A portugál kiadók kevésbé nyitottak a kelet-európai irodalom felé, ellenben előszeretettel fordítanak francia nyelvű könyveket.

Ha régen ez így volt is, mára megváltozott. Ennek oka az, hogy az idősebb generáció franciául tanult és a minta mindig is a francia kultúra volt. Közelebb áll hozzájuk a francia életérzés, semmint az olasz vagy spanyol. Ma már a könyvpiac is terjedelmes, rengeteg kötetet adnak ki, a kisebb kiadók pedig már kelet-közép-európai, így német, cseh és lengyel könyveket is megjelentetnek. A szokás az, hogy anyanyelvi fordítókkal dolgoznak, kerülik, hogy valamely közvetítőnyelv beiktatásával adják ki a művet. Egyébként rá is fér a portugál kultúrára, hogy megismerkedjen a kelet-európaival. Amikor lektorként magyar nyelvet tanítottam a lisszaboni egyetemen, egészen megdöbbentő volt számomra, hogy az országokat csak kevesen tudják igazán azonosítani és megfelelően elhelyezni a térképen. Salazar 1933-től 1974-ig tartó diktatúrájának ideje alatt az iskolázottság mértéke rendkívül alacsony volt, sok volt az analfabéta, az irodalmi műveltség megszerzése pedig privilégiumnak számított. Ezt a hátrányt folyamatosan dolgozzák le.

Diogo Feio EP-képviselő a portugál nyelv gazdasági potenciálját hangsúlyozza. Egyes kutatók úgy vélik, hogy 2050-re 350 millióra emelkedik a portugál anyanyelvűek száma. Fontos szerepet töltesz be tehát.

Ezt az óriási számot nyilván a gyarmatok teszik ki, jelenleg 200 millióan beszélik a portugál brazil nyelvváltozatát, amit egyesek külön nyelvként tartanak számon. Legtöbbször egy portugál szövegen még dolgoznak, mielőtt megjelentetik Brazíliában. Tanításom során mindig hangsúlyozom az európai és a brazil portugál közötti különbséget, mert átcsúszhatnak ugyan egyes elemek, de az európai portugál nem veszi jó néven a brazil egyszerűsítést.

A kiadó határozza meg a fordítandó művek listáját vagy a te javaslataid is mérvadóak?

Erre nincs befolyásom, bár ötleteim és javaslataim vannak. A kelet-európai könyvek esetében a kiadók először az európai piacon tájékozódnak, de megesik, hogy egy konkrét műnek – mint Szerb Antal Az utas és holdvilágának, Gárdos Péter Hajnali lázának – a nemzetközi sikere játszik szerepet a döntésükben. Volt ugyanakkor példa arra is, Csáth Géza esetében, hogy egy műve annyira megtetszett a kiadónak, hogy rögvest megjelentetik. Az is fontos szempont, hogy az adott szövegnek van-e jelentősége a portugál közönség számára – Szabó Magda és Márai Sándor kötetei esetén egyértelműen van.