Udvardi Attila: A jövedelmek szűkülni fognak, az biztos

A lakosság 30-40 százalékos inflációt érzékel

| 2022.08.08. 08:47

Olvasási idő kb. 12 perc

Infláció, a rezsiszámlák növekedése, a hitelkamatok emelkedése, a KATA megváltoztatása – ezek a változások jelentősen növelik a háztartások kiadásait. Akinek van megtakarítása, vélhetően ki tudja majd fizetni a plusz terheket, akinek nincs, az arra kényszerül, hogy változtasson az életmódján, kevesebbet és a megszokotthoz képest mást fogyasszon. Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató igazgatója, aki a lakosság jövedelmével, fogyasztásával és megtakarításaival foglalkozik, azt mondta lapunknak: rengeteg a bizonytalanság, nem lehet tervezni, előre kiszámolni, hogy mire elég a fizetés.

Akció

A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 495 900 forint volt májusban, a reálkeresetek pedig 3,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Az adatok azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akiket teljes állásban, nyolc órában foglalkoztatnak. Mi van a többiekkel?

Ráadásul ez nem is egy teljeskörű mérés, mert csak az öt főnél többet foglalkoztatókra vonatkozik. Az ennél kisebb cégeknél alacsonyabbak a bérek. A költségvetési szektornak teljeskörű beszámolási kötelezettsége van, a nonprofit szervezetek adatai részben becslésen alapulnak, bár ezek súlya alacsony. A KSH által májusra publikált teljeskörű mérés szerint 481 600 forint a bruttó átlagkereset.

Vannak olyan vállalkozások, ahol évek óta nem történt béremelés. Mindenféle kényszerügyeskedéssel megoldják, hogy a kötelező minimálbéremelést végrehajtsák, de azt a többletet, amit kénytelenek voltak odaadni, elveszik a javadalmazások egyéb részeiből.

Erről felméréseink ugyan nincsenek, de az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy ez valódi jelenség. Ahol a béremelés rontja a cég jövedelmezőségét, veszélyezteti a működési biztonságát, mert éppen rosszak a kilátások a bevételi oldalon, vagy a világpiaci, ágazati trendek kedvezőtlenek, ott nyilván lépéskényszer van. Ilyenkor szokták például hat órába áttenni a foglalkoztatottat, csak hogy megtarthassák őket. Dolgozók nélkül ugyanis nehéz fenntartani a cég működését.

Hogy mik a vállalkozás és a dolgozó lehetőségei, függ attól, hogy egy adott településen milyen más elhelyezkedési opciók vannak. Egy nagyvárosban több, egy kicsiben meg alig valami. És aki nem akar ingázni, lakóhelyet váltani, akkor marad, és alkalmazkodik a helyzethez. Mindenre láttam példát, arra is, hogy a cégnél évek óta nem volt fizetésemelés, meg olyat is, ahol dinamikus a bérnövekedés. Ráadásul a bérek kérdése ágazat- és jogszabályfüggő, de azon is múlik, hogy milyen típusú munkaerőre van szükség, betanított munkásra vagy szakképzettre, szellemire vagy fizikaira. De igen, a magyar munkavállalók jelentős része kevesebbet keres, mint amennyit a KSH átlagként kimutat. Ezért fontos megemlíteni a bruttó medián keresetet is, amely 398 ezer forint volt májusban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele efölött, másik fele ez alatt keres.

A múlt héten 1900 forint volt egy csomag bécsi virsli, ezen a héten 2600. A vaj 1050 forint volt, most 1550 forint, a darált keksz 500 forint volt, most 1050, és sorolhatnám. Naponta árazzák át a boltokban a termékeket. A hivatalos átlagos infláció júniusban 11,7 százalék volt. A valóság ennél magasabb. Mire elég a fizetés?

El kell különíteni a hivatalos adatot, meg az inflációs érzetet.

De ez nem érzet, aki vásárol, az ezt tapasztalja.

Valóban, világos és egyértelmű, hogy az élelmiszerek jóval az átlag fölött drágulnak. Abban, hogy ez mégsem látszik a hivatalos átlagos inflációból, benne vannak a befagyasztott üzemanyagárak és a rezsicsökkentés hatása. A ruházkodási cikkek vagy a szeszesitalok, a dohányáru, a tartós fogyasztási cikkek árai is kisebb mértékben emelkedtek, mint az élelmiszereké. És mivel a legtöbb család elsődlegesen élelmiszert vesz, súlyosnak érzi az inflációt. Épp az előbb olvastam a hivatkozást a Publicus Intézet tanulmányára, amely szerint a lakosság 44 százalékos inflációt érzékel, a GKI meg körülbelül 30 százalékosat mért júniusra.

Augusztustól jönnek az új, emelt rezsiszámlák. Egy 35 ezer forintos gázszámla 195 ezer forint lesz. Beszéltem olyan nyugdíjassal, akinek 200 ezer forint a nyugdíja, amiből csak a fűtésre 120 ezer forintot kell kifizetnie a jövőben. Miből?

Azt most még nem tudjuk, hogy a rezsicsökkentés összességében hogyan érinti majd a lakosságot és hogyan hat az inflációra, vagy hogy miként alakítja át a fogyasztói szokásokat.

Nekem azt mondta ez a nyugdíjas, hogy nem azt veszi meg, amit szeretne, vagy amiből jó lenne főzni, hanem azt, ami belefér a nyugdíjba.

Nyilvánvalóan elsősorban a fogyasztás visszafogásával reagál majd rá a legtöbb háztartás. Meg a fogyasztói szokások átalakításával. Már most sorban állnak a fatüzelésű kazánokért. Aki meg nem tud váltani, kénytelen lesz lejjebb csavarni a termosztátot, vagy muszáj lesz hozzányúlnia a megtakarításokhoz. Állítólag fél évente felülvizsgálja majd a rendszert a kormányzat, illetve más-más átlagfogyasztásokat határoznak meg a nyári és a téli hónapokra. De majd az első 1-2 hónap után meglátjuk a gyakorlatot. Arra nem számítok, hogy majd a cégek fizetésemelést adnak, hogy a dolgozóik ki tudják fizetni a rezsit, ugyanis a vállalkozói szféra lehetőségei is nagyon behatároltak.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés