Lakner Zoltán A választási évre szán nagyobb béremelést a kormány, de még kétszázezer forintos minimálbérrel is a sereghajtók közé tartoznánk

Június végén jelentették be, hogy a kormány elfogadta az egyes nagy közszolgáltató állami vállalatoknál dolgozók béremelésére vonatkozó javaslatot. A MÁV-Volán csoportnál, a Magyar Postánál és a Nemzeti Vízműveknél július 1-jétől átlagosan 5 százalékos, 2023 végéig összesen átlagosan 15 százalékos béremelés történik. Nem terjed ki azonban a megállapodás legalább 50 ezer további közszolgáltatási munkavállalóra. A tárgyalásokban érintett három konföderáció egyike a Magyar Szakszervezeti Szövetség volt, ennek elnökével, Kordás Lászlóval beszélgettünk.

 

Tavasszal még arról lehetett olvasni, hogy a bértárgyalások elindulni se nagyon akarnak. Magatartást váltott a kormány vagy az ilyen fordulatok részei a tárgyalási folyamat dinamikájának?

Időhúzásra játszott a kormány, egyúttal megpróbálta felmérni, mekkora hajlandóságuk van a szakszervezeteknek más akciókba belekezdeni, beleértve a sztrájkot is. Mi már novemberben kezdeményeztük az állami közszolgáltató vállalatoknál a bértárgyalást. Közben azonban elhúzódott a minimálbér-tárgyalás, valamint a Stratégiai Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége élén vezetőváltás történt, emiatt a munkáltatói oldal nem állt készen a tárgyalásokra. Legalábbis a vezetőváltásra fogták a halasztást, mert ettől még lehetett volna tárgyalni. Ahogy telt az idő, egyre nőtt a feszültség. Ott, ahol egyáltalán elindult a bértárgyalás, nulla százalékos ajánlatot tettek. Május végén összehívtuk az állami közszolgáltató vállalatoknál működő szakszervezetek vezetőit, javasolva, hogy azonos időben kezdeményezzék a kollektív munkaügyi vitát. A kormány e ponton érzékelte, hogy komolyabb fellépésre számíthat, s felpörgette az eseményeket. Felfelé mozdultak a béremelési ajánlatok és elfogadták a többéves megállapodásra szóló javaslatunkat is. A vállalatoknál külön-külön létrejött alkuk összege az idei átlagos 5, 2023 végéig 15 százalékos béremelés, de maradtak megoldandó problémák.

Például annak elérése, hogy visszamenőlegesen, 2021. január 1-jétől járjon a béremelés?

Ez az egyik. Éves szintű bértárgyalást kezdeményeztünk, amelynek az egész évre kell vonatkoznia. De van több más gond is. A villamosenergia-iparban még tartanak a tárgyalások, mert a kollégák nem fogadták el, amit eddig ajánlottak nekik. A hulladékszállítás állami fenntartású részében sem jött még létre a bérmegállapodás. És azt sem tudjuk, mi lesz a minimálbér-emeléssel. A miniszterelnök belengette a 200 ezer forintos bruttó minimálbért, de például a postai ágazatban 80-90 százalékban a garantált bérminimum, illetve a minimálbér közelében foglalkoztatják a munkavállalókat. Számukra a 200 ezer forintos minimálbér egylépcsős bevezetése 18 százalékos béremelést jelentene, azaz felülírná a most kialkudott háromszor 5 százalékot. A sok bizonytalansági tényező miatt nyitva maradtak a megkötött megállapodások is.

Azt mondta, hogy 150 ezer embert érint a béremelés – hányan vannak a kimaradók?

Ötvenezren vannak, akik állami közszolgáltató cégnél munkavállalók, és ma még nem tudják, idén érinti-e őket a bérfejlesztés, és milyen kilátásaik lehetnek a következő évekre. A szakszervezetek a többéves bérmegállapodásokat azért alkalmazzák, mert jöhet egy-egy rosszabb év a gazdaságban, amit később kell kompenzálni.

Van olyan szakszervezet, amely azért nem írta alá a bérmegállapodást, mert nem látja biztosítottnak, hogy az előnyösnek bizonyul majd évekre előre is.

Vannak bizonytalansági tényezők 2023 végéig, lesz például egy parlamenti választás. Ennek persze nem kellene befolyásolnia a bérmegállapodás végrehajtását, másfelől a választás akár lehetőséget nyithat egy új megállapodásra. A mostani béremelés mértékét felfelé kell majd korrigálni.

Már csak a gyorsuló infláció miatt is.

Számításaink szerint a bérmegállapodás szinten tartást vagy kismértékű emelést hozhat. A mostani helyzetet konzerváló megállapodást én sem tartom jónak, de nem tudtunk tovább menni. Felmértük, mekkora a támogatottsága az erősebb nyomásgyakorló eszközök alkalmazásának, és arra jutottunk, hogy az állami szektorban dolgozók sztrájkhajlandósága most elég alacsony. Látják, mi van körülöttük: tudják, hogy másutt a gazdaságban sokak megélhetése vált bizonytalanná. Ha visszaáll a gazdaság működése, a sztrájkhajlandóság növekedhet, és amikor megint munkaerőhiány lesz, muszáj lesz megemelni a béreket.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!