Ónody-Molnár Dóra Szőke Zoltán, Tiszavasvári polgármestere a magára hagyott nyomortelepről és az „olyan emberekről”

Tiszavasvári egyik szegregátumában, Józsefházán nincs se vezetékes víz, se aszfaltozott út, az egyetlen közkút rossz ízű vizet ad, fogyasztása gyakran hasmenést okoz. A helyiek, ahogy arról korábban beszámoltunk, úgy érzik, 2018-tól kezdődően, amikor a korábbi jobbikos városvezetést a Fidesz váltotta, magukra maradtak. Közmunkájuk nincs, a fejlesztésekből is kimaradnak – szerintük ez politikai bosszú a nem titkolt jobbikos elköteleződésük miatt. Szőke Zoltán, a város fideszes polgármestere cikkünk megjelenése után elhívott bennünket egy hosszabb beszélgetésre.

Korábbi riportunk Tiszavasváriból: Amikor párakapura van pénz, de a mélyszegénységben élőknek csak egy befagyott kút jut

Milyen célokkal vette át Tiszavasvárit jobbikos elődjétől 2018-ban?

Arra gondoltam, hogy a várost teljesen újra kell építeni. Azokat a falakat, amelyeket az előző városvezetés Tiszavasvári köré épített, le kell bontani. Politikai értelemben és a környező településekkel való kapcsolattartás vonatkozásában is. Sokan féltek 2018-ban, hogy elindul majd egy tisztogatás, de nem ez volt az elsődleges szempont. Első körben azokat az embereket térképeztem fel, akik a közvetlen munkatársaim lehetnek, jegyzőként, osztályvezetőként, intézményvezetőként. Nem a politikai beállítottságuk érdekelt, hanem az, hogy akarják-e Tiszavasvári szekerét húzni.

Könnyű dolga volt? Régóta részt vesz az önkormányzat munkájában, ismeri a szereplőket.

Az ember azt gondolja, ismer valakit, illetve ismeri az önkormányzat működését. És nem. Amit a képviselők látnak egy önkormányzat működéséből, az a jéghegy csúcsa. A valóság itt van bent. Amikor közvetlenül a munkatársaktól szerzünk információt, amikor adott pillanatban rögtön belelátunk a jogszabályokba, és még inkább személyes kontaktusba kerülünk a lakossággal. Képviselőként nincs akkora rálátásunk a város egészére.

Mit ért azon, hogy le kell bontani a falat, amit az előző városvezetés épített a város köré?

Mindenkivel megszakította a kapcsolatot. Amikor valaki egy választás után egy város működését politikai szintre emeli, és azt mondja, hogy egy települést kinevez a pártja fővárosának (Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke nevezte a Jobbik fővárosának Tiszavasvárit a 2010-es önkormányzati választások után – a szerk.), akkor azzal elhelyezi egy térképen, aminek jelentése van. Úgy nem lehet város vezetni, hogy csak a politikai szimpátiára alapozok és a város működése érdekében sem fordulok olyanokhoz, akik tőlem eltérően gondolkodnak. 2010-ben lett egy fideszes kormány és egy jobbikos városvezetés. Megengedhetetlen, hogy ne tartsam a kapcsolatot a kormánnyal, a helyi képviselővel, vagy a szomszéd település tőlem eltérő politikai szemléletű vezetőjével. Szoros együttműködésre van szükség. Csak egyetlen példa: Tiszavasvári felkerült a turisztikai térképre, miután belátható időn belül egy 50 szobás gyógyszálló épül. Fontos, hogy a környező településekkel, Tiszadobbal, Tiszalökkel és Tiszadadával kiépüljenek olyan kapcsolatot, amelyek ennek kapcsán is erősítik egymást.

Kettőn áll a vásár. Minek erősítette volna együttműködésekkel a Fidesz a Jobbik fővárosát?

2014-ben, amikor a jobbikos városvezetés ismét megerősítést kapott, a térség fideszes országgyűlési képviselője kezdeményezett egy találkozót a testülettel, s felajánlotta a segítségét. E találkozó után a városvezetés soha semmilyen kezdeményezést nem tett felé. A város ugyan nyújtott be pályázatokat, de nem tett meg mindent annak érdekében, hogy azok sikeresek legyenek. Az egyik feladatom az volt 2018-ban, hogy nézzem meg, milyen pályázatokat lehet megmenteni, újra beadni. Célom volt az is, hogy a költségvetés stabil maradjon, racionalizáltam a várost működtető intézményeket. Meghatározó szempont az is, hogy a támogatásokból minden városrész, a szegregátumok is fejlődni tudjanak.

Melyek azok a településrészek, amelyekre így jut majd fejlesztési forrás?

A város két vége. A bűdi városrész, a Széles út-Keskeny úti rész. Én korábban a bűdi résznek voltam a képviselője. Az akkori városvezetés már csak azért sem újította fel az ottani utcákat, nehogy a helyi képviselőnek sikere legyen. Nem az számított, hogy az ottani emberek komfortosan érezzék magukat, hanem az, hogy én kértem.

Két városrészt említett…

…Józsefházát is idesorolhatnám.

