Szabó Brigitta Ami az önkormányzatokkal történik, az ’50-es évekre emlékeztet

Schwartz Béla: Túlélésre átkapcsolva

Ha további pénzeket vonna el a kormány az önkormányzatoktól, az már a mindennapi működést veszélyeztetné – mondja Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere. A polgármester szerint ennyire kiszolgáltatott helyzetben a rendszerváltozás óta nem voltak az önkormányzatok. Ezt is csak halkan mondja, mert tudja, aki kiabál, megtorlásra számíthat. Mondjuk, nem kap uniós támogatást.

Tavasszal azt mondta, idén legalább egymilliárd forint fog kiesni a város tízmilliárd forintos költségvetéséből. Hogy áll most Ajka? Mennyire lett nehéz az év?

Ajkán a gazdasági válság már tavaly elkezdődött. A város ipara régebben a szénbányászatra és a nehéziparra épült, amiből mára szinte semmi nem maradt, s a szerepüket az autóipar vette át. Az ágazat már tavaly is nehezebb évet zárt, mint korábban. Számszerűen ez azt jelenti, hogy az Ajkán működő autóipari vállalkozások nagyjából 20 százalékkal kevesebb árbevételt termeltek, mint 2018-ban. Ez amiatt is fontos, mert idén az iparűzési adót a 2019-es bevételek alapján fizették meg a cégek. Több mint egymilliárd forinttal kevesebb folyt be így tőlük, ami Ajka költségvetésének tíz százalékos bevételkiesést jelentett. Erre jönnek az idei év egyéb plusz kiadásai és elvonásai, amelyekkel nagyjából 1,5 milliárd forint mínusznál tartunk.

Miből adódnak a további kiesések?

Vannak cégek, amelyek az építményadót sem tudják kifizetni. A parkolási bevételekből, az ingyenes parkolás miatt, 60 millió forint esett ki, a gépjárműadó átcsoportosításából pedig több mint százmillió. Utóbbinak előbb csak 50 százalékát központosította a kormány, mostanra már az egészet. És jött egy újabb csapás.

Honnan?

A kormányzattól, az iparűzési adóval kapcsolatban. Első körben az a döntés született, hogy a cégeknek nem kell tárgyévben, vagyis adott év december 20-ig feltölteniük az előirányzatokat. Ez, ha abszolút értékben nem is, de időben kiesés, hiszen négy hónappal később folyik be a pénz az önkormányzathoz. Aztán előírták, hogy az iparűzési adót kizárólag a személyi közlekedésre kell fordítani. Ma kaptam meg a legújabb jogszabályt, miszerint adott településen a 181 napnál rövidebb idejű, ideiglenes tevékenységet végzők iparűzési adóját eltörlik.

Kikről van szó?

Mivel az ilyen típusú ideiglenes jelenlét főleg az építőiparra jellemző, gondolom, az ágazat cégeiről.

Mit szól Parragh László kamaraelnök javaslatához, ahhoz, hogy teljesen szűnjön meg az iparűzési adó? Az iparűzési adót a nettó árbevétel kiadásokkal csökkentett része után fizetik a cégek. Vagyis attól a társaságtól várnak el kötelező befizetést, amelynek nyeresége van.

Parragh úr ott téved nagyot, s látszik, hogy egyáltalán nem ért a területhez, hogy azt mondja, az iparűzési adó nem illeszkedik a kormányzat adópolitikájához. Szerintem meg igen. Teljes mértékben. Gondoljunk csak a költségvetés legnagyobb bevételére, az európai szinten is extra magas áfára. Azt is csak az fizeti, aki vásárol, vagyis van mit elköltenie. Az iparűzési adó ugyanezen az elven működik.

Tényleg akkora összeg maradna a cégeknél, ami extra segítség lenne nekik?

Nem. Kifejezetten rosszindulatú, hozzá nem értő fölvetésnek tartom.

Azért az ötezer forintos kamarai tagdíjat behajtja a NAV.

Én még egyetlen vállalati ismerősömtől sem hallottam, hogy nekik bármiben is segített volna a kamara, azon kívül, hogy kérdőíveket küldözget.

Az elvonások mellett mennyi plusz kiadást jelentett eddig a vírus?

Idén már másodszor juttatunk ingyenesen maszkot Ajka 30 ezer lakosának. Plusz a fertőtlenítő szerek, aztán bevásárlásokat végzünk azoknak, akik nem tudják megoldani. Nagyjából 50 millió forintot költünk el idén, pluszban, a covid miatt.

Hogy sikerült mindezekkel együtt talpon maradni?

Beruházásokat halasztottunk el. Főleg kisebbeket. A nagyobbakat amúgy is csak pályázati segítséggel tudnánk megcsinálni.

Jut pályázati pénz Ajkára?

Alig. Az elmúlt 2-3 évben az Ajkával hasonló nagyságú, ám fideszes vezetésű Pápa 20 milliárd forint támogatást kapott, Ajka meg kettőt.

Csak a politikai beállítottság miatt?

Mi másért? A másik oldalon állunk.

