Az alapjövedelem nem csak a nincsteleneknek járna

Szabó Tímea: Szociális jogok nélkül nincs szabadság

A feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát ma már a társadalom jelentős része támogatja, s ez nyilvánvalóan összefügg a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válsággal. A Párbeszéd szeretné, ha bevezetnének egy, csak a válság ideje alatt alkalmazott alapjövedelem-kiegészítést, de hosszú távon a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését tartaná kívánatosnak. Szabó Tímeát, a Párbeszéd társelnökét kérdeztük.

Hetek óta tart az az aláírásgyűjtés, amely a Párbeszéd kezdeményezésére indult el az országban. A párt csatlakozott ugyanis ahhoz a polgári kezdeményezéshez, amely a feltétel nélküli alapjövedelemnek az egész EU-ra kiterjedő bevezetését célozza. Nem érzi furcsának, hogy a Párbeszéd eredeti jövedelemkoncepciója eltér attól, amiért most az aláírásokat gyűjtik? Hiszen most azoknak a jövedelmét, akiké nem éri el, kiegészítenék százezer forintra.

Nem. Nekünk két javaslatunk volt. A koronavírus-válság világosan megmutatta, hogy előfordulhat olyan gazdasági vészhelyzet, amely kihúzhatja a talajt egy egész társadalom alól. Erre egyelőre nincs a kormányoknak orvosságuk. Látszik, hogy egyik ország sem készült föl arra, hogy mit kezdjen hirtelen több százezer munkanélkülivé vált emberrel, mit kezdjen azokkal, akik a teljes kilátástalanság felé sodródnak, mit kezdjenek azokkal a dolgozókkal, akik nem veszítették ugyan el az állásukat, de csökkent a fizetésük. Az első hullám alatt a Párbeszéd erre javasolta a válságkezelő alapjövedelem bevezetését. Ez nem azonos a feltétel nélküli alapjövedelemmel. A konstrukció is eltérő. A válságkezelő alapjövedelem azért sokkal egyszerűbb, mert egyrészt az néhány százmilliárd forintos tétel, másrészt, azonnal bevezethető. Nem kell hozzá a költségvetés szerkezetének átalakítása, nem kell hozzá például az általunk javasolt oligarchaadó bevezetése, nem kell hozzá a progresszív jövedelemadó átalakítása. A válságkezelő alapjövedelem arra tesz javaslatot, hogy mindenkinek százezer forintra, azaz nagyjából a létminimum szintjére egészítsük ki a nettó jövedelmét. A feltétel nélküli alapjövedelem ezzel szemben minden felnőtt lakosnak jelentene nettó százezer forintos juttatást. A KSH adatai szerint júliusban 336 ezer regisztrált álláskereső volt az országban, ebből 200 ezren már semmilyen támogatást nem kaptak, mert vagy lejárt a három hónapos munkanélküli ellátásuk, vagy eleve nem volt jövedelmük. 200 ezer olyan emberről van tehát szó, akik gyakorlatilag a tönk szélére kerültek. Ha közülük akár csak a felének családja, gyerekei vannak, akkor ott tartunk, hogy félmillió ember maradt ellátás nélkül. Ez megengedhetetlen. Ebben az összes ellenzéki párt egyetértett.

De akkor ez a kiegészítés csak a válság időszakára szólna.

Igen, de időben nem rögzítettük, hogy meddig, mert nem tudjuk, mikor ér véget a válság.

Az aláírásgyűjtés viszont a feltétel nélküli alapjövedelemről szól.

Igen.

És az nem okoz problémát, hogy más célja van az európai aláírásgyűjtésnek? A Párbeszéd zuglói programja is más, mint ami ennek az európai kezdeményezésnek a célja.

A zuglói modellt Karácsony Gergely még kerületi polgármesterként vezette be, egyfajta garantált minimumjövedelemként. Egyébként a válságkezelő alapjövedelem tulajdonképpen a zuglói modell. A feltétel nélküli alapjövedelmet viszont csak országosan lenne értelme bevezetni. Esetleg el lehet gondolkodni, hogy egy kísérleti projekt keretében kiemeljünk egy-egy régiót. De én nem hiszek ebben, mert a konstrukcióhoz adóátalakításra is szükség lenne – például az 500 millió forint feletti vagyonok megadóztatására vagy az oligarcha adó bevezetésére, amit nem lehet régiós szinten bevezetni. De ugyanígy szükség van az igazságos progresszív jövedelemadó visszaállítására, amit szintén országos szinten lehet csak alkalmazni. A feltétel nélküli alapjövedelemhez a teljes költségvetés 3300 milliárd forintos átcsoportosítására van szükség, ami kicsivel több, mint a büdzsé 10 százaléka. Maga az alapjövedelem bevezetése azt jelentené, hogy minden felnőtt állampolgárnak járna havi százezer forint. A gyerekek után 18 éves korig 50 ezer forint, várandós nőknek 150 ezer forint. Ezzel egyidejűleg megemelnénk a minimálbér nettó értékét 166 ezer forintra úgy, hogy a munkaadók terhei nem növekednek. Ez utóbbi a munkára ösztönzés miatt lenne fontos, mert ha választani kell 100 ezer vagy 166 ezer forint között, akkor az ember utóbbit választja. Mindezt az utolsó fillérig kiszámoltuk úgy, hogy a költségvetés egyensúly megmaradjon.

