Bíró-Nagy András: Az igazi tesztek még előttünk állnak
Azoknak a politikai szövetségét kellene megteremteni, akiket a hónap vége aggaszt, azokkal, akiket a világ vége nyomaszt – foglalta össze Bíró-Nagy András politológus a jelenlegi történelmi szituáció lehetséges politikai konklúzióját. Az általa vezetett Policy Solutions elemző intézet A zöld baloldali politika lehetőségei Magyarországon címmel jelentetett meg tanulmányt, amely nem kizárólag a klímakérdés közéleti lecsapódásával, hanem a szociális biztonság és az egyenlőtlenségek közmegítélésével is foglalkozik.
Új kiadványuk borítóján görögdinnyék láthatók, amelyek ugyebár kívül zöld, belül piros színűek. A zöld politikával szemben olykor ugyanis vádként merül fel ez a zöld-piros kombináció, Ön szerint azonban a baloldali és a zöld irányzat összetartozását nyíltan fel kellene vállalni.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
A transzmozgalom óriási csapást mér a nő- és melegjogi mozgalomra – állítja egy most napvilágot látott tanulmányában Betlen Anna közgazdász, emberjogi aktivista, szakpolitikus, aki úgy véli, a nemváltásért küzdő transzmozgalom, a prostitúcióhoz hasonlóan, a nemzetközi ipar kreálmánya, amit emberi jogi mázzal öntöttek le. Vitaindító interjúnk.
A kormány eddigi intézkedései nem a kilábalást, a társadalmi feszültségek csökkentését segítik, hanem a tartalékok felélésével, a rossz vállalati struktúra konzerválásával, a kivételezettek helyzetének javításával járnak. Magyarország versenyképessége mindeközben folyamatosan romlik – mondta lapunknak Chikán Attila közgazdász, a Corvinus Egyetem tanára.
Előadásról beszélgetni akkor, amikor épp zárva vannak a színházak, minimum furcsa, de talán inkább lehetetlen. Visniec III. Richárd betiltva című darabja azonban talán olyan dolgokról is szól, sőt főleg olyan dolgokról szól, amikről akkor is fontos szót ejteni, ha épp nem tudjuk, mikor láthatjuk majd újra színpadon. Nagypál Gábort, a darab III. Richárdját kérdeztük szabadságról, megragadott és elengedett lehetőségekről, művészet és hatalom viszonyáról.
„Az idő kérdése izgatott, a földi időben sokat megélt emberek tekintete, és hogy képes vagyok-e úgy lefényképezni őket, hogy erőteljes kép szülessen róluk.” London Kata fotóművésszel beszélgettünk otthonokról, tárgyakról, a bölcsességről és tekintetekről, a bezártság szülte szavakról.
A gyártók és a kormányok bejelentései szerint a védőoltás elérhető közelségbe került. Ugyanakkor nem világos, hogy az oltás kötelező lesz-e, egyáltalán választhatunk-e a különböző oltóanyagok között. Sándor Judittal, a Bioetikai és Jogi Központ vezetőjével arról beszélgettünk, hogy milyen jogaink vannak abban a helyzetben, amelyet számos kormány a szabadságjogok korlátozására és az ellenőrzés kiterjesztésére használt fel.
„Szenvedélyes, zsigeri, impulzív, az összművészetiséget költőien használó, színészközpontú, közönségében és társulatában egyaránt erős, nyitott személyiségekre építő, a társulat intelligenciáját és az érzelmi intelligenciát is stimuláló, az előadások végkifejletét tekintve katarzist teremtő, de akár szélsőséges érzelmeket kiváltó színházat szeretnék” – ezt írta pályázatában öt évvel ezelőtt Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója. És ugyanezt vallja ma is, az újabb öt évre szóló pályázatában.
A kormánypártok, már a járvány miatt kizsarolt rendkívüli felhatalmazás birtokában egy novemberi kedd este 23.59 perckor benyújtották a választási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely indokolása szerint a kamupártok megszűrésére irányulna, de sokkal inkább az ellenzék helyzetének nehezítését célozza. Ennek részleteiről beszélgettünk Róna Dániel politológus-közgazdásszal, a 21 Kutatóközpont igazgatójával, aki úgy véli: törvénymódosítás ide vagy oda, az ellenzéknek van esélye a győzelemre.
Tisztaság, egyszerűség, becsületesség, a sokszínűség elfogadása – ezek miatt jött úgy haza az 1980-as évek elején egy évnyi ott tartózkodás után Finnországból Simon Valéria, az ELTE Finnugor Tanszékének oktatója, hogy foglalkoznia kell az észak-európai ország kultúrájával, nyelvével. Tanít, baráti kört szervez, énekel, műveket fordít, könyveket ír és lektorál, finn-magyar táborokat menedzsel. A Finn Oroszlánrend lovagja sokat tud a sisu-ról is, amire ezekben a koronavírusos időkben Magyarországon is nagy szükség lenne. Kár, hogy születni kell hozzá.
A szervezett bűnözés után új könyvében a kokain magyarországi történetével foglalkozik Dezső András. A kábítószert persze nehéz különválasztani a maffiától, a Magyar Kólában mégis önálló jelenségként vizsgálja. Mióta van jelen Magyarországon a kokain? Miért épp ez a kábítószer terjedt el ennyire, és miért nincsenek jól végződő sztorik ebben a műfajban? Egyebek mellett ezekről beszélgettünk a könyv szerzőjével.
Somogyi Tamás rendező bábelőadásban vitte színre a gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus agyonhallgatott témáját. A Lili és a bátorság című darab kapcsán szóba került, hogy miért ragaszkodik a valóság bemutatáshoz, miről nem esik szó otthon és az iskolában, lehet-e didaktikus célja egy előadásnak és hogyan látja a bábszínház jelenlegi helyzetét. Az előadást július 14-én mutatták be a Mesebolt Bábszínház, a Kőszegi Várszínház és a Vojtina Bábszínház koprodukciójában.