Jó, akkor azt mondhatjuk, hogy ahol dönteni lehet, hogy fideszes vagy nem fideszes város kapjon-e pénzt, ott a kormánypártiak lesznek előnyben. De az összes többi ügy, amiről beszéltünk, az adóelvonások, a koronavírus miatti kiadások, politikai oldalól függetlenül sújtanak mindenkit. Hogy-hogy nincs összefogás?

Mert akkor még kevesebb pénz jutna.

Ennél nehéz kevesebbet kapni.

A kétmilliárd forintot is lejjebb lehet vinni. Ha nagyon hangosak vagyunk, azt is elbukhatjuk. Ilyen nehéz helyzetben a rendszerváltozás óta nem voltak az önkormányzatok. Ennyire egyirányú politika meg szinte sosem volt, kivéve az egypártrendszerben. A teljes intézményrendszer veszélyben van. Elvették az iskolákat, a kórházakat, az egészségügyet, most éppen arról van szó, hogy a háziorvosi praxisokat is központosítják. Minden rosszabb lett. Az utca emberét kell megkérdezni. Nem hallottam olyat, aki azt mondja, hogy jobb lett az élet. Elképesztő színvonal-visszaesés zajlik az államosított vagy a központilag irányított szolgáltatásokban. Például a szemétszállításban. A hulladékszállítóknak akár egy évet is várniuk kell, hogy megkapják az elvégzett munkájukért a pénzt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelőtől. A vízdíjjal kapcsolatos rezsicsökkentést meg a víziközmű-vállalatokkal nyelették le. Emiatt az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok többsége veszteséges, nekik segítséget kellene nyújtani, de nincs miből. Kilátástalan a helyzet.

Hol van a tűréshatár? És mi van utána?

Leáll a szemétszállítás, leáll a közlekedés, a parkfenntartás.

Vagyis a következmény a leépülés?

Igen, bár az idősek otthonát vagy az óvodákat akkor is működtetni kell, ha nincs rá fedezet.

Hitelt fel tud venni Ajka?

Hitelképesek vagyunk. Évekkel ezelőtt, amikor még működött a panelprogram, a 7200 érintett lakásból több mint hatezret felújítottunk úgy, hogy az önkormányzat 50 százalékos támogatást adott a szokásos 30 százalék helyett. A maradék 1200 lakás felújítására hitelkérelmet nyújtottunk be. A bank jóváhagyta a 900 millió forintos kölcsönt, ám a folyósításra kormányengedély kell. Még nem kaptuk meg.

Beszéltünk az ipari cégekről, de a koronavírus-helyzet a szolgáltató szektort is sújtja. Ez hogyan hat a város életére?

Visszaesett az életminőség. Félnek az emberek, védekezésbe mentek át, hiszen csökkent a jövedelmük, ezáltal a vásárlóerő is.

Megjelenik a covid-hatás a munkanélküliségben?

Az első hullám idején Ajkán felment három százalékra a munkanélküliség. Most megint 2,4 százalék.

Ha minden gazdasági ágazat helyzete romlik, hogy-hogy csökken a munkanélküliség?

Munkának számít az is, ha valaki hat órában dolgozik, a korábbi nyolc helyett, illetőleg a heti 5 napos munkahét helyett csak három vagy négy napon át foglalkoztatják. De értem, mit kérdez, mert ha munkaórát számolunk, ha a munkaidő alapot nézzük, akkor romlott a helyzet.

Ami tovább gyűrűzik, hiszen kevesebb munkaórában kevesebb pénzért dolgozik az ember, s így kevesebbet tud költeni is. Nehezebben élnek a lakosok, többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz?

Igen. Vannak, akik egy maszkot sem tudnak megvenni. Sokkal jobban oda kell figyelnünk az emberekre, a cégekre. Amit lehet, megkönnyítünk, kicsit elnézőbbek vagyunk a kinnlevőségeinkkel is. Pénzt ugyanis nem tudunk adni, az nekünk sincs.

Hova vezet az út, amire az önkormányzatokat léptette a kormány?

Vissza az időben. Ha csak az orvosok jogállásásról szóló törvényt nézem, azt, hogy egy központból mondanák meg nekik, hogy hova kell menniük dolgozni, az nagyon emlékeztet az ’50-es évekre.

Jönnek a tanácsok?

Vagy valami olyasmi. Anno a helyi tanács a megyei tanácshoz, az meg a minisztériumok alá volt rendelve. Például a tanügy szakmai irányítása központi volt, a pénzügy viszont vegyesen működött, voltak helyi bevételek, meg olyanok is, amelyek a megyétől vagy a központtól függtek. Akkor is működött a kijárás rendszere, azaz az országgyűlési képviselő vagy ki tudott járni az általa képviselt településnek valami plusz támogatást vagy nem. Ez azonban nem politikai alapon történt.

Névjegy

Schwartz Béla
közgazdász, polgármester

  • 1950-ben született
  • 1974-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági karán
  • 1974–1977-es években előadó,
  • 1977-től 1981-ig osztályvezető,
  • 1981–1983-ban elnökhelyettes,
  • 1984 és 1990 között városi tanácselnök,
  • 2002-től polgármester Ajkán.
  • 1998-2002 között Veszprém város önkormányzatának tagja.
  • 2006 és 2010 között az MSZP országgyűlési képviselője Ajkán és körzetében

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.