Aki nem rászoruló, az nem kapná meg, ugye?

Egy bizonyos összeg fölött, ami nagyjából a bruttó átlagbér másfélszerese lenne, valóban nem járna. Bruttó 500 ezer felett már nincs szükség az alapjövedelemre.

 

Ez az alapjövedelem-koncepció mekkora részét érintené a társadalomnak? Az alsó harmadát?

A társadalom több, mint 70 százalékáról van szó. Nagyon csalóka a KSH átlagbér-kalkulációja, mert beleveszik az extra magas fizetéseket is, amelyek felhúzzák az átlagot. A mediánbér sokkal jobban tükrözi a valóságot. De az alapjövedelem jelentős pozitív hatásokkal bír a teljes népesség számára is, ha a jobb közbiztonságot, javuló általános egészségi állapotot vagy a csökkenő iskolai lemorzsolódást nézzük.

Túl a KSH valóban problémás kalkulációján, sokan elvannak az országban elég jó, bár pontosan nem látható jövedelemmel. Több mint félmillió egyéni vállalkozó van például. A katás határ évi 12 millió forint, amit többen ki is használnak, de ez nem a legrászorultabbak tábora.

Az ő esetükben a bevételi összegtől függene, hogy jár-e az alapjövedelem. Ami fontos, hogy van 3-400 ezer olyan ember, aki – vagy tartósan, vagy ideiglenesen – kiesett a munkaerőpiacról. És ott vannak azok is, akik dolgoznak! Nekik lenne igazán megbecsülés az alapjövedelem, hiszen sokan elképesztően alacsony bérért kényszerülnek napi 8-10 órát robotolni. Vegyük az egészségügyben, a szolgáltatási szektorban dolgozókat, a bolti eladókat, akik havi 130-150 ezer forintot visznek haza, akár 12 órás műszakokkal. Nekik ugyanúgy járna a havi 100 ezer forint. Az alapjövedelmet illetően itt van a legnagyobb tévhit, mert sokan azt hiszik, hogy ez csak a legelesettebbeknek járna. Igen, járna nekik is. De azt gondoljuk, hogy egy ország csak akkor lehet boldog, ha van egy olyan alapszintű szolidaritás, amelyben egyszerűen nem engedjük el senkinek a kezét. Nem engedjük, hogy bárki szorongjon a hó végén amiatt, hogy tud-e enni adni a gyerekének. Gondoskodni kell azokról a dolgozókról is, akik hiába gályáznak, nem jutnak egyről a kettőre.

Azt vizsgálják, hogy a Budapest első kerületében regnáló párbeszédes polgármester által bevezetett alapjövedelem hogyan működik helyben?

V. Naszályi Márta polgármester bevezette a válságkezelő alapjövedelmet. Ez sikeres volt. Végeztek egy közvélemény-kutatást, amely szerint a helyi lakosság 90 százaléka egyetértett a döntéssel, beleértve a fideszes szavazókat is. Korábban a Závecz Research is készített reprezentatív kutatást és a Republikon is mérte, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet a megkérdezettek legalább kétharmada támogatja. A Fidesz szavazóinak többsége is, vagyis pártállástól függetlenül érzik az emberek, hogy a XXI. századi kihívásokra XXI. századi válaszok kellenek.

Ha a koncepció ennyire jól áll, az miért nem jelenik meg szavazatokban, a Párbeszéd támogatottságában?

Egy kutatás szerint az emberek egy jó része még nem köti az alapjövedelmet a Párbeszédhez. Ezért is kezdtünk országjáró kampányba, amelynek során 30 városban vagyunk jelen. Orosháza, Pécs, Szigetvár, Békéscsaba, hogy csak az elmúlt napokban meglátogatott városokat említsem. Budapesten is sok helyen kint vagyunk az utcán, beszélgetünk az emberekkel, válaszolunk a kérdésekre. Szeretnénk, ha az alapjövedelmet összekötnék az emberek a párt nevével.

