeresés érkezik hozzánk, amikor valakik jó minőségű felesleget szeretnének valamely gyermekotthon számára eljuttatni. Ezeknek szinte mindig találunk helyet. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, hogy folyamatosan kommunikálunk az intézményekkel. Az iskolatáska-akcióra azért vagyunk különösen büszkék, mert a gyerekek választhatták ki, hogy milyet szeretnének és azt tudtuk megvenni nekik. Nekik nincs mindig lehetőségük választani az üzletben valamit, ami tetszik, ezért is volt fontos számunkra, hogy megteremtsük számukra a lehetőséget, hogy azt kapják meg, amit igazán szeretnének.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!