Kormos Lili Az orvos nem mindentudó és nem élet-halál ura

Hadas Miklós: Ebben az alárendelt helyzetben mindenki lebénul

Az komoly veszély, ha az orvos élet-halál uraként esetleg azt gondolja, hogy ha ő kompetens az ember testével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, akkor ugyanúgy kompetens mondjuk az őstörténet vagy a matematika, esetleg a szociológia kérdéseiben, elég csak Kásler Miklósra vagy Papp Lajos szívsebészre gondolni – nyilatkozza lapunknak Hadas Miklós szociológus, akit a női kiszolgáltatottságról, orvos-beteg viszonyról is kérdeztünk.

A beszélgetésünk alapját adó esetben a nemtől független szakmaiatlanságnak, a humánum hiányának a megnyilvánulását látjuk, vagy annak a jelenségnek a hatását érzékeljük, amit egy 2010-es tanulmányában a láthatatlan férfiuralomként írt körbe?

Azt gondolom, ez az eset messze túllép a nőgyógyászati férfiuralom általam elemzett körén. Itt egy súlyos patológiáról lehet szó, és bár csak sejtéseim és bizonytalan hipotéziseim vannak, de egyetértek azokkal a kommentelőkkel, akik azt írják, hogy ez az orvos egyszerűen bekattant. Emellett arra gyanakszom, hogy valami szektás megtérés is lehet a háttérben. Ami történt, orvosi szempontból elfogadhatatlan és megszüntetendő, dzsenderszempontból pedig annyiból kommentálhatja egy szociológus, hogy a határeseti perverzió és szélsőségesség minden ismérvét mutatva jelenik meg benne az uralmi helyzet. Ha pedig jó a sejtésem a szektás megtérést illetően, akkor ennek van egy olyan dimenziója is, hogy az ilyen szélsőségek iránti fogékonyságban van egyfajta maszkulin hatalomőrület, ezt támasztja alá, ahogy az orvos próféta módjára viselkedik, és a nőt leellő állatként láttatja valamilyen ideológia alapján. Volt ugyan néhány női szent, de a vallásalapítók és próféták, akik szélsőséges módon valamilyen tant, hitet éltek át, megváltó módon viselkedtek, és kényszerítették a környezetüket, sokszor brutális eszközökkel, hogy kövessék őket, túlnyomórészt férfiak voltak. Ezzel együtt, hogy ez az orvos azt várná el, hogy egy nő egész életében terhes legyen, szüljön, elképesztő, az meg, hogy úgymond még „ajánlatot” is tesz azzal, hogy nőgyógyász létére egy nő szépségét emlegeti, messze túllép az orvosi tevékenység körén. Ha igaz, ami történt, és semmi okom kételkedni a beszámoló hitelességében, az skandalum, és ha ez rendszeresen megtörténik, akkor ezt az embert sürgősen el kell tiltani az orvosi pályától, mert veszélyes és káros, amit csinál.

Mit értünk egész pontosan láthatatlan férfiuralom alatt?

Ez Szil Péter kategóriája, amivel én különben egyetértek, de csak interpretálni tudom azt, amit ő megfogalmazott. Sokféle módon értelmezhetjük a láthatatlan férfiuralmat. Egyrészt nincsenek nyilvánvaló jelei, és nem olyan formákban mutatkozik meg, amelyek a külső szemlélő számára is követhetőek lennének. Másrészt pedig azért láthatatlan, mert nincs megfelelő reflexió vele kapcsolatban. Mindez föltáratlanul, fölfedezetlenül, rutinszerűen működik, és az életnek oly módon része, hogy az emberek adottnak veszik, még a nők is, így tehát cinkosok a férfiuralom különböző formáival, intézményeivel kapcsolatban. Illetve, a családon belüli erőszak különböző formáira, sokszor szimbolikus formáira, a kényszerítésre, a megalázásra is vonatkozik ez a fogalom. Én a magam részéről inkább azt mondanám, hogy adottnak vett módon intézményesült a férfiuralom, mindenki azt gondolja, hogy ez az élet normális rendje, persze a „mindenkit” kellő távolságtartással kell érteni, mert egyre többen vannak, hál’ Istennek, főleg a fiatalabb, urbánus generáció tagjai, nők és férfiak egyaránt, akik erre fókuszálnak, és láthatóvá teszik azokat a jeleket, amelyek egy intim kapcsolatban korábban általában rejtve maradtak.

A kiszolgáltatottság érzete, az alá-fölérendeltségi viszony szempontjából, ami meghatározza az orvos-beteg kapcsolatot, van bármilyen jelentősége a résztvevő felek nemének?

Az orvos-beteg viszony lényege az alá-fölérendeltség, ezért is óvakodnék attól, hogy túlhangsúlyozzuk a nők alávetettségét. Nyilván a nőgyógyászati vizsgálódás, éppen az intim jellegéből adódóan, nagyságrendekkel növeli a nők kiszolgáltatottságát. Mellékesen jegyzem meg, hogy egy prosztatavizsgálat sem nélkülözi a kiszolgáltatottság érzését meg egyáltalán bármilyen rákszűréses vizsgálat sem, amikor az ember átéli az onkológiai szorongást, ahogy rémülten várja a diagnózist, és nézi a leleteket. E tekintetben nincs különbség férfi és nő között. Ami viszont egy fontos dolog, hogy a kiszolgáltatottság a korábbi totalitárius kelet-európai rendszerekben, ez tehát egyaránt vonatkozik Szlovákiára, Romániára, Magyarországra és a balkáni országokra is, nagyon erőteljesen érvényesül. Egyrészt azért, mert maguk az orvosok is kiszolgáltatottak egymásnak, hierarchikus viszony van orvos és orvos, illetve orvos és beteg között ezekben a posztkommunista országokban. Hollandiában, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában ez egészen másképp van, ezt személyesen tapasztaltam. Ezekben az országokban beépült az orvostársadalomba a transzparencia, a mellérendeltség, a tájékozódás és a tájékoztatás, valamint az autoriter helyzetek elkerülésének igénye. De visszatérve a mi régiónkhoz: a nőgyógyászok 90 százaléka férfi, szemben a skandináv országokkal, ahol ez épp fordítva van, és a nőgyógyász nővérségi, szolidaritási alapon, nagyjából azzal az attitűddel foglalkozik a páciensével, ahogy mondjuk egy bába foglalkozik a várandós anyával. Van hová változnunk ebből a szempontból, de szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nem magyar sajátosságról van szó, hanem egy olyan rendszer-sajátosságról, ami hasonló strukturális jegyeket mutat más posztkommunista országokban is.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!