Elképzelhető, hogy öt éve, amikor először kiálltak ezzel a koncepcióval, nem volt megfelelő az időpont? Konjunktúra volt, az emberek nagy részének jövedelme évről-évre emelkedett, az uniós támogatások beáramlása és az uniós országok gazdaságainak erősödése miatt érezhetően növekedési pályán voltunk. Lehet, hogy történelmileg most más a helyzet?

A Párbeszéd 2015-ben mutatta be először az alapjövedelem-javaslatát, ami már akkor sem volt népszerűtlen, de igen, abban az időben egész Európára a gazdasági virágzás volt a jellemző, ami elfátyolozta azt az emberek elől, hogy milyen lehet egyik napról a másikra kétségbeesett helyzetbe kerülni, milyen érzés fázni egy fűtetlen lakásban. Sajnos a koronavírus első hulláma megmutatta, hogy egyik napról a másikra előállhat olyan helyzet, hogy egy családban akár mindkét kereső elveszíti a munkáját. A legnagyobb hazugság, amit Orbán Viktor állít, hogy nemsokára elindul egy munkahely-teremtési folyamat, amely orvosolja a válságot. Egyszerűen nem tud elindulni, hiszen a XX. századi termelőkapacitások ki fognak fulladni. A válsághelyzetek kezelésén túl ez a másik ok, ami miatt szükség van az alapjövedelemre. A XXI. század elhozott egy olyan robotizációs folyamatot, amely 2025-re 350 ezer magyar munkahelyet szüntet majd meg. Nem mondhatjuk azt 300 ezer embernek, hogy képezd át magad saját költségen, tanulj mást, keress új munkát ott, ahol élsz – erre magától senki sem képes.

Az azonban dilemma, hogy azt a pénzt, amit alapjövedelemre fordítanánk, nem hasznosulna-e jobban az oktatásban, hogy véletlenül se tudjanak munka nélkül maradni azok az emberek, akiknek a munkáját robotok váltják ki.

A kettő nem zárja ki egymást. A feltétel nélküli alapjövedelem egy éves költsége picit több, mint az ország teljes költségvetésének 10 százaléka, közel 90 százalék még rendelkezésre áll az oktatás fejlesztésére, egészségügyre, gazdaságra, útépítésre, bármire. A Párbeszéd meggyőződése, hogy az oktatást alapjaiban kell újragondolni, és sokkal több forrást biztosítani a mindenki számára elérhető és valódi, a munkaerő-piachoz nélkülözhetetlen képességek megszerzését megteremtő iskolarendszer kialakításához.

Mérlegelték a javaslat kidolgozásánál, hogy a gazdaságnak jó, ha verseny van? Ha van egy kis egyenlőtlenség, az motiválja a munkavállalókat. Az emberek ráadásul nem azonos mértékben tehetségesek, szorgalmasak. Nyilván, ahol nagy a szükség, szociálpolitikai eszközökkel többletforrást lehet biztosítani. De nem kell mindenkinek. Hiszen a kilábalásból való motiváció is csökkenhet, ha garantált, szerény jövedelem érkezik.

Lépjünk hátra kicsit! Kezdjük azzal, hogy a rendszerváltáskor az átgondolatlan privatizáció és a gazdasági folyamatok következményeként megszűnt több mint egymillió munkahely, s ezeket nem sikerült pótolni. Magyarországon ordítóan nagy az egyenlőtlenség. Szegényebb régiókban teljesen irreleváns, hogy ki szorgalmas vagy tehetséges, egy nyugat-magyarországi városban született gyerekkel ellentétben esélyük sincs elindulni az életben. A rendszerváltás elhozta ugyan a jogállamiságot, a politikai szabadságjogokat, csak épp a rendszerváltó kormányok elfelejtkeztek a szociális jogokról.

Sokan kerültek társadalombiztosítás típusú ellátásba, ez volt az eszköz arra, hogy mérséklődjön a munkanélküliség.

