Hunyadi Bulcsú: Összeér a Fidesz-holdudvar a hazai szélsőjobboldallal

Lakner Zoltán | 2022.02.10. 09:41

Címkék:

választás 2022

Olvasási idő kb. 17 perc

Parlamentbe jutásra esélyes pártként tekinthetünk a Jobbikból kivált Mi Hazánkra, amely a hagyományos szélsőjobboldali repertoárba felvette az oltásszkepticizmust és lezárásellenességet. Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital vezető elemzőjével a szélsőjobboldali szervezetek átalakulásáról és a Fideszhez fűződő viszonyáról is beszélgettünk.

Akció

Mi fordítja a kutatói érdeklődést hosszú ideje a szélsőjobboldal felé?

Egyrészt a terrorizmus és az erőszakos bűncselekmények okainak feltárása áll a háttérben, egyre több országban nyíltan kimondják, hogy a szélsőjobb ugyanolyan vagy akár nagyobb fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra, mint az iszlamista terrorizmus. A szélsőjobboldalhoz köthető terrorcselekmények történtek az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Németországban, de gondolhatunk a norvég Breivik tíz évvel ezelőtti ámokfutására is. Másrészt van egy általánosabb megközelítés is, amely a szélsőjobboldal más antidemokratikus eszmékkel való összefüggését vizsgálja, és Magyarországon jelenleg talán ez a relevánsabb.

Éppen az erőszakhoz vezető gondolatok következtében gondolhatnánk, hogy a társadalom elutasítja ezeket a nézeteket, miért nincs mégsem így?

Ez azért attól függ, hol vizsgáljuk ezt a kérdést. Németországban a második világháború és a holokauszt következményeként sokkal nagyobb a tudatosság a szélsőségesség veszélyeivel kapcsolatban. Más országokban ez a tudatosság kevésbé érvényesül, a mi régiónkban pedig szinte egyáltalán nincs benne a köztudatban, hogy a szélsőjobboldal milyen veszélyeket jelent. Pedig fizikai erőszakra itt is sor került a közelmúltban, a romák ellen elkövetett 2008-2009-es gyilkosságok esetében.

Amelyekkel kapcsolatban szinte zéró volt az össztársadalmi reakció.

Legalábbis csak szűk körben volt visszhangja, és már jórészt az is lecsengett. A társadalom nem éli meg máig kiható fenyegetésként az akkor történteket.

Hogyan gondol a mai, továbbra is erősen rasszista hazai szélsőjobboldal ezekre a terrorakciókra?

Az a hivatalos narratíva, hogy ez csak pár őrült cselekedete volt, akikhez nekik semmi közük. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nyomon követik ezeknek a szervezeteknek a működését, amivel a szélsőjobboldali csoportok is tisztában vannak, emiatt is kerülik az olyan akciókat, amelyek a legális működésüket veszélyeztetnék.

Mennyiben függenek össze a különböző társadalmi csoportokkal szembeni kirekesztő gondolatok? A térnyitás a valamilyen irányú kirekesztésnek kielégíti az igényeket, vagy még több kirekesztést gerjeszt?

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy ha egyes csoportokkal szemben növekszik az előítéletesség, az erősíti a többi csoporttal kapcsolatos előítéleteket is, hiszen megerősíti és legitimálja az ellenségképző és kirekesztő gondolkodást. A romákkal szembeni társadalmi elutasítás közismert, a menekültellenes kampány az eleve meglévő idegenellenességet is felkorbácsolta. A rendszeres kutatások pedig mutatják, hogy magas az antiszemitizmus aránya is. Ezek itthon csak ritkán fordulnak át fizikai atrocitásba, ám ha a verbális megnyilvánulásokat, a kirekesztő közbeszédet és a személyközi és strukturális diszkriminációt is figyelembe vesszük, akkor a helyzet már sokkal rosszabb. Azt is hozzá kell tenni, hogy bár a szélsőjobboldalon odafigyelnek a ­legalitás feltételeire, továbbra is működnek olyan szervezetek, amelyek ideológiai téren nagyon-nagyon extrémek, mint a Vér és Becsület, illetve megjelentek az amerikai alt-righttal rokonítható nézetek, és a franciaországi eredetű Identitás mozgalom is jelen van Magyarországon.

Ezeknek van kapcsolódásuk a Fideszhez?

Az Identitás Generáció vezetője, Bódi Ábel, a Pesti Tv rendszeres vendége, szerzőként feltűnik a Magyar Nemzetben, a Mandinerben, a Kommentárban. Lipták Tamás, a Légió Hungária egyik vezetője és a kispesti szurkolói keménymag tagja, hetente szerepel a megafonos Trombitás Kristóf Keresztéllyel és Horváth Tamással, a vasarnap.hu egykori főszerkesztőjével a Pálya jobboldala című foci podcastban. És akkor már el is jutottunk a fociultrákhoz. Nyilván tudatos a Fidesz részéről, hogy magához vonzza és domesztikálni igyekszik ezeket a szereplőket, és rajtuk keresztül elérni az általuk megszólított választói csoportot.

Azzal, hogy a Fidesz jobbra nyitott, mennyi hely marad az úgymond „igazi” szélsőjobboldalnak?

A magyar szélsőjobboldalon ma az az uralkodó álláspont, hogy a kormány által követett irány alapvetően jó, de sokkal keményebbnek kellene lenni. A szélsőjobboldalon is gyakran cinizmussal vádolják a Fideszt, hogy csak használja az ideológiájukat, átvesz, ellop tőlük témákat, de nem gondolja azokat komolyan. Ha ugyanis komolyan gondolná, akkor például a homofób törvény kapcsán nem lenne elég a megbélyegzett szervezeteket kitiltani az iskolákból, de szerintük be is kellene őket tiltani.

Tulajdonképpen a Jobbikról leszakadt szavazótáborért verseng a Fidesz és a Mi Hazánk?

Nagyjából erről van szó, bár az „egy a tábor” stratégiából eredően már régóta folyik a verseny a radikális szavazókért a Fidesz és az aktuális szélsőjobboldali párt között. A jelenről beszélve: a Jobbikot és holdudvarát 2018 után végképp elhagyták a nagyon szélsőséges szereplők. Igaz, ez nem csak ideológiai ellentéteken múlt, sokszor belső hatalmi küzdelmek határozták meg, hogy ki megy és ki marad a pártban, vagy a párttal szövetségben.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Keresés