Tóth Bea Aki elviszi Portugáliába a magyar irodalmat

5 perc szünet Felkai Piroskával  

Felkai Piroska 21 éve él Portugáliában, magyar klasszikus műveket fordít, idegenvezetőként pedig az ország minden szegletét ismeri. Fordítói munkájának köszönhetően már a portugálok is olvashatnak a Tejo folyó mellett egy pohár Vinho Verdével a kezükben anyanyelvükön Márai Sándort, Szabó Magdát és hamarosan Krúdyt is.

A portugál kiadók kevésbé nyitottak a kelet-európai irodalom felé, ellenben előszeretettel fordítanak francia nyelvű könyveket.

Ha régen ez így volt is, mára megváltozott. Ennek oka az, hogy az idősebb generáció franciául tanult és a minta mindig is a francia kultúra volt. Közelebb áll hozzájuk a francia életérzés, semmint az olasz vagy spanyol. Ma már a könyvpiac is terjedelmes, rengeteg kötetet adnak ki, a kisebb kiadók pedig már kelet-közép-európai, így német, cseh és lengyel könyveket is megjelentetnek. A szokás az, hogy anyanyelvi fordítókkal dolgoznak, kerülik, hogy valamely közvetítőnyelv beiktatásával adják ki a művet. Egyébként rá is fér a portugál kultúrára, hogy megismerkedjen a kelet-európaival. Amikor lektorként magyar nyelvet tanítottam a lisszaboni egyetemen, egészen megdöbbentő volt számomra, hogy az országokat csak kevesen tudják igazán azonosítani és megfelelően elhelyezni a térképen. Salazar 1933-től 1974-ig tartó diktatúrájának ideje alatt az iskolázottság mértéke rendkívül alacsony volt, sok volt az analfabéta, az irodalmi műveltség megszerzése pedig privilégiumnak számított. Ezt a hátrányt folyamatosan dolgozzák le.

Diogo Feio EP-képviselő a portugál nyelv gazdasági potenciálját hangsúlyozza. Egyes kutatók úgy vélik, hogy 2050-re 350 millióra emelkedik a portugál anyanyelvűek száma. Fontos szerepet töltesz be tehát.

Ezt az óriási számot nyilván a gyarmatok teszik ki, jelenleg 200 millióan beszélik a portugál brazil nyelvváltozatát, amit egyesek külön nyelvként tartanak számon. Legtöbbször egy portugál szövegen még dolgoznak, mielőtt megjelentetik Brazíliában. Tanításom során mindig hangsúlyozom az európai és a brazil portugál közötti különbséget, mert átcsúszhatnak ugyan egyes elemek, de az európai portugál nem veszi jó néven a brazil egyszerűsítést.

A kiadó határozza meg a fordítandó művek listáját vagy a te javaslataid is mérvadóak?

Erre nincs befolyásom, bár ötleteim és javaslataim vannak. A kelet-európai könyvek esetében a kiadók először az európai piacon tájékozódnak, de megesik, hogy egy konkrét műnek – mint Szerb Antal Az utas és holdvilágának, Gárdos Péter Hajnali lázának – a nemzetközi sikere játszik szerepet a döntésükben. Volt ugyanakkor példa arra is, Csáth Géza esetében, hogy egy műve annyira megtetszett a kiadónak, hogy rögvest megjelentetik. Az is fontos szempont, hogy az adott szövegnek van-e jelentősége a portugál közönség számára – Szabó Magda és Márai Sándor kötetei esetén egyértelműen van.

Szabót és Márait José Ernesto Rodrigues is fordította.

Márai első portugálra fordított, A gyertyák csonkig égnek című könyvét még Demeter Mária fordította, majd Ernesto professzor dolgozott a műveivel, tőle pedig én vettem át a stafétát. Kosztolányitól is ő fordított egy kötetet, de még nekem is kérdés, hogy mennyire érthető a portugálok számára például az Esti Kornél novellafüzére. Hiszen Szabó Magda könyveiben is van egy közös pont, amihez a portugálok tudnak kapcsolódni, ezek az izgalmas lélektani kérdések, a kommunizmus és a szocializmus világa, a diktatórikus rendszerek működése, még ha más önkényuralmat tapasztaltak is, mint mi. Azonban Kosztolányi a műveiben számos helyi hagyományelemeket is felvonultat, amelyek fordítása külön feladatot jelent.