Milliók kerültek teljes függőségbe úgy, hogy semmilyen perspektívát nem kínált nekik az állam. Felépítettünk a rendszerváltás után egy nagyon szép házat, csak éppen elfelejtettük bebútorozni, ezért az emberek az elmúlt 30 évben a földön aludtak. Ha megfeledkezünk a szociális jogokról és csak a politikai szabadságjogokra koncentrálunk, soha nem leszünk képesek egy valódi, élhető otthont teremteni. Ráadásul az az ország, amely nem foglalkozik az emberek boldogulásával, jólétével, a szabadságjogait is elveszíti előbb-utóbb. Pontosan ennek vagyunk szemtanúi: Orbán Viktor sokkal könnyebben le tudja építeni a jogállamiságot akkor, amikor milliók vannak gazdaságilag kiszolgáltatva. Aki éhes, nem tud azzal foglalkozni, hogy milyen az Alkotmánybíróság összetétele. Ez az, amin változtatnunk kell. Szociális jogok nélkül nem létezik szabadság.

Amiről beszél, az államtól való függés, aminek nem minden aspektusa kapcsolódik a szegénységgel, a szociális jogokkal. A torz magyar kapitalizmusban régóta látható, hogy kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók függenek az állami tendereken, uniós pályázatokon. Ezek egzisztenciális függések, de a tét nem a napi betevő. És akkor persze vannak azok a térségek, ahol az állam a legnagyobb munkaadó, és a közmunkáról még nem is beszéltünk. Ezekben az esetekben inkább jön elő a szociális jogok fájó hiánya.

A szabadság nem merül ki annyiban, hogy független a sajtó. A szabadságnak azt is jelentenie kell, hogy egy borsodi faluban ugyanúgy van lehetőség tisztességes megélhetéshez jutni, mint Szegeden vagy Budapesten. Azt, hogy senki nem függhet a munkaadója kényétől. A függés felszámolásában a Párbeszéd meggyőződése szerint az államnak hatalmas szerepe van, a piac önmagában nem tud sem munkahelyeket teremteni, sem megtartani azokat. Ahol nincs infrastruktúra, oda nem megy befektetés. Ha nem segítjük képzéssel a bezárt gyárakból vagy tönkrement cégekből kirúgott embereket, akkor százezrek maradnak segítség nélkül. Ezt láttuk a bezárt bányák vagy gyárak után északon. Ott az úgynevezett piac nem fog magától segíteni senkin. Az alapjövedelem azoknak tart mankót, akiket az állam magukra hagyott Az alapjövedelem segít, hogy a dolgozók átképezzék magukat, hogy fel tudjanak öltözni egy állásinterjúra vagy épp megvegyék a buszjegyet a szomszéd településre, ahol az állás van. Nemzetközi felmérések mutatják, hogy a célzott, és nem univerzális támogatások pont azokhoz nem jutnak el, akiknek a legjobban szükségük lenne rá.

Nem feltétlenül akarok az alapjövedelem ellen ágálni, de az emlegetett 2015-ös konjunktúra olyan piaci kereslet-élénküléssel járt, hogy alig maradt közmunkás. Akinek volt egy kis szakmai tudása, azonnal visszakerült a munkaerőpiacra. Ha prosperál a gazdaság, akkor a vállalkozások megteremtik azokat a munkahelyeket, amelyek szükségtelenné teszik az alapjövedelmet.

Az alapjövedelem egyik nem titkolt célja, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. A szakmai tudás elsajátításában, az új tudás megszerzésében is segítenie kell az államnak, pláne a robotizáció és az új gazdasági kihívások idején. Tévedés, hogy az alapjövedelem ingyen pénz volna, ami arra sarkallja az embereket, hogy ne menjenek dolgozni. Pontosan azért van szükség az alapjövedelemre, hogy el tudjanak menni a dolgozni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol bevezették az alapjövedelmet, megélénkült a helyi gazdaság is, hiszen nő a vásárlóerő, s az segíti a kisvállalkozásokat is. Javul az emberek egészségi állapota is, hiszen a napi megélhetési szorongás szó szerint gyilkolja az egészséget. Egy indiai példa azt is mutatta, hogy ahol bevezették az alapjövedelmet, az emberek elkezdtek a gyerekeik oktatására félretenni belőle, mert érezték, hogy a következő generációnak többet akarnak adni. Az alapjövedelem nem mond ellent a kapitalizmusnak, nem kommunista gondolat, és nem is csodaszer. De ahhoz, hogy törekedjünk az egyenlőtlenségek csökkentésére, hogy egy valóban közös otthont és boldog társadalmat teremtsünk, elengedhetetlen. Nem véletlenül mondja ugyanazt Ferenc pápa és Zuckerberg: az egyetlen megoldás ma az alapjövedelem bevezetése.

Névjegy

Szabó Timea
kommunikációs szakember, jogász

  • 1976-ban született
  • 2013-ig a Lehet Más a Politika tagja és parlamenti frakcióvezető-helyettese volt.
  • Jelenleg országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke, a parlamenti frakció vezetője

 

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.