Kormos Lili Akinek a borító is számít

5 perc szünet Féder Mártával

Az olvasás szerelmesei egész biztosan találkoztak már a munkáival, Féder Márta kezei közül ugyanis számtalan emlékezetes könyvborító került már ki. Mit gondol a külcsínről az, aki évek óta dolgozik rajta, hogy egy könyv felkeltse a figyelmünket? Mi egy borítótervező feladata és mit gondol napjaink gyermekkönyveiről? Többek között erről is szó esik az interjúban.

Olyan nyilván nincs, hogy egy borító mindenkinek tetszik, de melyek az alapvetések, ha vannak egyáltalán, hogy kell kinéznie egy könyvnek ahhoz, hogy tetsszen az olvasóknak?

Én sem gondolom, hogy létezne olyan könyvborító, amely elnyerné mindenki tetszését, ezért recept sincs arra, hogy milyen szabályszerűségek miatt bizonyul egy borítóterv sikeresnek. Ha lenne ilyen itiner, akkor elég furcsa élmény lenne betérni egy-egy könyvesboltba, ahol minden kötet borítója egyformán tetszik mindenkinek. Arról nem is beszélve, hogy nehéz lenne választani is közülük, hiszen maguk a könyvek is sok szempontból (tartalmilag, műfajilag stb.) különböznek, ahogy az olvasók sem egyformák, szerencsére. Azt sem egyszerű kitalálni, mi fog működni egy adott műfajú könyvnél vagy egy bizonyos olvasói célcsoportnál. Én inkább abban hiszek, hogy akkor jó egy borító, ha karakteres, ha valamiért izgalmas vagy érdekes, ha van benne feszültség, ha érzelmeket tud kiváltani. A mai, felgyorsult világban nagyon rövid idő van arra, hogy egy könyv felkeltse a figyelmet vagy megjegyezze az olvasó a borítót. Számos más szempont is érvényesül abban a pillanatban, amikor egy könyv mellett döntünk. Valljuk be, fontos a csomagolás, a borító, de korántsem bír akkora hatással, mint ahogyan azt hisszük. Persze minden tervező arra törekszik, hogy az általa elképzelt borítóval megjelenő könyvet minél többen vegyék a kezükbe és olvassák el, így a kihívás minden egyes borítótervnél adott.

Van közös jellemzője az általad tervezett könyveknek? Milyen a „Féder Mártás" stílus?

Igyekszem mindig az adott könyv jellegének megfelelő designban gondolkodni, de mondták már, hogy felismerhető a stílusom, habár erre én tudatosan nem törekszem. Egy kiadói csoport (a Libri Kiadói Csoport – a szerk.) grafikusaként rengeteg különböző jellegű könyvnek terveztem már borítót, széles a spektrum: szépirodalmi művektől a szakácskönyvön keresztül a gyerek- és ifjúsági irodalmi kategóriáig szinte minden megtalált már, így nem is meglepő, hogy más-más megoldások születtek. Felfogásomban a borítótervezés alkalmazott grafikai műfaj, ezért abban hiszek, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy a tervező a borítókon magát mutathassa meg, sokkal inkább azt tartom a feladatomnak, hogy a szerzővel, szerkesztőkkel közösen találjuk meg a könyvnek leginkább megfelelő arculatot.

Hogy látod, mire reagál például a magyar közönség és mi kelendő külföldön? Vannak trendjei a könyvborítóknak, amiket esetleg te is igyekszel adaptálni?

Követem az aktuális trendeket, figyelem a hazai és a külföldi új megjelenéseket, hogy képben legyek, melyek a vizuális újdonságok. Általánosságban elmondható, hogy a külföldi borítók közül több bátrabb, formabontóbb megoldással találkozom, míg a hazai tervek jóval óvatosabbak, ritkább a bevállalós vagy szokatlan design. De hogy ezek a benyomások milyen módon jelennek meg a munkámban, azt nehéz tetten érni. A tervezéskor a számtalan szempont és elvárás mellett azt tartom a legfontosabbnak, hogy a borító az adott könyvhöz, szöveghez passzoljon, arra reflektáljon, azt erősítse. Ehhez próbálom megkeresni a megfelelő formát, arculatot, tipográfiát, színt, hangulatot. 

Előfordulhat olyan, hogy szakmailag látsz kivetnivalót egy borítóban, de olvasóként mégis azt mondod rá, hogy ez tetszik, ezzel el tudnák érni, hogy egyáltalán kézbe vedd a könyvet?

Sajnos egyre inkább úgy nézem a borítókat, hogy közben a szakmai énem kerül előtérbe, ami sokszor igen zavaró. Tudatosan igyekszem ezt elnyomni, és függetlenül a szakmázós szempontoktól, próbálom megfigyelni, hogy mi működik, milyen hatást kelt bennem egy-egy borító koncepciója. De ha zavaró tipográfiai megoldást látok vagy egy át nem gondolt technikai problémát, akkor egyből a hiba kerül előtérbe, és ezzel el is vesztett a könyv. Persze ennél sokkal kellemetlenebb, ha egy könyv belső tördelése vagy helyesírási hibák állnak a szöveg és az olvasó közé. 

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!