Emellett elég csak Szabó Magda Pilátusában megjelenő idősgondozásra gondolni. Nekik talán elképzelhetetlen, hogy egy idős szülő gondozása milyen feladatokkal is jár Kelet-Európában.

A portugál társadalom eleve igyekszik odafigyelni az idősekre, sok szociális intézményt tartanak fönn a számukra. Bár nem szeretik magukat déli társadalomként aposztrofálni, de nagyon is a déli országokra jellemző családmodellben gondolkodnak, ahol a nagymamák szerepe nem merül ki az unokák szeretésében, annál sokkal többet jelent. Az elidegenedés, Iza dolgozó női karaktere számukra érdekes tapasztalás. Az olvasói visszajelzésekből azt látom, hogy ezt a „mást”, az újat igyekeznek megérteni.

Korábban azt nyilatkoztad, az európai portugál nyelv terjengős, konzervatív, szabálykövető. Ehhez képest hogyan jellemeznéd a magyar nyelvet?

Mi kevesebbet adunk a megszólítás, a búcsú formalitásaira, a rang kiemelésére, a hosszan tartó tiszteletbeli köröket átugorjuk. Legyen szó emailezésről vagy tárgyalásról, mi belecsapunk a mondandónkba. Az irodalmi nyelv terjengőssége a magyarban és a portugálban is jelen van, de mivel a két nyelv logikája eltér, így a hosszú összetett magyar mondatot is másképp kell hosszú összetett portugálra fordítani.

Az Utas és Holdvilágban Mihály Szepetnekinek írt intelmeinek kifejezetten jól is állhat a portugál nyelv konzervatív jellege.

Azt a levelet, amelyben Mihály udvariasan taglalja és kéri barátját, hogy miképp is bánjon kedvesével, könnyű volt fordítani. Igen testhez álló egy portugál számára, akár ő is írhatta volna.

Mennyire engeded meg magadnak, hogy belenyúlj a szövegbe?

A célközönséget tartom szem előtt, de a forrás szövege is éppoly fontos. Ha egy mondat megzökkentené az olvasót, akkor azt esetleg elhagyom. Lábjegyzetet csak legvégső esetben írok, mert az is megtöri az olvasást. Helyette igyekszem az adott fogalmat hasonló kulturális elemmel helyettesíteni, másrészt hagyom az olvasót is gondolkodni. Nehéz feladat a szólásokat, közmondásokat, nyelvi játékokat fordítani. Krasznahorkai László kivételével kevés kortárs magyar irodalmat fordítanak, mert azok tele vannak nyelvi játékokkal. A portugálok is szeretik a humoros nyelvjátékot, de az nyomokban sem tartalmaz a mi kultúránkra jellemző fekete, szarkasztikus elemeket. Így Örkény Egyperces novelláihoz sem igazán tudnak kapcsolódni, bár érdekes lenne látni, hogy a 2003-ban portugálul megjelent kötet ma már értőbb fülekre találna-e.

Ha a humor nem is, de az érzések univerzálisak, csak azok közvetítése kultúrafüggő. A fadoban is ugyanarról a szerelemről, féltékenységről énekelnek, amit mindenki megél.

A francia romantikus irodalom szenvedélyét vették át és nem az angol vagy német romantika metafizikus gondolatiságát. Ezért az ő szenvedélyességük, érzelmeik kimutatása teljesen más, mint ami ránk jellemző. Ilyen szempontból van különbség. Szabó Magda műve, Az ajtó sikere a visszafogott, de belülről feszítő érzelmi struktúrának köszönhető, amit megértettek és megkedveltek.

Névjegy

Felkai Piroska
műfordító, idegenvezető

  • ELTE – magyar-portugál szak
  • 2004. összehasonlító irodalomtudomány doktori fokozata
  • Lisszaboni Egyetem magyar nyelvi lektora doktori fokozata

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.