Kormos Lili Az idei még lehet egy jó évjárat

5 perc szünet Ripka Gergellyel

Tíz éve járja Tokaj-Hegyalját, mint mondja, aki egyszer itthon elkezd borral foglalkozni, előbb-utóbb menthetetlenül a borvidékhez kapcsolódik. A Tokaj kalauz negyedik kiadása kapcsán beszélgettünk az édes borok lehetőségeiről, az aszú varázsáról és arról, hogy fogunk majd visszagondolni a 2020-as évjáratra.

2014-ben jelent meg az első Tokaj kalauz, már akkor hosszútávú terveid voltak vele?

Ez a független kiadvány hét évvel ezelőtt a semmiből született meg. 2010 környékén indult a blogom és annyi élmény, borkóstolós jegyzet halmozódott föl, miközben Tokaj is elkezdett vonzani, hogy arra gondoltam, ez akár offline is testet ölthetne. Pár évvel később az első, független borblog a Művelt Alkoholista és a Bűvös Szakács fúziójából megszületett a Gault Millau étteremkalauz első magyar kiadása, amiben kicsit én is közreműködtem. Őket kerestem meg az ötlettel, mi lenne, ha írnék egy Tokaj különkiadást? Persze fogalmam sem volt róla akkoriban, hogy egy könyv kiadása mivel jár vagy, hogy kell egyáltalán hozzáfogni, de valahol innen indult ez a történet. A második kiadás (2016) is a Gault Millau bábáskodásával tudott megszületni, amiért nagyon hálás vagyok. Majd 2019-ben és 2021-ben már szerzői gondozásban jelent meg.

Sikeres volt az indulás?

Az első Tokaj Kalauz 1500 példányban jelent meg. Egy hónap alatt elfogyott, ami engem lepett meg a legjobban, azt mutatta, hogy van erre igény. Annyira gyorsan gyűltek az élmények, a jegyzetek meg a csillagok a borkatalógusban, hogy arra jutottam, ha évente nem is, de kétévente érdemes frissíteni ezt a kiadványt és egyfajta korlenyomatként bemutatni két nyelven.

Mitől lesz jó, szerethető egy borvidék?

Sokféleképpen meg lehet közelíteni ezt a kérdést. Az elmúlt 30-40 évben egyre élesedett a verseny a világ borpiacán. Pár évtized alatt berobbant az új-zélandi sauvignon blanc vagy a wachaui zöld veltelini, ahol ráadásul a borturizmusnak is volt egy látványos fölfutása. Tokaj-Hegyalját a történelme, a termőhelyek változatossága és a világ leghíresebb édes bora is arra predesztinálta már háromszáz éve is, hogy cárok, királyok és pápák kortyolják. Nekem kicsit olyan érzésem van a borvidékkel kapcsolatban, hogy ebben a kamrában ott van minden összetevő, amiből főzhetnénk, csak út közben elhagytuk a kulcsát, miközben a vendégeink kopogtatnak az ajtón. Működő rendszerek nélkül nem tudjuk úgy kommunikálni, becsomagolni Tokajt a világ felé, hogy átütően sikeres legyen. Hegyalja tele van hihetetlen történetekkel és én ezeket szeretném a lehető legátfogóbb módon bemutatni. Megannyi érték van a felszín alatt, amit jó lenne, ha minél többen megismernének.

A Tokaj-Hegyalja márka építésének része, hogy a környéknek legyen egy ilyen átfogó útikalauza?

Segíti az eligazodást, mint egy megbízható helyi barát. Az elmúlt néhány évtizedben egyfajta eklektikus összevisszaság alakult ki a borvidéken építészetben, borminőségben, rendezvények tekintetében, a gagyitól a csúcsminőségig mindennel találkozhat a látogató. Csöppenjen ide akár Hong-Kongból, akár Párizsból, New Yorkból vagy épp a Marsról, muszáj vezetni a lépteit, és elejét kell venni annak, hogy rossz ajtón kopogtasson, aztán azt mesélje el a szomszédjának, hogy „Figyelj, elmentem a világhírű Tokajba, de nem találtam ott semmit.”

Hogy lehet az, hogy a világ leghíresebb édes bora készül itt, magának a borvidéknek a hírneve, az ismertsége viszont folyamatos erősítésre szorul?

Messzire vezet a kérdés, már csak azért is, mert sok évtizedes történelmi okai vannak, amik keményen aláásták a tokaji presztízsét. De nem vezet sehova, ha a sebeinket nyalogatjuk, ebből fel kell állni. Én azt gondolom, ha közösséget tud formálni ez a borvidék, ha működő turizmust, kultúrát tud teremteni a tokaji bor fogyasztása köré, mi pedig, ahogy te is mondtad, tudjuk márkaként kezelni és úgy építeni, akkor új lendületet kaphat Tokaj-Hegyalja. Egy tarcali birtok tulajdonosa szokta mondani: senkit nem érdekel, hogy háromszáz éve milyen sikeres borokat készítettünk, az az érdekes, hogy most 2021-ben a marlborough-i sauvignon blanc, a champagne-i pezsgő vagy a burgundi grand cru borok mellett, hogyan tudjuk bemutatni az értékeinket.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!