Ott mik a fejlesztési célok? Az uniós források felhasználáshoz kötelező fejlesztési tervekben újra és újra előjön, hogy sok mindent kell tenni, például utat építeni és biztosítani a vizet a lakosoknak.

Megértem, hogy az emberek türelmetlenek, hiszen azt hiszik, egyik pillanatról a másikra nyílnak a pénzcsapok. Sajnos nem így van. Sok eredményt értünk el az elmúlt esztendőkben, de a pályázatok megvalósítása hónapokat, van úgy, hogy éveket vesz igénybe, elsősorban a bürokratikus akadályok miatt.

A pályázatokra felállított egy külön stábot?

Igen. 2018-ban volt két munkatársunk volt, aki pályázatokat írt. Azóta kialakult egy stáb, amely csak ezzel foglalkozik. Még nem teljes a csapat, még most is szükségünk lenne pályázatírókra, műszakis kollégákra. Joggal mondják a tiszavasváriak, hogy persze, mindig beszélünk a pályázatokról, de nem történik semmi. Ebben is igazuk van. Most is azt látják, hogy mennyi pályázat érkezett, de még meg sem történt az első kapavágás. Ez amiatt van, mert hosszú a folyamat. Az idei év már a megvalósításé lesz.

Mely pályázatok érintik a szegregátumokat?

Volt egy komplex felzárkóztató pályázatunk, amely tartalmazott egy infrastrukturális részt is. A felzárkóztató program nem kapott támogatást, ezért az infrastrukturális is elbukott. Megtudtuk, hogy menthető ez a pályázat. Úgy döntöttünk, ha nincs is meg az infrastrukturális része, de kezdjük el újragondolni, vegyük fel a kapcsolatot a konzorciumi partnerekkel. Ez is a megvalósítás fázisában van, a Covid-helyzet ellenére is.

Mi van ebben a programban? Ifjúságvédelem, szociális munka, egészségvédelem?

Ezek mind. Benne van az önkormányzat, az Élet Kenyere Alapítvány, a szociális és gyermekjóléti központunk és a Magiszter Alapítvány. Ők azok, akiknek a legnagyobb rálátásuk van erre a területre. Bevontuk a rendőrséget, a védőnőket is a programba.

Mi a cél?

A szemléletformálás. Szeretnénk információkhoz is jutni, ezért vannak a szűrővizsgálatok. Megtudjuk, milyen betegségek vannak jelen és hogyan lehet kezelni ezeket. Kiemelt figyelem jut a várandósokra, folyamatos mentori program is lesz, amelynek keretében a családokat szakemberek kísérik figyelemmel. Lesz rendőrségi fórum, amelybe bevonjuk a nemzetiségi önkormányzatot is. Velük nagyon jó kapcsolat alakult ki.

Mik a tervek az infrastrukturális fejlesztésekkel?

Tiszavasvár Komplex Felzárkózási Programra nyertünk közel kétmilliárd forintot. Ebből felújítjuk a Széles úton a közösségi házat, ahol lesz majd mosási és tisztálkodási lehetőség, valamint közösségi helyiségek, ahol a családsegítők vagy más szervezetek találkozhatnak az itt élőkkel. Megmarad a népkonyha is. Közművesítünk, utat építünk. Bővítjük a közösségi tereket és kap egy új épületet a tanoda is, valamint elindítjuk a Biztos Kezdet Gyerekház programot is. 2019-ben kaptunk 260 millió forint egyedi kormányzati támogatást, ebből már építettünk utat és járdákat a város egész területén. A bűdi részen is.

Csak Józsefházán nem?

Józsefháza kimaradt ebből a körből. De lesz egy belvíz- és csapadékelvezetési programunk, ami a város teljes területét érinti, így ezt a részt is. Tárgyalunk egy víztisztító berendezés telepítéséről. És lesz egy buszunk, amivel biztosítjuk, hogy Józsefházáról eljussanak a gyerekek a tanodába és a Biztos Kezdet Gyerekházba. Józsefháza egyébként azért maradt ki korábban az útfejlesztésből, mert van egy fontossági sorrend. Figyelnünk kell arra, hogy egy útnak mekkora az igénybevétele. Amikor a Külső-Szentmihály szegregátumban utat építettünk, tartottam is attól, hogy támadásokat fogok kapni, miért a Széles utat újítjuk föl, ahol „olyan emberek” laknak. De nem érkeztek ilyen támadások, mert fontos volt, hogy ez a rész aszfaltot kapjon, az itt élők, a rendőr, a mentő, a polgárőr, a tűzoltó és a kukásautó is el tudjon ide. Azt is gondoltuk, hogy legyen közösségi tere mindkét városrésznek. Ezért építettünk egy aszfaltozott focipályát a Széles úton, hogy ne a városba jöjjenek fel és terheljék le egy iskolának a sportpályáját, hanem a saját kis környezetükben tudják rúgni a labdát.

Józsefháza útjaival mi lesz? Ha a rossz, saras úton kell gyalogolniuk a gyerekeknek, mire az iskolába érnek, már koszosak lesznek.

Ilyen konfliktus nincs. A magatartás miatt adódik konfliktus. Van egy-két család, amely, ha például a gyerek tetves, ezt nem hajlandó rendbe tenni.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!